A nagy menetelések éve

Több mint kétezer éves dinnyét találtak Japánban, Kisújszálláson pedig egy gigantikus méhrajhoz kellett kihívni a tűzoltókat - 2007 is bővelkedett a meglepő eseményekben, de ami miatt emlékezetes lesz az a hatalmas menetelések egész sora. Itthon a kormány kemény vajúdás után különös öszvért hozott világra, igaz, beszedett pár komoly pofont is. Külföldön egyértelműen Vlagyimir Putyin volt a sztár, de azért a radikálisok csendben felforgatták az egész Közép-Keletet. Ilyen volt 2007 - szövegben, képen és videón.

Volt magyar sikersztori

2007 egyik sikersztorija egyértelműen a habzó Rába története. Még Persányi Miklós volt környezetvédelmi miniszter fenyegette meg tavaly decemberben azzal a folyó habzásáért felelősnek tartott osztrák bőrgyárat, hogy ha nem javul érdemben a helyzet fél éven belül, akkor visszavonják a cég vízjogi engedélyét. Mivel a nagyvonalú ultimátum hatására semmi nem történt, az események májusban felpörögtek.

Odaszólt az osztrákoknak az újonnan kinevezett miniszter, Fodor Gábor, de még a szinte mindig visszafogott és árnyaltan fogalmazó Sólyom László államfő is bekeményített: cinikusnak nevezte a fülük botját sem mozdító osztrákokat és a két ország elhidegülését pedzegette. Ekkor ugyan felállítottak egy közös munkacsoportot a probléma kivizsgálására, de érdemi előrelépés nem történt, az EU is fittyet hányt a problémára, az osztrák kormány a habzás miatt sokat bírált bőrgyár pedig igazát védte.

Népi kezdeményezés szintjén felmerült az osztrák sör bojkottja, de egy tekintélyes bécsi lap is magyar bosszútól óvta és keményen bírálta az osztrák illetékeseket. Végül az osztrákok megígérték, hogy szűrőket szerelnek a kifogásolt gyárakra és módosítják a habzást okozó anyag kibocsátását is szabályozó törvényben a határértékeket. Öngóllal ér fel, hogy novemberben magyar eredetű szennyeződés tűnt fel a folyón, de ezzel együtt is jól jöttünk ki a meccsből.

Határidőn túl is habos a Rába az osztrák bőrgyártól
Sólyom odavágott a bőrgyárat védő Bécsnek
Nem féltik a Rábát a láthatatlan habtól az osztrák pecások
Már a magyarok is szennyezik a Rábát

A végére behúzta a kormány

Febuár óta van vizitdíj, három kórház bezár, elfogadták az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvényt. Elvileg lezárult az egészségügy átalakítása és Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint már nem is kell olyan nagyságrendű átalakítást végrehajtani az országnak, mint amilyen ez volt.

A kormány népszerűsége megsínylette a reformmal járó egész éves háborúskodást, a kormánypártok népszerűsége folyamatosan csökkent. Az MSZP a legutóbbi mérések szerint megállította a zuhanást, bár összeszedni még nem tudta magát, így továbbra is a rendszerváltás óta eltelt évek legalacsonyabb támogatottságát tudhatja maga mögött (a teljes lakosság körében a Szonda Ipsos szerint 16, a Tárki szerint 13 százalékos a szocialisták támogatottsága). Az SZDSZ pedig egyes közvélemény-kutatások szerint a mérhetőség határára, 1 százalék környékére esett vissza.

Kérdés, hogy megérte-e az áldozat. A közteherviselés és az egyenlő felelősségvállalás jelképeként bevezetett vizitdíjon többször puhított a kormány, egészen addig, hogy az új egészségbiztosítási törvény szerint a biztosítók átvállalhatják majd ügyfeleiktől a díjfizetést (igaz, a beutaló nélküli orvoslátogatás díját felemelték 600-ról 1000 forintra). Puhult a kórházreform is, ami végül három intézmény bezárását hozza magával, pedig eredetileg öt kórház felszámolásán gondolkodott az azóta távozó egészségügyi miniszter, Molnár Lajos.

Az egészségbiztosítási reform körül is sok a találgatás. Az SZDSZ és az MSZP kiélezett vitákig fajuló nézeteltérései (többször felmerült a tervezet alakítása közben a koalíció felmondásának lehetősége) furcsa kompromisszumot szültek: olyan megoldás született, amelyben egyszerre van jelen a magántőke és az állam, amelyek lényegében egymás tevékenységét ellenőrzik. A rendszerről biztosat csak elindulása után, azaz 2009-ben lehet majd mondani, hiszen ilyen biztosítási rendszer sehol máshol a világon nincs.

Szerdától már a benzinkutas is ad gyógyszert
Kórházbezárással indult a reform
Aranyat ér a magyar beteg
Szonda: Megállt az MSZP mélyrepülése

Pengeélen a presztízsberuházások

Két presztízsberuházás is a szakadék szélére jutott év végére. Pedig év elején még úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben.

A kormányzati negyed Nyugati pályaudvar mögötti felépítését tavaly év végén határozta el a kormány, az elképzelés szerint a közös minisztériumi infrastruktúrával 25 év alatt lehetne spórolni 140 milliárd forintot - bár az ellenzék ezt vitatja - és nőhet a munkavégzés hatékonysága is. Februárban már különmegbízottat is kijelöltek a pályáztatás körüli feladatok koordinálására. Májusra megvolt a parlamenti jóváhagyás, majd augusztusban kiválasztották a legjobb tervet is. Decemberi azután csak szórványos hírek érkeztek a projektről, mígnem december 21-én az építésre szerződött cég kihátrált a kormányzati negyedből, mert úgy ítélte meg, hogy túl sok plusz terhet akar áthárítani rá a főváros. Demszky Gábor főpolgármester szerint Budapestnek nincs pénze a szükséges fejlesztésekre, ezért elképzelhető, hogy nem is épül meg a negyed.

A másik veszélybe került nagyberuházás a 4-es metró. Itt év eleje óta tartanak a találgatások arról, hogy vajon mennyi pénzt lehet bezsebelni az EU-tól az építkezésre, alagútfúrásra. Bár Demszky szerint a metró akkor is megépül, ha nem lesz rá uniós forrás, a főpolgármester már akkor is biztosra mondta a metró uniós támogatását, amikor az még nem volt eldöntve. Végül az EU 180 milliárd forintot ajánlott, ami csak az alapmunkálatokra elég a főváros pénzével együtt is.

Ráadásul év közben kiderült, hogy a kivitelezők számos helyen pluszköltséget igénylő nehézségekkel szembesülnek. A Fővám téri állomást kivitelező Hídépítő ZRt. például plusz kétmilliárdot akart, hogy tudja tartani a tervet, mert ehhez olyan technikát kell bevetni, amit az eredeti költségvetésből nem tudtak kigazdálkodni. A metróépítés költséghatékonyságáról elvileg készült egy tanulmány, ezt azonban addig nem lehet megismerni, amíg a kormány nem látta. Ezt februárra ígérik.

Magyar-japán terv alapján épül a kormánynegyed
Demján cége kiszállt a kormányzati negyedből
A lecsupaszított metrót kifizeti az EU
Kínlódnak a metrómilliárdokkal