A Vér és Becsület sorsára juthat a Magyar Gárda

Vágólapra másolva!
Hosszú pereskedésre kell felkészülnie az ügyészségnek és a Magyar Gárdának is, miután a vádhatóság hétfőn bejelentette, a szerintük törvénytelenül működő szervezet feloszlatását kérik a bíróságtól. Magyarországon eddig egy hasonló per zajlott, amelynek végén jogerősen feloszlatták a neonáci találkozók szervezéséről elhíresült Vér és Becsület Kulturális Egyesületet.
Vágólapra másolva!

Bár Teleki László MSZP-s országgyűlési képviselő hétfőn a romáknak szánt karácsonyi ajánddékként beszélt a parlamentben a Magyar Gárda Egyesület esetleges feloszlatásáról, a bírósági eljárás akár évekig is eltarthat. A Fővárosi Főügyészség hétfőn kérte a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását a Fővárosi Bíróságtól. A most meginduló perben az ügyészségnek be kell bizonyítania, hogy az egyesület törvénysértően működik, ha pedig sikerrel jár, az egyesület fellebbezhet a döntés ellen.

Korábban Magyarországon csak egy hasonló per zajlott: a Fővárosi Ítélőtábla 2005 október végén - két és fél év pereskedés után - jogerősen megszűntette a Vér és Becsület Kulturális Egyesületet. Az ügyészség 2003 februárjában nyújtott be keresetet a Vér és Becsület ellen, amely 2002 december végén került a figyelem középpontjába, amikor Sződligeten Fehér Karácsony néven nemzetközi neonáci találkozót szerveztek, majd megkíséreltek gyűlést. Az ügyészség azonban először formai okokra hivatkozott azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy az egyesületi törvény rendelkezése folytán megszűnt a szervezet, mert taglétszáma nem éri el a törvényben előírt tíz főt.

A Fővárosi Főügyészség először a Magyar Gárda ellen is formai kifogásokat állított: a vádhatóság októberben azt közölte, gyanúja szerint törvénytelenül működik a Magyar Gárda, mert a szervezet egyes, a nyilvánosság előtt hangoztatott céljai - mint a katasztrófa-elhárítási és rendvédelmi feladatok ellátása - nem szerepelnek az egyesület alapszabályában. A Magyar Gárda azonban hamarosan kiegészítette az alapszabályát.

Második nekifutásra azonban az ügyészség már tartalmi kérdéseket feszeget. Úgy vélik, a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolta tevékenységét, hiszen a jogszabály kimondja: az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti mások jogait és szabadságát. Az ügyészség keresetében több jogszabályra és nemzetközi egyezményre hivatkozva küldte meg keresetét a bíróságnak.

A kereset zömében a december elején, Tatárszentgyörgyön történteken alapul. A Pest megyei településen a Magyar Gárda 260, és a nyírségi szerveződésű Nemzeti Őrsereg 50 tagja december elején tartott felvonulást, "a vidék közbiztonságáért és a cigány bűnöző csoportok ellen". A főügyészség a felvonulás után - amelyet cigányellenes megmozdulásnak minősített Sólyom László köztársasági elnök is - kezdett vizsgálódni: bizonyítékokat, felvételeket és egyéb adatokat szereztek be, amelyek alapján arra jutottak, hogy a szervezet feloszlatását kérik.

A gárda kritikusai a párizsi békeszerződésre is hivatkoznak, amelyben Magyarország vállalta, hogy feloszlat minden fasiszta jellegű politikai és katonai szervezetet, és nem engedélyezi ilyenek működését. Ahhoz azonban, hogy erre hivatkozva lehessen feloszlatni a Magyar Gárdát, a bíróság előtt azt kellene bizonyítani, hogy fasiszta nézeteket követ (például tiltott önkényuralmi jelképeket használ, vagy éppen az alkotmányos rend megváltoztatására törekszik).

Az eddigi egyetlen hasonló eset - a Vér és Becsület feloszlatása - alapján nem kizárt, hogy a bíróság igazat ad az ügyészségnek. 2005-ben ugyanis az ítélőtábla nem a taglétszám miatt döntött a megszüntetés mellett, hanem úgy fogalmazott, hogy az egyesület rendezvényein elhangzó kijelentések sértették egyes emberi csoportok, köztük a zsidóság és cigányság méltóságát. A bíróság elismerte, hogy a Vér és Becsület erőszakos cselekményeket nem követett el, az indoklás szerint ugyanakkor a tevékenysége alkalmas lehet gyűlöletkeltésre.