A 88 éves Pintér Mariann azért perelte be az LB-t, mert tavaly március 6-án megsemmisítette Kristóf László csendőrnyomozó 1959-ben született halálos ítéletét, és ezzel szerinte megsértették személyiségi jogait. A Fővárosi Bíróság első fokú ítélete szerint az asszonynak joga volt perelni a történtek miatt, és általában az LB ellen lehet pert indítani, ám a konkrét ügyben a személyiségi jogi jogsértés nem történt meg.
Miután a Fővárosi Bíróság elutasította keresetét, az idős nő fellebbezett. A keddi Népszabadság arról számolt be, hogy erre válaszul a Legfelsőbb Bíróság - peres félként - éles hangú beadványt nyújtott be.
A lap és a jogvédő szervezet által idézett beadványban a Legfelsőbb Bíróság úgy fogalmaz: "történészek, levéltárosok, irattárosok, ruhatárosok, újságírók és további kvázi szerzők a mai napig sem tudták megdönteni az LB által felülvizsgálati eljárásban nem is vizsgálható történeti tényt: Kristóf László - Ságvári Endrével ellentétben - nem ölt embert".
Erre reagálva írt nyílt levelet a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a magyar főbírónak. Kádár András Kristóf ebben kifejtette: az LB beadványában nem vette figyelembe, hogy "a peres felek álláspontjuk kifejtése során nem sérthetik egymás és mások emberi méltóságát, és kéri, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke tegye egyértelművé: a legfőbb bírói fórum nem csak ítélkezési tevékenysége során, hanem minden jogviszonyában érvényre juttatja a jogszabályokat és az alapvető erkölcsi követelményeket".
Lomnici Zoltán erre válaszolva hangsúlyozta: "a személyiségi jogi perben előterjesztett fellebbezési kérelmünk véleményem szerint is méltatlan a Legfelsőbb Bírósághoz. (...) A jogi képviselő által írt ellenkérelem hangvételét és stílusát elfogadhatatlannak tartom, ezért a bíróság vezetőjeként vizsgálatot indítottam". A jogvédő szervezet által idézett válaszlevélben a főbíró hozzátette: megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a jövőben ilyen ne következhessen be.
Kristóf Lászlót és két társát Ságvári Endre illegális kommunista, antifasiszta ellenálló 1944. július 27-én Budapesten tűzharcban történt megölése, továbbá négy ember 1944 nyarán történt megkínzása miatt háborús bűntettben mondták ki bűnösnek 1959-ben, a halálos ítéletet pedig végre is hajtották. Pintér Mariann a második világháborúban antifasiszta ellenálló volt és saját bevallása szerint őt is megkínozták a csendőrök, köztük Kristóf László.