Sólyom dönt az egészségbiztosítási törvényről

A köztársasági elnökön múlik, hatályba léphet-e a tervezett időben az egészségbiztosítási törvény. Sólyomnak több választása is van, ha aggályosnak tartja a jogszabályt: visszaküldheti a parlamentnek, amely miatt csúszhat az új rendszer életbe lépése, de az Alkotmánybírósághoz is fordulhat. Döntését ma jelenti be a köztársasági elnök. Összegyűjtöttük a lehetséges forgatókönyveket.

Sólyom László köztársasági elnök csütörtökön délben hozza nyilvánosságra: rábólint-e az egészségbiztosítási törvényre , melyet a parlament idei utolsó ülésén, december 17-én fogadott el. A köztársasági elnöknek több eszköze is van, mellyel késleltetheti a törvény hatályba lépését, vagy annak átalakítására kényszerítheti a kormányt és a parlamentet.

Ha Sólyom László úgy dönt, aláírja az egészségügyi reformokról rendelkező jogszabályt, akkor azt napokon belül kihirdethetik és 2009-től életbe lép az új rendszer. Ha Sólyom aláírja, azt követően bárki megtámadhatja a törvényt az Alkotmánybíróság (Ab) előtt. A Liga Szakszervezetek már jelezték is, ha a köztársasági elnök rábólint a törvényre, élni fognak ezzel a lehetőséggel.

Az alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek ezen kívül két további választási lehetősége van, ha valamilyen kifogása van a törvénnyel kapcsolatban: az Alkotmánybírósághoz fordulhat és normakontrollt kérhet, vagy visszaküldheti a törvényt az Országggyűlésnek újragondolásra.

Több hónapos csúszás

Ha észrevételeivel ellátva megfontolásra visszaküldi a parlamentnek, akkor a törvényt ismét megtárgyalják az országgyűlési bizottságok, ezután pedig újra szavaznak róla a képviselők. A jelenlegi politikai helyzet alapján valószínű, hogy az újratárgyalások és -szavazás után akár változatlan formában ismát elfogadná a reformot a parlament, hiszen az - mint a december 17-ei ülésen kiderült - élvezi a kormánypárti képviselők támogatását.

Ugyanakkor a köztársasági elnök a visszaküldéssel több hónapos csúszást okozhat a törvény hatályba lépésében. A 2008-as tavaszi ülésszakban ugyanis először csak február 11-én ül össze a parlament. Ezt megelőzően - közölte az országgyűlés sajtószolgálata az [origo]-val - összeül a házbizottság, itt születik döntés arról, hogy mikor kerül napirendre a törvény újratárgyalása. Vagyis a szokásos törvényelfogadási procedúrát újra végig kell csinálni.

Elvileg, a házszabály szerint van arra lehetőség, hogy még az ülésszak februári kezdete előtt összehívjanak egy rendkívüli ülést. A bizottságok akkor tarthatnak rendkívüli ülést, ha a bizottsági tagok legalább egyötöde ezt írásban kéri. Rendkívüli parlamenti ülést pedig akkor kell összehívni, ha az összes képviselő egyötöde, a kormány vagy a köztársasági elnök kéri. Nem valószínű azonban, hogy az egészségbiztosítási törvény visszaküldése miatt külön összehívnák a parlamentet - tudtuk meg az országgyűlés sajtószolgálatától.

Alkotmánybírósági döntés

Sólyom László dönthet úgy is, hogy úgynevezett előzetes normakontrollt kér, vagyis nem a parlamentnek küldi vissza a törvényt, hanem az Alkotmánybíróság véleményét kéri. Ezt akkor teheti meg, ha az új jogszabály valamelyik részét alkotmányellenesnek tartja. Az államfőnek ezt a jogát alkotmányossági vétónak nevezik.

Ez esetben a végső döntést az alkotmánybírák mondják ki: soron kívül tárgyalják a kérdést, és amíg nem döntenek, a törvényt nem szabad kihirdetni, vagyis alkalmazni. Ha a testület egyetért a köztársasági elnök aggályaival, és alkotmánysértőnek tartja a törvényt, akkor azt visszaküldi a parlamentnek, amely köteles kiküszöbölni az alkotmányellenességet, vagyis a döntés értelmében átalakítani.

Állítólag visszadobja

A Népszabadság értesülései szerint Sólyom nem fogja aláírni a törvényt. A lap úgy tudja, a köztársasági elnök számára az lehet leginkább aggályos a jogszabályban, hogy rendelkezhetnek-e magánszemélyek az egészségbiztosítási alap mint közvagyon fölött. Az elfogadott törvényben ugyanis az szerepel, hogy a vezérigazgatót a magánbefektetők neveznék meg.