Az [origo] újságírója beperli a GKM-et a Gripenek kapcsán

Pert indít az [origo] újságírója és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ellen, mivel a tárca többszöri kérésünkre sem adta ki a Gripen repülőgépek fejében vállalt 191 milliárdos svéd befektetési és gazdaságfejlesztési kötelezettségek - az ellentételezés - adatait. A svédek már mostanra teljesítették vállalásuk 98 százalékát, és mindezt a minisztérium jóvá is hagyta. Tudni akartuk, hová került a közel 200 milliárd, milyen befektetéseket hajtottak végre a pénzből Magyarországon, de a repülőgépgyártó üzleti titokra és a magyar állammal kötött szerződésére hivatkozva megtagadta az információk kiadását.

Közérdekű adat kiadásának megtagadása miatt bírósághoz fordult az [origo] újságírója a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet segítségével, miután a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nem engedett betekintést a Gripen repülőgépek beszerzéséhez kapcsolódó ellentételezés információiba.

A 2001-es repülőgépbeszerzésnél döntő jelentőségű volt a gépek vásárlása ellenében vállalt ellentételezés (offset). Az [origo] által megkérdezett több kormánypárti és ellenzéki politikus, gazdasági és katonai szakember is úgy vélekedett, hogy - például a harcászati szempontokból favorizált F-16-ossal szemben - végül azért a Gripenre esett a választás, mert gazdaságilag a svéd-brit ajánlat volt magasan a legjobb. A gépek ellenértékének 110 százalékos ellentételezését vállalták, ami - a 2003-ban kibővített szerződés alapján - azt jelenti, hogy 191 milliárd forint értékű befektetést, illetve exportbővítést kell a svéd félnek teljesítenie Magyarországon.

Túlszárnyalta az elvárásokat

A 191 milliárdot meglepő sebességgel sikerült szétteríteni: a magyar ellentételezési bizottság utolsó, november 9-i ülésével bezáróan 98 százalékon áll az ellentételezés, holott az eredeti határidő csak 2015-ben jár le. Így a Gripen International gyakorlatilag már félidőben teljesen letudta az exportvállalását, és a jövő év első felében lezárja a teljes ellentételezést. "A Gripen-beszerzés egyértelműen jó hatással volt az ipari teljesítményre, és gazdasági előnyöket kovácsolt, amely még túl is szárnyalta a magyar kormány elvárásait" - idézi Szabó Sándort, a GKM ellentételezésért felelős osztályvezetőjét a svéd fél december elején kiadott sajtóközleménye.

Azt azonban nem tudni, hogyan valósult meg mindez, ezért az [origo] azt kérdezte a gazdasági tárcától: milyen teljesítéseket ismert el az ellentételezési bizottság, hol és hogyan valósultak meg a svéd részről vállalt gazdasági befektetések és mely magyar cégek számára hozott plusz exportlehetőséget az ügylet. Véleményünk szerint a közpénzből finanszírozott gépbeszerzés fejében vállalt ellentételezésre vonatkozó minden információ közérdekű adat, így ezt az alkotmány és az adatvédelmi törvény alapján bárki megismerheti. (Korábban a minisztérium magát az ellentételezési megállapodást sem adta ki arra hivatkozva, hogy az nem nyilvános, de miután erről beszámoltunk, és kezdeményeztük Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman vizsgálatát, a GKM mégis nyilvánosságra hozta a svédekkel kötött szerződés tartalmát.)

A Gripen válaszával takarózott a GKM

Kérésünket a jogszabályok szerinti adatkezelőnek, az állami feladatot ellátó gazdasági tárcának címeztük, azonban itt azt a választ kaptuk, megkérdezik a Gripen Internationalt, kiadhatják-e a kért adatokat. Csaknem két héttel később érkezett meg a svéd válasz - a GKM közvetítésével - az [origo]-hoz, e szerint az offset-teljesítésekre vonatkozó információkat nem adhatják ki. A magyar állammal 2001. decemberében aláírt szerződés 10. pontjára, az úgynevezett bizalmassági kitételre hivatkoztak, amely szerint a felek a megállapodásukra vonatkozó információkat bizalmasan kezelik, és ezeket a másik jóváhagyása nélkül nem adják ki harmadik személynek. Az ellentételezésben részt vevő üzleti partnereik megóvása érdekében nem adhatók ki az [origo] által kért adatok, ezek üzleti-kereskedelmi információként védelem alatt állnak - indokolták a titkolózást.

Ezzel szemben a per lebonyolítását vállaló TASZ-nak az a véleménye, hogy az [origo] által kért adatok nyilvánosak, és alaptalanul hivatkozik a svéd fél a szerződésben rögzített titkosságra. "Pár ritka kivételtől eltekintve, bármire is költ az állam az adófizetők pénzéből, az ezzel kapcsolatos adatokat bárki megismerheti" - mondta Baltay Levente, a társaság munkatársa. "Ezért szerintünk jogszabályellenes a szerződésnek az a pontja, amelyre hivatkoznak, hiszen a nyilvánosságot előíró törvény erejét nem ronthatja le az, hogy beleírtak valamit a bizalmasságról" - tette hozzá az ügyvéd. Mivel közérdekű adat kiadásáról van szó, a Fővárosi Bíróság soron kívüli eljárásként folytatja le az ügyet, az első tárgyalást várhatóan egy hónapon belül megtartják.