Nem ment iskolába a tanárát megrúgó diák

Osztálytársai szerint teljesen megváltozott, és nem is ment iskolába pénteken az a 16 éves fiú, aki megrúgta és csapteleppel fenyegette fizikatanárát. A csütörtöki fegyelmi tárgyaláson nem döntöttek a diák sorsáról a VIII. kerületi iskolában, szerdán folytatják vizsgálódást - addig az igazgató nem nyilatkozik. Bár többek szerint a hasonló erőszakos esetek a hazai iskolákban egyáltalán nem ritkák, megelőzésükre Magyarországon az európai államok többségével ellentétben semmilyen program nem létezik.

Pénteken nem ment iskolába az a 16 éves fiú, aki egy mobiltelefonnal készített videó tanúsága szerint megrúgta, vascsővel és fogassal fenyegette meg fizikatanárát. L. Zoltánt csütörtökön meghallgatta a VIII. kerületi Erdélyi utcai Általános Iskola és Gimnázium igazgatónője. A fegyelmi tárgyaláson a fiú szülei és egy ügyvéd kíséretében jelent meg. Jelen kellett lennie minden olyan tanárnak is, akik L. Zoltán osztályában tanítanak, ők azonban nem akartak nyilatkozni. Szerdán sor kerül még egy meghallgatásra, döntés L. Zoltán ügyében ekkor születik - addig az igazgatónő, Süveges Éva nem kívánt részleteket elárulni.

A meghallgatásról a fiú osztálytársai sem tudtak semmit, annyit azonban elmondtak: a fiú pénteken nem ment iskolába. A tanár megtámadásának nyilvánosságra kerülése óta "teljesen megváltozott, szerintem nagyon megbánta" - mondta az [origo]-nak egy lány, aki L. Zoltán jó barátja volt. A megtámadott fizikatanár óráján az Erdélyi utcai iskolába járók szerint soha nem volt nagy fegyelem. A tanár azonban tudomásuk szerint emiatt soha nem szólt az osztályfőnöknek vagy az igazgatónak.

Az iskola bejáratával szemben áll a Kapocs ifjúsági segítő szolgálat irodája, ahová a diákok rendszeresen járnak, többször megfordult ott L. Zoltán is. Az irodában dolgozók szerint az iskolások "imádják ezt a történetet, mert szenzáció", még akkor is, ha "egy negatív történetben lettek főszereplők". A nagy érdeklődést kiváltó eset óta ugyanakkor sokan érzik magukat megtámadva, és ezt igazságtalannak tartják. "Haragszanak is a fiúra, de inkább arra a diákra, aki a felvételt készítette, mert nagyon megszégyenítette őket és az iskolát" - mondták a Kapocs munkatársai.

Nincs program az iskolai erőszak ellen

Abban az [origo] által megkérdezett diákok és a Kapocs munkatársai is egyetértettek, hogy a szenzációt kiváltó történet nem kirívó és nem is az első ilyen eset, hiszen Budapest több kerületének iskoláiban és vidéken is előfordul hasonló agresszió. Erre példa egy napvilágra került kaposvári eset: a város egyik középiskolájában leköpte és lekurvázta tanárait egy diáklány. A lány ellen már indult fegyelmi eljárás, de a törvényes képviselője megakadályozta, hogy másik iskolába helyezzék át.

Magyarországon nincs törvény vagy program, amely kifejezetten az iskolai erőszak megelőzését szolgálná - mondta az [origo]-nak Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Csupán egy 2002-es ajánláshoz kapcsolódott Magyarország, amelyet az Európa Tanács felkérésére dolgoztak ki szakemberek. Pedig az iskolai erőszak elleni programokra számos nyugat-európai példa akad, és a környező országokban is szinte kivétel nélkül dolgoztak ki programot a megelőzésre. Az oktatási jogok biztosa szerint nemzeti programot kellene kidolgozni, amely a tanárok, szülők, civilek, ifjúságsegítők, rendőrök, kriminológusok, bírók és mások együttműködésén alapulna. A célok eléréséhez uniós pénzre is lehetne pályázni Aáry-Tamás szerint.

Az [origo] megkérdezte az Oktatási és Kulturális Minisztériumot (OKM), miért nem dolgoztak ki eddig valamilyen stratégiát az iskolai erőszak terjedése ellen. Azt a választ kaptuk, hogy a közoktatási törvény tartalmaz az erőszakot tiltó passzusokat, és a gyermekvédelmet az iskolák feladatává is teszi. "1993 óta létrejöhet az iskolában diákönkormányzat, szülői szervezet, iskolaszék a problémák kezelésére, a megoldások kidolgozására" - közölte még az OKM részéről Szüdi János közoktatási államtitkár.

Hiller István oktatási miniszter szakértői bizottságot hozott létre, amely megvizsgálja, az iskolai erőszakkal kapcsolatban szükség van-e a közoktatási törvény módosítására. A miniszter azt mondta, kész kiállni a pedagógusok mellett és elősegíteni, hogy "magas színvonalon és zavartalanul tudják folytatni munkájukat".