Ki, hogy büntetne a tandíjjal?

Régóta húzódik a vita a minisztérium és a felsőoktatás hallgatói között arról, ki és mennyit fizessen a diplomáért. Az oktatási tárca és a hallgatók javaslataiban is van ösztönző is, büntetés is. Ki, hogyan szankcionálná a lustálkodókat? Ki, hogyan csinálna kedvet a magoláshoz? Ismerje meg a javaslatok lényegét!

Az oktatási tárca döntése értelmében 2008 szeptemberétől kell tandíjat fizetni az egyetemeken és a főiskolákon, az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben pedig 150 ezer forint lenne a tandíj összege. A fejlesztési részhozzájárulás (FER) nevet viselő tandíj annak a 20 százaléka lesz, amennyit az állam évente egy államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóra költ (ez átlagosan 525 ezer forint).

Az intézmények maguk döntheik el, hogy a FER összege az egyes szakokon, képzési ágakon pontosan mekkora lesz: a 105, illetve 150 ezer forintos összegtől plusz-mínusz ötven százalékkal térhetnek el.

Kinek nem kell fizetni?

Nem kell tandíjat fizetni a tervek szerint az elsőéveseken kívül, azoknak a hallgatóknak, akik az egyetemükön a legjobban tanuló 15 százalék közé tartoznak. Nem kell fizetniük a PhD-hallgatóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek és azoknak sem, akik az első felsőfokú szakképzésüket végzik.

A költségtérítéses képzésre járó, legjobban tanuló hallgatók jutalmul átkerülhetnek majd az államilag finanszírozottak közé, akik nem költségtérítést, hanem FER-t fizetnek.

Kit büntetnek?

A rendszerben büntetik azokat, akik rosszul tanulnak: a legrosszabbul tanuló 15 százalék költségtérítéses képzésre kerül át csakúgy, mint azok, akik egy tanévben kevesebb, mint harminc kreditet teljesítenek.

Mit akarnak a diákok?

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a tandíj bevezetése helyett viszont azt javasolja, hogy 10 százalékkal csökkenjen az államilag finanszírozott képzésre járó diákok keretszáma. Így növekedne az egy hallgatóra eső támogatás összege.

A HÖOK az ösztöndíjrendszer átalakítását is javasolja a tárcának. Mégpedig úgy, hogy az államilag támogatott hallgatók legfeljebb 40 százaléka részesülhessen ösztöndíjban, amelyre a hallgatói normatíva legalább 60 százalékát használhassák fel. A HÖOK szerint a jelenlegi rendszer ugyanis nem ösztönöz, mivel egyes felsőoktatási intézményekben például a diákok 70 százaléka kap ösztöndíjat.

Hogyan büntetne a HÖOK?

A HÖOK javasolja azt is, hogy a nem teljesített kreditek után a diákok fizessenek büntetést, mégpedig az éves hallgatói normatíva összegének egy százalékát. A minisztérium viszont a büntető jellegű tandíjat elutasítja, mert attól fél, a diákok inkább eleve kevesebb kreditet vennének fel, hogy ne kelljen fizetniük.

A HÖOK javaslatcsomagja tartalmazza azt is, hogy a tanári elbocsátások megelőzése érdekében a jövőben egy oktatónak csak egy főállása lehessen.