Daruerdő alján nő a szennyvízfaló betonszörny

Vágólapra másolva!
Látta már a csepeli HÉV töltése mögött magasodó daruerdőt a szigetre vezető Kvassay híd után? Ott épül Közép-Kelet-Európa legnagyobb szennyvíztisztítója. Ha elkészül, a főváros alig szennyezi majd tisztítatlan csatornalével a Dunát. A tavaly indult építkezés során eddig körülbelül félmillió tonna betont öntöttek a 15 focipályát kitevő központi műtárgy és a rothasztótornyok zsaluiba. Naponta közel 700 ember sürgölődik a nyolcméteres betonfalak, és az égbe nyúló húsz daru között. Pillantson a töltés mögé az [origo]-val!
Vágólapra másolva!

Húsz daru magasodik az égbe a csepeli HÉV töltése mögött, ahol Közép-Kelet-Európa legnagyobb szennyvíztisztója épül. Összesen két pár, egyenként majdnem másfél méter átmérőjű csövön fog ideömleni a főváros szennyvízének több mint fele - napi 350 ezer köbméter csatornalé.

A Csepel-sziget északi csücskén tavaly indult, az Európai Unió, a magyar állam és a főváros által közösen finanszírozott, közel félmilliárd eurós beruházás átadása után a Budapesten naponta keletkező 600 ezer köbméternyi szennyvíz 95 százalékban tisztítva folyik majd a Dunába. Ez az arány jelenleg nem éri el az 50 százalékot. A beruházást nem véletlenül nevezik Élő Duna Projektnek.

A zöld gondolat nem csak a szennyvíz megtisztításában, de a kivitelezés végső képében is megjelenik majd a beruházók szándéka szerint: az egész területet beparkosítják, a hatalmas zárt levegőző- és ülepítőmedencék felett zöldtető feszül majd, fűvel cserjékkel és fákkal. A tetőnek azonban még csak kis része készült el, és még az is kopár. A tájat a fű zöldje helyett még csak az agyagos sár és a munkagépek sárgája, a betonvasak rozsdabarnája és a betonfalak szürkéje uralja.

A szennyvíztisztító Buda teljes, illetve Pest egy részének szennyvizét fogadja majd. Nem kizárt azonban, hogy Csepelről is idevezetik majd a csatornát. Az építkezésen jelenleg 678 ember dolgozik, de még nem indultak el a gépészeti munkálatok az elkészült műtárgyakon - a hatalmas betonteknőkben és tornyokban - akkor várhatóan egyszerre 1500-an sürgölődnek majd a tisztítómű 29 hektáros területén. A beruházás átadását 2010-re tervezik.

Fotó: Vanik Zoltán
További fotókért kattinson a képekre!

A nyomócsövek. Pest felől egy pár 1400 milliméteres, Buda felől egy pár 1200 milliméteres csövön érkezik majd a szennyvíz. A Duna kis, illetve nagy ága alatt egy-egy szivattyúval nyomják majd át a lét. A szivattyúkon keresztül akár bő kétökölnyi nagyságú tárgyak is átjutnak. A csöveknek fúrópajzzsal vágtak utat a folyómeder alatt. A fúrópajzs 1400 milliméter átmérőjú, ezért a Buda felől érkező 1200 milliméteres csövek a Duna alatt felbővülnek 1400-asra. A szennyvíz a telepen előbb egy előtisztító egységbe érkezik.

Fotó: Vanik Zoltán

Ez az előtisztító egység. A betonon látható rések nem ablakok , hanem az egység szájai: az ide csatlakozó csöveken és vezetéken szívja magába előtisztító a szennyvizet, amiből itt szűrik ki a nagyobb szennyeződéseket, és előülepítik. Az egység a szennyvíztisztító középpontjában található, tőle jobbra és balra 9-9 medencét alakítanak ki. Ezek lesznek a szennyvízfaló gyomrai: a labirintus-, levegőztető- és utóülepítő medencék. A szennyvíz ebben a sorrenben halad át rajtuk. Az összesen 18 medencéből egyszerre 16 működik majd. Az építkezéshez rengeteg betonra van szükség, két betonüzemet is felépítettek ezért a területen.

Fotó: Vanik Zoltán

Az utóülepítő medencék az előtérben, hátrébb a levegőztetők. A levegőztetőkbe a labirintusmedencéből érkezik a szennyvíz, és az utóülepítőbe távozik. A labirintusmedencék a képen látható medencék alatt helyezkednek el, ahol oxigénhiányos környezetben csökkentik a lé nirtogén és foszfortartalmát. A nyolc és fél méter mély levegőztetőkben keringő szennyvízbe levegőt fújnak, a víz aztán az utóülepítőbe folyik, ahol kiülepszik belőle a szennyezéseket megkötő anyag. A medencék fölött tető magasodik majd, a belső tér levegőjét kémiai és biológiai szűrőn keresztül engedik a szabadba. A telep "nulla kibocsátású" lesz, ami annyit tesz, hogy már a kerítésénél sem lehet majd a szagát érezni, vagy a zaját hallani.

Fotó: Vanik Zoltán

Iszaprothasztó tornyok. Ha úgy tetszik, ez a szörnyeteg végbele. Ide az utóülepítőkből kiszivattyúzott iszapott juttatják szivattyúkkal - az anyag víztartalmát csökkentő műveletek után. A hatalmas betontornyokban 50 Celsius fokosra hevítik az iszapot. A rothasztás során gáz keletkezik, amelyet két gázmotoros erőműben használnak fel. Ezekkel saját energiafelhasználásának nagy részét képes lesz megtermelni a telep. A rothasztás után megmaradó iszapot komposztálótelepre szállítják, ahol - ugyancsak zárt rendszerben - mezőgazdasági használatra alkalmassá teszik azt.

Fotó: Vanik Zoltán