Lefújják a kormányzati negyed építését

Vágólapra másolva!
Bár a kormányzati negyed tervezése folytatódik, a beruházást megállítják - jelentette be a kormányszóvivő. A második Gyurcsány-kormány emblematikus beruházásának ígérkező komplexum körül folyamatosan sűrűsödtek a kérdőjelek. A kormány szerint 8,5 milliárdot költöttek telkekre, továbbá több mint 600 milliót szakértőkre és pályázatokra. A kormányszóvivő a felelős személyének firtatásakor azt mondta, nem tartják kudarcnak a történteket.
Vágólapra másolva!

A kormányzati negyed beruházást megállítja a kormány, de a tervezés folytatódik - jelentette be Budai Bernadett kormányszóvivő kedden. Budai szerint a kormány azért döntött így, mert az újonnan felmerült városrendezési szempontok miatt drágább lenne az építés a tervezettnél, és mivel a kivitelezői pályázatban egyetlen jelentkező maradt versenyben, így nem lett volna garantált annak árcsökkentő hatása. Emellett kétségessé vált a kitűzött határidők tarthatósága is - tette hozzá a kormányszóvivő.

A komplexum létrehozására alapított kormányzati negyed projektiroda azonban folytatja működését 2008 végéig. Ennek lesz a feladatakidolgozni az új városnegyed terveit, hogy egy későbbi időpontban kész tervekkel lehessen nekivágni egy új beruházásnak. Időpontot nem említettek.

A kormány összesítése szerint eddig 8,5 milliárd forintot költött telkek vásárlására, további 632 millió forintot pedig a projektiroda működésére, utóbbi az ügyvédi és szakértői díjakat, közbeszerzési eljárási költségeit és a munkabéreket tartalmazza - közölte a kormányszóvivő. Az [origo] kérdésére, hogy ki felelős a projekt kudarcáért, Budai Bernadett azt válaszolta: "nem nevezném ezt kudarcnak". Szerinte más eddigi kormányok legfeljebb a pályázatírásig jutottak, míg a a Gyurcsány-kormánynak lesznek kész tervei egy új kormánynegyedre.

"Örömmel halljuk, hogy a tervezés folytatódik. Így megalapozottabb előkészítés után kezdődhet majd meg a beruházás" - reagált az [origo]-nak a kormányzati bejelentésre Janesch Péter, a győztes építészcsoport vezetője. Mint elmondta, arra számítottak, hogy leállítja a kormányzat a beruházást, de arra nem, hogy a tervezés mégis folytatódik. "Ez az egyik legjobb, legoptimistább megoldás számunkra" - közölte az építész.

Számítani lehetett a döntésre

Az újabb és újabb akadályokról az utóbbi hetekben megjelent hírek után nem volt meglepő a bejelentés. "Igen komoly politikai bölcsességre vallana, ha a kormány azt mondaná: ezt elkapkodtuk" - pár nappal ezelőtt mondta ezt az [origo]-nak Ikvai-Szabó Imre, SZDSZ-es főpolgármester-helyettes, aki az egyik fontos szereplőt, a fővárost képviselte a tárgyalások során. Hasonló véleményt fogalmazott meg Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke is, aki szerint egy hasonló beruházás előkészítéséhez sokkal több időre lenne szükség.

A kormány a 2006-os választások utáni reformlendületben döntött arról, hogy meg kívánja valósítani a rendszerváltás óta dédelgetett tervet: egy külön erre a célra épülő kormányzati negyedbe költözteti a 40 különböző épületben, főleg lipótvárosi palotákban működő minisztériumokat. Az ötlet nyilvános megfogalmazása után alig több mint egy év alatt akartak eljutni addig a pontig, ahonnan már visszafordíthatatlan lenne a beruházás.

Lefújták - ezen a videón pedig bejelentették

2006. december 1-én jelentették be, hogy a lehetséges helyszínek közül a Nyugati pályaudvar mögötti, állami és MÁV tulajdonban lévő területen építik fel a negyedet. 2007 májusában döntöttek arról, hogy magántőkéből, PPP konstrukcióban kívánják megvalósítani a beruházást, májusban eredményt hirdettek a tervpályázaton és az eredeti tervek szerint decemberben már meg is nevezték volna a győztes céget. Úgy tervezték, 2009-ben már költözni fognak a minisztériumok.

Kiderült azonban, hogy a projekt nincs kellően előkészítve, így egymás után bukkantak fel tulajdonjogi, tervezési, közlekedési és a pénzügyi problémák. 2007 végén a nyolc lehetséges magánbefektető konzorcium egymás után jelentette be, hogy kiszáll, így a végső határidőre egyetlen pályázó, a KÉSZ Közép-Európai Építő Kft. és az Europolis Real Estate Management Kft. konzorciuma maradt versenyben. A lebonyolításért felelős Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) január 16-ra halasztotta az eredményhirdetést.

Kengo és Finta

Tavaly nyáron, a nemzetközi tervpályázat eredményhirdetésekor még minden egyszerűnek tűnt, bár a kritikusok kevesellték a beérkezett 17 pályaművet (a hasonló nagyságrendű prágai központi könyvtárra több mint 400 pályázat érkezett). A zsűri - amelynek nemzetközi hírű építészek is tagjai voltak - végül a Janesch Péter és Kengo Kuma által vezetett építészcsapat zöld terveit találta a legjobbnak.

Forrás: kormányzati negyed
Janesch és Kengo ilyennek álmodta

A további tervezést meghatározó vázlattervet azonban a tervezők hiába adták át a KVI-nek tavaly november 30-ig, a vagyonkezelő szakértői nem fogadták el azt. Ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tették, hogy az engedélyezési tervek az eredeti határidőig, 2008. január 30-ig elkészüljenek. "A vázlatterv jóváhagyásának hiánya miatt a projekt megvalósulása veszélybe került" - írta már december 11-én a Budapesti Építész Kamara elnökségének közleménye.

"A terv sem minőségében, sem kidolgozottságában nem érte el a várt színvonalat. Ráadásul több részlet, így például a gépészet, egyszerűen hiányzott" - mondta december 15-én a Népszabadságnak Láng Balázs, a kormányzati negyed kommunikációs vezetője. A tervezőiroda úgy reagált, a KVI nem véglegesítette az elvárásait, így mozgó célpontra kellett lőniük. A kifogások többsége ráadásul az épület alapkoncepcióját érintették, amivel a tervezők nem tudtak mit kezdeni.

Mivel a - január 1-től megszűnt, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-be beolvadt - KVI-nél január 16-ig nyilatkozati tilalom van, nem lehet tudni, pontosan milyen kifogásai vannak a vagyonkezelőnek a Janesch-Kengo féle tervekkel. Az [origo]-nak Janesch Péter is csak annyit mondott, vitában állnak a KVI-vel, de a részletekről kérdezzük meg a vagyonkezelőt, mert ő a szerződés értelmében nem nyilatkozhat. Valószínű azonban, hogy a problémát a győztes és a második helyezett koncepció összehangolás okozza.

Míg ugyanis a kormányzati épületegyüttes megvalósítására a magyar-japán tervet találták a legjobbnak, a környező városrész rendezésére a Westend City Centert is tervező Finta József elképzeléseit fogadták el. Vagyis éppen Kengo Kuma munkáját húzták ki a győztes pályázatból. A két koncepció közt ráadásul alapvető különbség van: míg a Janesch-Kengo terv a föld alá süllyesztené a vasúti síneket, a Finta Stúdió a meglévő vágányok fölé építene, az ő elképzeléseikben már szerepel a Westend második üteme is.

Demjánék kezében a kulcs

A magánbefektetőknek tervek hiányában úgy kellett volna árajánlatot tenniük, hogy nem tudták, pontosan mit kell felépíteniük. Azok a cégvezetők, akik a visszalépés után nyilatkoztak, mind azt mondták, a terv nem eléggé előkészített, a pályázati kiírás hiányos, így nem tudnak érdemi ajánlatot tenni. "Egy korrekt versenyben az ár és a határidő dönt, a kormányzati negyednél viszont kérdéses az is, hogy mit kell felépíteni" - mondta az MTI nek Tolnay Tibor, a szintén visszalépett Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Tolnay példaként említette, hogy a nyertes tervről kiderült, abban az épületben nem helyezhető el annyi munkahely, amennyit a kiíró KVI meghatározott.

Forrás: maps.google.com

A nyolc cég közül a Demján Sándor nevével fémjelzett TriGránit Kft. kiszállása mérhette a legnagyobb csapást a kormányzati negyedre, ugyanis a főváros azt remélte, a szintén az üzletember érdekeltségébe tartozó, a sínek XIII. kerület felé eső oldalán a Westend II-t tervező Pólus Holding Befektető Zrt. megvalósítja a szükséges közlekedési beruházásokat. A negyed - a kormányzati épületegyüttes, a Westend II. és az egyéb épületek - ugyanis akkora forgalomnövekedést okozna, amiket csak jelentős fejlesztésekkel lehetne kezelni.

A fővárosi önkormányzat kikötötte, hogy csak akkor járul hozzá a VI. kerület szabályozási tervének módosításához - vagyis a Westend II. és a kormányzati negyed felépítéséhez - ha a befektető településrendezési szerződésben vállalja a közlekedési hatóság által előírt, illetve a főváros által elvárt, összesen 20 milliárd forint értékű fejlesztéseket. A Pólus Holding azonban sokallta az árat, nem írta alá a szerződést, majd néhány nappal később a TriGránit is kiszállt a pályázatból.

Demjánék más tekintetben is kulcspozícióban vannak: a kormányzati negyed tervezett területén ugyanis található legalább egy (a Magyar Nemzet szerint kettő, a KVI szerint csak egy) olyan telekrészlet is, amely ugyan a MÁV tulajdonában van, de a West End Beruházó Kereskedelmi Zrt-nek földhasználati joga van rajtuk. Ez azt jelenti, hogy a KVI hiába vásárolt meg több telket is a MÁV-tól 4,8 milliárd forintért (plusz elengedtek 2,3 milliárd adóságot), a Ferdinánd híd környékén csak a Westend engedélyével lehet építkezni.

Mindenki muzsikáltatni akar

Miután nem sikerült megegyezni, a főváros, a KVI és a VI. kerületi önkormányzat még megkísérelt létrehozni egy háromoldalú szerződést, de ezt eddig nem írták alá. Ebben az állam részéről a KVI vállalta volna, hogy kiszélesíti a Podmaniczky utcát, 200 kedvezményes parkolóhelyet biztosít a VI. kerületi lakóknak, elbontja a Ferdinánd hidat, a helyére megépíti a 2X2 sávos Ferdinánd alagutat, felépíti a Belvárosi Tűzőrség épületét, illetve 3,5 milliárd forintot ad a fővárosnak a kötött pályás közlekedés fejlesztésére.

Fotó: Szabó Pál

Csakhogy az államnak nincs elég pénze, így a KVI - a villamosra szánt 3,5 milliárd forint kivételével - a magánbefektetőre szeretné hárítani a beruházásokat. Az azonban már a főváros és a Pólus Holding sikertelen tárgyalásai során kiderült, nem valószínű, hogy a magáncégek hajlandók ekkora beruházásra. "Mindenki muzsikáltatni akar, de senki nem fizet" - jellemezte a helyzetet Ikvai-Szabó.

A helyzetet csak bonyolítja, hogy a MÁV-nak egyelőre nincs világos elképzelése arról, mit akar kezdeni a saját területével és hogy milyen sorsot szán a Nyugati pályaudvar Eiffel-csarnokának. A vasúttársaság részéről eddig egyetlen ötlet fogalmazódott meg: a kormányzati negyed építésével összhangban megkezdenék egy, a Nyugati és a Déli pályaudvarok közt futó vasúti alagút előkészítését. Azt azonban, hogy ezt miből fedeznék, nem közölték.