Gyurcsány: Mennie kell a kormánynak, ha bukik a költségvetés

Ha megbukik a költségvetés, mennie kell a kormánynak - mondta a Reuters szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdán. A parlament ősszel, több fordulóban tárgyalja a költségvetési javaslatot, a fő számokról november 30-áig kell szavazni. Az MSZP elnökhelyettese szerint semmi meglepő nincs Gyurcsány kijelentésében, a párt egy másik, névtelenséget kérő képviselője szerint azonban elképzelhető, hogy a kormányfő üzenni akart. Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint Gyurcsány Ferenc csak teoretikusan beszélt a kormány esetleges lemondásáról.

Két nagyon fontos törvény van, a költségvetés és az adó. Ha ezt a két nagyon fontos jogszabályt a kormány nem tudja kézben tartani, akkor a kormány nem maradhat hatalmon - mondta szerdán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külföldi újságírók előtt a Reuters szerint. A nyilatkozat nyomán szerdán délelőtt kissé gyengült a forint.

Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese szerint a miniszterelnök bejelentése semmilyen nóvummal nem szolgál, hiszen mióta csak felmerült az egypárti kormányzás, az egyik fő kérdés a költségvetés elfogadása. "Mindenki pontosan tudja, hogy ez az egyik igazi próbatétel, és bár jogilag lehetetséges volna az ezévi költségvetést átvinni a jövő évre, politikailag ez nem működhet" - jelentette ki a szocialista politikus.

"Általános érvényű kijelentésként értékelem, amit Gyurcsány Ferenc mondott" - reagált az MSZP elnökségének tagja, Herczog Edit is, aki szerint a kormányfő egyszerűen arról beszélt, ez szokott történni, ha egy kormány nem tudja elfogadtatni a költségvetést.

A kormánypárt egy másik - névtelenséget kérő - vezető politikusa ugyanakkor meglepődött Gyurcsány Ferenc kijelentésén. A képviselő kifejtette: ha a kormányfő konkrét kérdésre válaszolt, akkor nem is mondhatott mást, hiszen közjogilag és politikailag is ez a tényleges helyzet. Ha viszont maga hozta fel, akkor üzenetnek szánta - tette hozzá.

Csak teoretikus felvetés volt

Később Daróczi Dávid kormányszóvivő a miniszterelnök kijelentéséről azt mondta: Gyurcsány egy újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, teljesen kizártnak tartja, hogy az Országgyűlésben az ellenzéki pártok közösen, a kormány ellenében fogadják el például az egykulcsos adó bevezetését. Azt ugyanis nem támogatja a Fidesz, vagy ha taktikai okok miatt mégis megszavazna egy ilyen kezdeményezést, az olyan következményekkel járna, hogy azonnal elveszítené a népszerűségét, amit a populista politizálás hozott nekik.

Daróczi szerint a miniszterelnök pusztán teoretikus kérdésnek tartja, hogy ilyen esetben a kormánynak le kellene mondania, ugyanis a költségvetés és az adótörvények olyan ügyek, amelyeknél ha a kabinet nem tudja elfogadtatni javaslatát a parlamentben, akkor le kell mondania. A miniszterelnök szerint ez kizárt ma Magyarországon - tette hozzá a kormányszóvivő.

Gyurcsány a kormányválság kezdete óta kerüli a kisebbségi kormány bukását latolgató kérdéseket, vagy optimistán nyilatkozott arról, hogy a konstruktív ellenzéki szerepet ígérő SZDSZ-szel meglesz a többségük. Előfordult, hogy külföldi példákkal bizonygatta: attól, hogy a kormány kisebbségben van, még az általa benyújtott előterjesztéseknek lehet többsége. Blogján még a kisebbségi kormányzás kifejezés helyett is inkább az "önálló szocialista kormányzás" szóösszetételt használta.

A Fidesz szóvivője, Szijjártó Péter a miniszterelnök kijelentéseire reagálva azt mondta, hogy ha egy kormány elveszíti társadalmi felhatalmazását és parlamenti többségét, akkor egy demokratikusan gondolkodó miniszterelnöknek világos kötelességei vannak: vagy felajánlja lemondását vagy bizalmi szavazást kér maga ellen. Arra az újságírói felvetésre, hogy az SZDSZ az egykulcsos adó híve, így kétséges, megszavaz-e ősszel egy többkulcsos adójavaslatot, a politikus azt közölte: ha az SZDSZ adócsökkentést és adóegyszerűsítést támogató nyilatkozatait és parlamenti szavazásait összevetjük, a "szavak és a tettek köszönőviszonyban sincsenek egymással".

Novemberben dőlhet el

A költségvetést hosszas, több lépcsős egyeztetések során a pénzügyminisztérium dolgozza ki, majd terjeszti a kormány elé. A kabinet egyszer, vagy kétszer is tárgyal róla, majd ha megegyeztek, beterjesztik a javaslatot a parlament elé. Itt a többi törvényjavaslathoz hasonlóan először különböző bizottságok - költségvetési, gazdasági stb. - átrágják, ezután kerül parlamenti vitára.

Ez is több lépcsős, előbb a fő összegekről folyik a vita - ezekről legkésőbb november 30-ig kell szavazniuk a képviselőknek -, majd ezt követően jönnek a konkrét tételek. A folyamat általában végighúzódik az egész őszi parlamenti cikluson, végszavazást decemberben tartanak.

Gyurcsány a szerdai kormányülés előtt is beszélt a kisebbségi kormányzásról. A kormányfő azt mondta: nyugodtabb és kiszámíthatóbb időszakot vár az egészségügy, a közlekedés, a felsőoktatás területén és a szociális rendszer kérdéseiben, egyúttal a kormánytagok személyes politikai felelősség- és szerepvállalását kérte a 2010-ig terjedő időszakban.