"A csodák nem esnek az égből"

Boldoggá majd szentté avatásra felterjesztett emberek összesen sok tízezer oldalra rúgó anyagain rágják át magukat a vatikáni szentté avatási kongregáció teológusai, mielőtt jóváhagyatják az előterjesztéseket. A boldoggá, majd szentté avatásokat a helyi püspökök kezdeményezhetik, nem véletlen, hogy február közepén nagyobb körültekintést kért tőlük az irathalommal elborított hivatal vezetője. A 2200 ügy között van közel kéttucat magyar vonatkozású is. A hazai szentek ügyével foglalkozó egyik szalézi szerzetes szerint hosszú évekig húzódhat egy-egy ilyen eljárás, és jó ha van egy megbízható római kapcsolat, hogy lendítsen az ügyön.

"Tökéletes, erényes, hősies életű, vallásos elismerésben részesülő személy, akit a katolikus egyház ilyennek tart" - adta meg röviden a szent meghatározását Páter Szőke János szalézi atya, aki több mint egy tucat ilyen hazai személy ügyében járt közre posztulátorként. Vagyis beszerezte a szentté avatáshoz szükséges iratokat, tanúvallomásokat, azokat összegezte, majd kivitte a Vatikánba, ahol a szentté avatási kongregáció (Congregatio de Causis Sanctorum) nevű hivatal foglalkozik az ügyekkel.

A hivatal vezetője, Jose Saravia Martins bíboros, február közepén kérte a püspököktől, hogy nagyobb körültekintéssel indítsák meg a szentté avatási eljárásokat. A Vatikán előírásai szerint egy szentté avatás két szinten zajlik le: egyházmegyei szinten az egyes országokban, amelyekért a püspök a felelős, és a vatikáni szinten, amely azt az anyagot dolgozza fel, melyet a püspökök küldtek Rómába. Szőke atya szerint nem történt konkrét szigorítás, egyszerűen csak arról van szó, hogy a bíboros aláhúzta a II. János Pál által, 1983-ban kiadott határozatban foglaltakat, amely a helyi püspökök hatáskörébe utalja a szentté avatásra érdemes személyek fölterjesztését, és felkérte őket jobban figyeljenek arra, kinek a boldoggá avatását (amely megelőzi a szentté avatást) kezdeményezik.

2200 szentjelölt

A BBC-n idézett kritikusok által gyakran szentgyárnak nevezett, Martins bíboros vezette vatikáni hivatalban jelenleg körülbelül 2200 ügyön dolgoznak a teológusok és egyházjogászok. Minden egyes ügyhöz akár több ezer oldalas dokumentáció tartozhat. Páter Szőke János például volt, hogy ezer oldalas jelentéssel, de Mindszenty József bíboros volt esztergomi érsek esetében például 3600 oldalnyi anyaggal utazott a Vatikánba, hogy leadja a szentté avatással a kongregációnak.

A szentté avatások száma főként II. János Pál pápasága alatt ugrott meg. Csak a már maga is a szentté avatás útján elindított pápa idején 482 szentet és 1342 boldogot avattak. Utódja, XVI. Benedek alatt eddig 563 boldogot, és 14 szentet számol a Giga-Catholic Information nevű honlap, de a boldogok száma még idén közel kétszázzal emelkedni fog, miután várhatóan novemberben boldoggá avatnak 188 nagaszaki vértanút.

A szentté avatás hosszú és bonyolult folyamatán a posztulátorok ügyködnek, mint amilyen Páter Szőke János is. Ő 13 hazai személy esetében koordinálta a szentté avatáshoz szükséges vizsgálatok lefolytatását, és az iratok beszerzését - közülük tíznek az ügye már a Vatikánban van. Egy-egy jelölt esetében ez a munka 2-3 évbe is beletelhet - mondta az [origo]-nak.

Nem szeretnének mellélőni

A szentté avatás megindításához általában egy vagy több vallási közösség kezdeményezése szükséges. A szalézi szerzetes szerint az ügy szempontjából kulcsfontosságú, hogy többen legyenek a kezdeményezők. Ezt kell a helyi püspöknek szigorúbban megvizsgálni, és meg kell győződnie arról, hogy az adott közösségben az illetőket valóban szentnek tartják-e. A jelölt életének vizsgálatát indokolt esetben - és elhunyta után nem kevesebb mint öt évvel - kezdeményezhetik, amelyet a pápa engedélyezhet a helyi püspök kérelme alapján. Ennél hamarabb is megkezdődhet azonban a vizsgálat, ha azt a pápa kezdeményezi, mint tette azt II. János Pál Teréz anya, illetve XVI. Benedek II. János Pál esetében.

A vizsgálat során közel száz kérdésben vizsgálják a jelölt életét - hite, szeretete Isten és felebarátai iránt, okossága, igazságossága és még sok minden mérlegre kerül -, és összeszedik a kiváló tulajdonságaira utaló példákat az életéből. Legalább 30-35 tanút hallgatnak meg ennek során. Ezen kívül összeszednek minden dokumentációt a személyes okmányoktól kezdve az általa írt naplókon, könyveken, cikkeken át a róla készült irományokig. Alaposan megvizsgálják belső lelki életét, mértékletességét ételben és italban. "Az egyház nem szeretne mellélőni" - mondta a szerzetes.

"A csodák nem esnek az égből"

Ezen kívül "kell még egy isteni jel is, egy csoda" - hacsak nem volt az illető vértanú, amelynek körülményeit ugyancsak aprólékosan tisztázzák. Olyan eseményre van szükség, "amelynek természetét tudományos szemmel nem lehet megmagyarázni". Itt általában egy-egy súlyos betegségből történő csodás kigyógyulásról van szó. Az atya konkrét példát is említett, ám azt kérte, ezt ne hozzuk nyilvánosságra, mert az érintett ügye még folyamatban van. Persze "a csodák nem esnek az égből, azokat ki kell imádkozni", vagyis a csodás gyógyuláson áteső illetőnek, vagy családjának előzőleg az adott szentjelölt közvetítéséért kell imádkoznia. A csodák esetében is aprólékos vizsgálatot folytatnak le, végignézik a meggyógyult betegségének lefolyását, "az első kórlaptól kezdve".

A vértanúk kivételek a csodatevés alól, náluk a vértanúság ténye a döntő, az, hogy megvallotta hitét, és hűséges maradt, és ezért vesztette életét - ölte meg őt az ellenség, vagy senyvedett börtönben, ahol meghalt, vagy ott szerzett betegség vitte el. Ilyen vértanúk ügyében folyik vizsgálat jelenleg Kárpátalján. Páter Szőke János szerint az ügyben Ungváron működő bizottság engedélyt kapott, hogy az egykori sztálini titkosszolgálat, az NKVD iratait kutathassa. 68 főről van szó, többségük görög katolikus, de körülbelül tucatnyian római katolikus vértanúk.

Földi közbenjárás

A vatikáni hivatalhoz ezeknek az aprólékos vizsgálatoknak az eredményeit juttatják el. Az ottani teológus-szakértők és egyházjogászok előbb megvizsgálják a dokumentáció eredetiségét - minden iratot olaszra fordítva kell leadni -, az adatok hitelességét, a pontos személyazonosságot - ez az első lépcső. A második lépcsőben összefoglalót készítenek az életére vonatkozó hazai vizsgálat eredményeiről, amelyet aztán áttekintenek szakteológusok és bíborosok. Ezután terjesztik jóváhagyás végett véleményüket a pápa elé. A boldoggá és szentté avatás engedélyezése egyedül a pápa joga. Egy-egy ilyen eljárás 10-15 évig is eltarthat.

Mindszenty József esztergomi érsek - jól jön, ha valaki törődik vele

Páter Szőke János tudomása szerint jelenleg 22 magyar ember ügyében folyik eljárás. Jól példázza a folyamat hosszúságát Boldog Salkaházi Sára esete, akit 1996-ban indítottak el a boldoggá avatás útján, az aktáit 1998-ban adták le Rómában, és 2006-ban avatta boldoggá pápai megbízatással Erdő Péter bíboros. Szentté avatási időpontja még ismeretlen. A Giga-Catholic Information adatai szerint a XVI. Benedek által legutóbb - 2007 nyarán - kanonizált, vagyis szentté avatott személyt, a francia apácát Marie Eugénie de Jésust 1975-ben avatták boldoggá, vagyis a két időpont között 32 év telt el. Sok múlik azonban azon is, hogy Rómában legyen egy olyan megbízható személy, aki állandóan figyelemmel kíséri a boldoggá és szentté avatás útját. Páter Szőke János több olyan magyar vonatkozású esetről is tud, ahol ennek híján áll a folyamat.