Gyóntat és büntet a profi kihallgató

Vágólapra másolva!
Lopj el ezer forintot és próbáld letagadni a kihallgatód előtt! - ez volt a feladat egy gyanúsítottkihallgatást modellező kísérletben. A vizsgálat főszereplője ezúttal nem a gyanúsított, hanem a kérdéseket nekiszegező kihallgató volt. Mint kiderült, az apró pincehelyiségben zajló kísérlet őt is megizzasztotta. A profi kihallgatók már rutinosabbak: néhány perc alatt ráéreznek, hogy a gyóntató vagy az agresszív énjüket kell elővenniük.
Vágólapra másolva!

"Ön követte el a bűncselekményt? - a kihallgató kérdése tovább fokozta a kellemetlen érzést a csupasz, szűk pincehelyiségben. Pedig csak egy ezres ellopásáról volt szó, a pénz egy szobából tűnt el, ahol mindössze két ember tartózkodott, az egyik tehát biztosan tolvaj volt. Az asztalnál ülőkre kamera és mikrofon szegeződött, a kihallgató egyik ujjára valamilyen mérőműszert kötöttek.

A kihallgatások lélektanát vizsgáló pszichológiai kísérlet főszereplője ezúttal nem a kérdésekkel meggyötört gyanúsított, hanem a kihallgató volt. A kísérletben ezért a bőrellenállás mérésére szolgáló műszert - amely egyfajta kezdetleges hazugságvizsgáló - pulzusmérővel együtt a kihallgató testére szerelték. A szerepeket Fenyves Tamás végzős pszichológushallgató osztotta ki, hogy kiderítse, a kihallgatás hogy hat arra, aki faggatja a gyanúsítottakat.

"Egyikőtök lopjon el ezer forintot" - ezt kérte a résztvevőktől - köztük az [origo] munkatársától is. Ezután egyenként hívták be a kihallgatószobába a gyanúsítottakat. Az ártatlannak őszintén kellett felelnie, a bűnösnek pedig tagadnia kellett a kihallgatótisztek kérdéseire. A beinduló kézremegést csak fokozta, hogy az egyik fal helyén detektívtükör volt, a gyanúsítottak csak saját magukat látták benne.

A felfokozott lelkiállapot a kihallgatót is befolyásolhatja - vélekedett Fenyves Tamás. A végzős pszichológus több alkalommal azt is megsúgta a kérdezőknek: egyik-másik résztvevőről valószínűbb, hogy ő a tolvaj. "Az eredmények azt mutatják, hogy többek között az előzetes információ is befolyásol" - mondta. A gyanúsítottról kialakuló képben nagyon nagy szerepe van a kérdésekkel megkínzott fél beszédének és mozgásának, de a kérdezőt befolyásolják saját megérzései is.

Pap vagy tanár?

A valódi kihallgatók észjárása is hasonló lehet, bár arról szűkszavúan nyilatkoznak, milyen trükköket vetnek be kihallgatás közben és miből ismerik fel, hogy a gyanúsított valószínűleg hazudik. "A kihallgatók nálunk nem specialisták, általában az adott ügyben nyomozó rendőr végzi a kihallgatást" - mondta az [origo]-nak Papp Péter rendőr alezredes, a Pest megyei rendőrség bűnügyi igazgatója. Az évek során szerinte egyre nagyobb gyakorlatot szereznek a rendőrök, és folyamatosan finomodnak a kihallgatási taktikáik.

"Ahhoz, hogy a gyanúsítottat megszólítsuk, a rendőröknek már nagyon sok mindent ismernie kell, enélkül nem tudnánk kérdezni" - magyarázta az alezredes. "Ha a gyanúsított ráérez, hogy a nyomozó felkészültsége hiányos, elvész a lehetőség, hogy a kihallgató diktáljon" - tette hozzá. A rendőr teljesen másképpen ül le kihallgatni, ha egy azonosított ujjlenyomat van a birtokában, és másképp, amikor még nincs tárgyi bizonyítéka - mondta a bűnügyi igazgató.

A gyakorlott kihallgatók szerinte nagyon jó emberismerők. A rendőr - Papp szerint - a kihallgatáskor "egy kicsit pap, aki gyóntat, egy kicsit pedagógus vagy pszichológus, de néha ellentmondást nem tűrő, akár agresszív". Szerinte három-négy mondat után a gyakorlott kihallgató ráérez, kivel ül szemben és hogyan kell vele viselkednie. "Ha ez nem sikerül, akkor tévesztünk, ilyen is van" - tette hozzá.

Papp Péter szerint a Columbo című sorozat azért tetszik még most is a rendőröknek, mert felfigyel olyan apróságokra, amelyek elvezetik a megoldáshoz. "Persze a mi munkánk nem filmszerű, nehezebb és valóságosabb" - jegyezte meg.

Több lépéssel előre járnak

A Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) csak a többéves rutint szerzett nyomozók hallgathatják ki a komolyabb ügyek gyanúsítottait. Az újoncok először tisztek felügyeletével egyszerűbb ügyekben sértetteket halgatnak ki, később kapnak csak nehezebb feladatokat. Erre azért van szükség, mert a kihallgatáson nagyon sok múlik - magyarázta Mihály Csaba, az NNI kiemelt ügyek osztályának vezetője.

A gyanúsítottakat nem mindig az üggyel foglalkozó nyomozó hallgatja ki. Előfordul, hogy menet közben kihallgatót váltanak, például akkor, ha a kérdező nyomozó nem tud tárgyilagos maradni. A kérdező elfogultságától ugyanis sok minden függ Mihály Csaba szerint. "Más a nyomozó pszichológiai hozáállása, ha autólopásról van szó, és más, ha valakiről azt gyanítjuk, hogy tizenéves kislányokat erőszakolt meg" - fogalmazott. Emiatt az utóbbi esetben például szó sem lehet arról, hogy a gyanúsítottat olyan rendőr hallgassa ki, akinek kislánya van.

Először mindig megpróbálják elnyerni a kihallgatottak bizalmát, megtalálni a kellő hangot - mondta az osztályvezető. A bonyolultabb kihallgatások előtt pontos tervet készítenek a kérdésekről, de sok minden változhat a beszélgetés közben. A profi kihallgatók általában több lépéssel előrébb járnak: előre kalkulálják, milyen válaszra milyen kérdés következik.