Szökésért ítélték el a gyilkos börtönőrt

Vágólapra másolva!
Barátnője meggyilkolása után nem vette fel a szolgálatot egy szegedi börtönőr, ezért a bíróság lefokozta és felfüggesztett börtönre ítélte a férfit. Az ítélet szerint a gyilkosság után is el kellett volna mennie dolgozni.
Vágólapra másolva!

Szökés miatt öt hónap börtönre ítélte, két évre felfüggesztve és lefokozta a Csongrád Megyei Bíróság azt a börtönőrt, akit barátnője meggyilkolásával gyanúsítanak. Az ítélet szerint emberölés nem lehet ok arra, hogy egy börtönőr ne vegye fel a szolgálatot.

Az ítélet szerint a 28 éves férfi 2003 októberétől a büntetés-végrehajtásnál dolgozott, törzsőrmesteri rangban körletfelügyelőként a szegedi börtönben. 2007. augusztus 7-én reggel kellett volna felvennie a szolgálatot, de nem jelent meg munkahelyén, elöljárói megpróbálták telefonon, majd személyesen értesíteni, de nem sikerült. A hatóság gyanúja szerint az előző éjszaka egy súlyos, élet elleni bűncselekményt követett el, és azért, hogy az azt követő eljárás alól kivonja magát, elszökött.

A vádlott vallomása szerint a szolgálat augusztus 5-i leadásakor fel sem merült benne, hogy két nap múlva nem megy vissza dolgozni. Másnap délután azonban elment a barátnőjéhez, akivel 2004 vége óta élt együtt, de két héttel korábban elköltözött tőle. Vacsorát készítettek, beszélgettek, majd a férfi - a barátnője iránti féltékenység miatt - azt fontolgatta, kárt tesz magában vagy öngyilkos lesz.

A lány kérte, menjen haza, mert fáradt. A férfi az ezt követő eseményekre nem emlékezett, csupán arra, hogy később egy véres kést szorongatva járkált a lakásban, ahol látta földön fekvő barátnőjét és egy vértócsát.

A férfi elmondása szerint előbb gyalog, majd gépkocsijával indult el céltalanul Kiskunfélegyházára, majd Csongrádra hajtott, ahol augusztus 8-án egy ifjúsági szállóban vett ki szobát. Innen egészen augusztus 11-i elfogásáig szinte ki sem mozdult.

Tóth Tibor hadbíró szerint a vádlott félt a korábbi cselekménye miatti felelősségre vonástól, ezért távozott Szegedről. Tudatában volt annak, hogy elfogatóparancsot adnak ki ellene, ha nem veszi fel a szolgálatot. A bíróság nem fogadta el a vádlott azon állítását, miszerint úgy gondolta, nem tudná ellátni feladatát az előző este történt események miatt.

A bíró közölte: a férfi, mint katona, saját pszichés állapotát nem volt jogosult megítélni, erre csak a parancsnokának vagy az orvosnak lett volna joga. A másik bűncselekmény miatti motivációt nem tartotta indoknak a bíróság, ezért köteles lett volna felvenni a szolgálatot. Az elmeorvosi szakértő szerint vizsgálatuk hozott lelki diszharmóniára utaló eredményt, de a vádlottnak nem volt kóros az elmeállapota.

Az ítélet nem jogerős, a vádlott védője az ítélet enyhítéséért fellebbezett.