Megvan a szakvélemény a Zsanett-ügy szakvéleményeiről

Pár napon belül kiderül, hogyan értékeli az Egészségügyi Tudományos Tanács a Zsanett-ügyben készült számos, egymásnak ellentmondó szakértői véleményét. Az [origo] információi szerint a magas szintű egészségügyi testület már eljuttatta állásfoglalását az ügyészséghez. Kiderülhet, mi a tanács álláspontja arról, hogy a gyanú szerint rendőrök által megerőszakolt lány sérülései a kérdéses éjszakán, vagy az előtt keletkeztek.

Elkészült az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) szakvéleménye a Zsanett-ügyben keletkezett több, egymásnak ellentmondó igazságügyi-szakértői álláspontjáról - értesült az [origo]. Morvai Attila, az ügyészség szóvivője megerősítette, hogy a tudományos testület már eljuttatta a Fővárosi Főügyészségre szakvéleményét, amelyet jelenleg tanulmányoznak, majd pár napon belül közölni fognak az érintettekkel. Mint mondta, ebben többféle következtetésre is juthat a tanács: valamelyik orvosi szakvéleményt helyesnek minősíthetik, vagy megindokolhatják, miért nem helytálló egy megállapítás. Eldönthetik, melyik verzióból mit találnak megalapozottnak, és véleményezhetik az alkalmazott módszereket is - tette hozzá.

Morvai Attila felhívta a figyelmet arra, hogy az ETT szakvéleményének célja az ellentmondások feloldása, de ez is csak egy bizonyíték a többi mellett, és - amíg a nyomozás nem zárult le - további indítványokat lehet tenni, akár erre vonatkozóan is. E. Zsanett ügyvédje, Tuza Péter kérdésünkre azt közölte: miután kézhez kapta, és áttanulmányozta a tanács szakvéleményét, eldönti, tesz-e valamilyen további lépést ezzel kapcsolatban.

Az Egészségügyi Tudományos Tanács az ügyészség kérésére azért kezdte vizsgálni a Múzeum körúti erőszak nyomozása során készült orvosi szakvéleményeket, mert ezek több ponton is eltérnek egymástól. Arra az alapvető kérdésre is különböző választ adtak az igazságügyi szakértők, hogy a lány sérülései - ahogy azt állítja - a kérdéses éjszakán, vagy pedig már ezt megelőzően keletkeztek.

E. Zsanett elmondása szerint május 4-én öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitték, ahol ketten megerőszakolták, három társuk jelenlétében. Az egyik orvosi anyagban viszont az áll, a lány testén található nyomok korábban, az erőszak előtti két héten belül, de egy héten túl keletkezhettek.

Az eljárás azért is húzódott el, mert a nyomozás során készült elemzéseket több esetben is kétségbe vonták azok a szakértői eredmények, amelyeket a védelem kezdeményezésére, más igazságügyi intézetek és szakértők jegyeztek. Az eredeti, negatív eredménnyel zárult DNS-vizsgálat módszerét például megkérdőjelezte a lány ügyvédje, Tuza Péter által felkért hemogenetikai szakértő. De E. Zsanett előkerült póthaját is védői indítványra kezdték később vizsgálni, miután első körben a Semmelweis Egyetem molekuláris patológiai laboratóriumi szakértője úgy vélte, nem érdemes foglalkozni vele.

Az öt gyanúsított rendőr ellen a Budapesti Katonai Ügyészség már vádat emelt szeptember 12-én szolgálatban elkövetett kötelességszegés, illetve hármukkal szemben hivatali visszaélés miatt is, hiszen a nyomozás szerint kijelölt őrhelyüket bizonyíthatóan elhagyták. A hivatali visszaélést pedig azzal követte el a három járőr, hogy amikor látták, a lánynál nincsenek személyi okmányok, és a kocsi iratai is hiányoznak, akkor bírság vagy feljelentés helyett hagyták, hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól.