Csütörtökön eldől, meddig ülhetnek a metrós tanulmányon

Vágólapra másolva!
A főváros szerint nem lehet nyilvános az az elemzés, amiből kiderül, megéri-e a négyes metró a befektetett hatalmas összeget. Az adatvédelmi biztos korábban az [origo] megkeresésére úgy foglalt állást, hogy a kormány döntése után nyilvános lehet az uniós pályázat dokumentációja, tehát az ennek részét képző elemzés is. A kormánydöntés azonban késik. A TASZ és az Index bírósághoz fordult, hogy közérdekű adatként adják ki a tanulmányt.
Vágólapra másolva!

Csütörtökön eldőlhet, mikor kerülnek nyilvánosságra a 4-es metró építéséhez készíett költség-haszon elemzések. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet és Tamás Bence Gáspár, az Index munkatársa pert indított az adatok kiadásáért.

A tanulmányból kiderül, hogy a metró által elérhető gazdasági és társadalmi haszon arányban van-e a beruházásra elköltött pénzzel, de az elemzés befolyásolhatja azt is, mennyi pénzt ad a metróépítésre az EU.

A Fővárosi Önkormányzat megtagadta az adatok kiadását, amelyeket korábban az [origo] is kért az önkormányzattól. A városházán arra hivatkoztak, hogy a tanulmány döntést megalapozó adat - az európai uniós támogatási pályázat része -, így nem nyilvános. Kezdeményezésünkre Péterfavi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalást adott ki, amely szerint a dokumentáció akkor válik nyilvánossá, amikor a benyújtásról a kormány dönt.

A kormánynak eredetileg december elején kellett volna döntenie a támogatási pályázatról, és a városháza novemberben el is készült a dokumentációval. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) azonban csak december végén írta ki az egyedi pályázatot, így a fővárosi közgyűlés tavalyi utolsó ülésén már nem tudott dönteni a benyújtásról.

A közgyűlés legközelebb csütörtökön ülésezik, de a négyes metró nincs napirenden. A Fővárosi Önkormányzatnál az [origo] érdeklődésére azt közölték: az NFÜ-nek módosítania kell a pályázati kiírást, hogy az megfeleljen a főváros elképzeléseinek. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes legutóbb azt nyilatkozta, a pályázat februárban vagy márciusban kerülhet a közgyűlés, majd a kormány elé. Hagyó szerint Brüsszelben nyár végén, ősz elején születhet döntés a támogatásról. A főváros 270 milliárd forintot remél az EU-tól.

A négyes metró tervezésekor nem számoltak uniós támogatásokkal, a projektet a főváros és a kormány közösen finanszírozta volna, nagyobb részben az Európai Fejlesztési Banktól felvett hitelből. Kiderült azonban, hogy a metró finanszírozása nem szorítható bele a konvergenciaprogram által megszabott keretekbe, ezért a kormány - annak ellenére, hogy ezt a főváros nem akarta - beemelte a tervet az uniós fejlesztések közé.

Az Európai Unió nem támogatja a projektet abban az esetben, ha az soha nem térül meg (például nem spórol meg elég utazási időt, nem csökkennek eléggé a felszíni közlekedés által okozott károk). Legutóbb 1996-ban készült hasonló tanulmány, az azonban mára elavult, ezért kellett újat írni, ami már az uniós módszertan szerint készült.