Fanyalgó szocialisták nem szavaztak Sólyom jelöltjére

Bár a jogkörei erősek, nem kíván hatóságként működni Nagy Boldizsár, akit Sólyom László a jövő nemzedék ombudsmanjának jelölt. Nagy a környezetvédelmi bizottság előtt azt mondta, mindenek előtt dialógusra van szükség, és csak a nyilvánvaló gazság esetén fordul bírósághoz. Az ellenzékiek és két kormánypárti képviselő támogatta az ombudsman-jelöltet, míg a szocialisták többsége tartózkodásával üzent a köztársasági elnöknek.

Hét MSZP-s tartózkodás mellett, 11 igen szavazattal (az ellenzékiek mellett Szabó Imre szocialista és Velkey Gábor szabad demokrata képviselők voksával) támogatta az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága Nagy Boldizsár jelölését a jövő nemzedékek ombudsmanjának posztjára. Orosz Sándor, a bizottság MSZP-s alelnöke az ülés elején azt mondta, pártja csak a bizottsági meghallgatások után alakít ki frakcióvéleményt. Utalt arra is, továbbra sem értenek egyet Sólyom László köztársasági elnök gyakorlatával, hogy nem egyeztet a pártokkal a jelöltek megnevezése előtt.

Az ülésen feltett kérdésekből kiderült, a képviselők nincsenek teljesen tisztában azzal, milyen jogkörökkel ruházták fel - ötpárti konszenzussal - a jövő nemzedék országgyűlési biztosát. Többen is arról érdeklődtek, hogyan képzeli el Nagy Boldizsár az ombudsmani munkáját: hol látja hatáskörének határait, bírósághoz fordulna inkább, vagy jogalkotást kezdeményezne, és felülírná-e a hatóságok munkáját.

Nagy azt mondta, álláspontja szerint az ombudsman nem lehet hatóság, inkább a hatósági rendszer mellett áll, és az a célja, hogy a hatóságok betöltsék a számukra előírt szerepet, aminek érdekében - ígérte - küzdeni fog a természet- és környezetvédelmi hatóságok erősítéséért. Az államfő jelöltje szerint azokban az esetekben kell komolyabb szerepet vállalnia, amikor a hatóságnak tág értelmezési lehetősége van: ezekben az esetekben feladata lehet, hogy zöld irányba terelgesse a döntéshozókat.

"Dialógus, dialógus és dialógus" - mondta Nagy, arra utalva, hogy ma a viták sok esetben megmerevedett álláspontok mentén zajlanak. Úgy vélte, az ombudsman egyik legfontosabb feladata, hogy közvetítőként lépjen fel megoldhatatlannak látszó ügyekben. "Ha azonban azt látja, hogy nyilvánvaló gazság történik, megkeményszik az ombudsman, és élni fog a törvényben számára biztosított haragos eszközökkel" - utalt Nagy a biztosnak arra a jogára, hogy bíróság előtt is felléphet a károkozókkal szemben.

Ellenzéki képviselők megpróbálták több konkrét ügyben is állásfoglalásra bírni Nagyot, de ő azt mondta, csalódást kell okozzon, mivel magánemberi véleményét nem keverheti össze az ombudsman véleményével. Ez utóbbit pedig csak akkor alakíthatja ki, ha megválasztott biztosként minden lehetséges információt begyűjtött egy ügyről. Példaként - a vasúti szárnyvonalak tervezett bezárása kapcsán - azt mondta, általában támogatja a vasúti közlekedést, mert környezetbarát, de egy-egy vonalról most még nem tudja megmondani, hogy hosszú távon érdemes lenne-e fenntartani vagy sem.

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, az ELTE oktatója. Először 1988-'89-ben vett részt a Bős-Nagymarosi vízlépcső megépítését ellenző tiltakozásokban, majd hosszú ideig a menekültek problémáival foglakozott. Éveken keresztül képviselte Magyarországot a Szlovákiával a vízlépcsőről folytatott tárgyalásokon. A bizottság előtt kedden is azt mondta, szerinte hazánk nem szenvedett vereséget a hágai nemzetközi bíróság előtt: az ítélet kimondta ugyanis, hogy nem kell megépíteni a nagymarosi gátat, illetve Szlovákiának a környezetvédelmi szabályok betartásával kell üzemeltnie saját erőművét. Arról azonban, hogy ez pontosan mit jelent - tette hozzá Nagy -, máig tartanak a tárgyalások.