A senki földjére jutnak a külföldi munkára ácsingózók

Minden második munkaközvetítő cég feketén működik a munkaügyi ellenőrök becslései szerint, mégsem tudnak rajtuk ütni a pontatlan illetékességi szabályok és a jogi kiskapuk miatt. Akik ilyen cégen keresztül vállalnak munkát, kiszolgáltatottá válnak. A külföldre indulók helyzetét az is nehezíti, hogy a határon túl nem számíthatnak a magyar hatóságokra. Az [origo] korábban beszámolt egy esetről, amikor egy csehországi munkára jelentkező csoport egészen más feltéteket talált helyben, mint amivel a hirdetés kecsegtetett.

"Húszezer forintot kellett fizetnünk fejenként a közvetítő cégnek, nekünk azt mondták, információs díjként" - mondta az [origo]-nak Máté Erika, egyike azoknak a pórul járt magyaroknak, akik egy budapesti iroda szervezésében Csehországban vállaltak volna munkát. Több mint nyolcvan ember utazott ki, mára sokan visszafordultak, miután több mint havi 288 órás munkaidőt előíró szerződés, és embertelen körülmények várták őket a remek lehetőségekkel kecsegtető állás helyett.

Egy másik magyar, aki ugyanezzel a csoporttal tartott, arról számolt be, hogy tőle és három társától - az érintett szerint szállásra és a kiutazás költségeire - harmincezer forintot kért a közvetítő cég, az Oláh & Tóth Kft, amit korábban a cég is megerősített az [origo]-nak. Bizonyos esetekben kifejezetten a szállás, illetve utazás díját átvehetik, és ezeket elintézhetik a munkára jelentkezők helyett a munkaközvetítők is - mondta Lakatos Imre, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ ellenőrzési osztályának munkatársa. A fenti esetben azonban az összeg befizetéséről kiállított, [origo]-hoz is eljuttatott számlamásolaton az áll: karriertanácsadás. Az [origo] erről is szerette volna megkérdezni a céget, azonban ezúttal elzárkóztak a nyilatkozat elől.

A munkaügyi ellenőr szerint ilyen indokkal munkaközvetítő már nem szedhet pénzt a munkára jelentkezőktől. Azért, hogy tető alá hozzák az alkalmazást, nem számíthatnak fel semmilyen plusz költséget - mondta Lakatos. A munkaerő-közvetítő nem kérhet pénzt a munkavállalóktól azért, ha egy cég számára embereket toboroz, ha mégis, akkor panaszt lehet ellene tenni, és kivizsgáljuk - tette hozzá.

Kereskedelemnek hívják a munkaközvetítést

A hatósági ellenőr szerint - aki már tizenöt éve kifejezetten az ilyen profilú vállalkozásokat vizsgálja - nagyon sok szabálytalanság és visszaélés tapasztalható ezen a területen. Ügyvédek segítségével keresik, és meg is találják a jogi kiskapukat azok a cégek, amelyek ki akarnak bújni a magánmunkaerő-közvetítő vállalkozásokra vonatkozó szabályok alól, miközben a gyakorlatban ezzel foglalkoznak - mondta Lakatos.

"Bevett gyakorlat például, hogy arra hivatkoznak: ügyviteli szolgáltatást, illetve kereskedelmi szolgáltatást nyújtanak" - mondta az ellenőrzési osztály vezető főtanácsosa. Ezt ugyanis, mint kereskedelmi jellegű szolgáltatást nem kell bejelenteni a munkaügyi szerveknél, nem kerülnek be a munkaközvetítő cégek nyilvántartásába, így a munkaügyi szervezetek nem ellenőrizhetik, nem szankcionálhatják őket. Feladnak egy álláshirdetést, majd kiküldik a hirdetésre jelentkezőnek a külföldi munkáról szóló anyagokat, de erre azt mondják, csak információs anyagot továbbítottak utánvéttel - magyarázta. Egy részük egyébként nem is tesz többet, mint továbbküldi a kecsegető álláshirdetésekre jelentkezőknek az interneten talált, külföldön feladott álláshirdetéseket, vagy egy címlistát, és ezért pénzt kér.

Sok bába közt

A munkaközvetítés, mint szolgáltatás, jelenleg szinte a senki földjének számít a hatósági ellenőrzés szempontjából, hiszen több, első hallásra illetékesnek tűnő szervezet is azt válaszolta az [origo] kérdésére, hogy alig foglalkoznak ezzel a területtel. Először Kathy Attila, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője irányított bennünket az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségre, ahol szintén azt a választ kaptuk, hogy a külföldre munkát közvetítő cégek tevékenységét csak korlátozott körben ellenőrizhetik, illetve a területi hatály miatt, csak a ténylegesen Magyarországon dolgozókkal kapcsolatos ügyekben illetékesek.

Ezt követően, megkeresésünkre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium azt közölte, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ felel a témáért, ahol viszont egyértelműen kiderült, a számos más foglalkoztatási ellenőrzést végző, alig 12 emberből álló osztály főként konkrét panaszok kivizsgálása esetén jut el a közvetítő cégekhez, sokan viszont azt sem tudják, hogy ide fordulhatnának. Az ellenőrzéseket vezető Lakatos Imre becslései szerint legalább annyi munkaerő-közvetítő működik a piacon hivatalos regisztrálás nélkül, illegálisan, mint amennyiről hivatalosan tudomásuk van.

Adataik alapján csak a fővárosban több mint háromszáz munkaerő-közvetítő cég van, többségük az egész országból toborozza a jobb munkalehetőségeket kereső embereket. Volt olyan, hogy kimentünk ellenőrizni egy regisztrált céget, amit már hiába kerestünk, de közben találtunk egy másik, feketén működő munkaközvetítő vállalkozást - mesélte a hatósági ellenőr. Legfeljebb százezer forintos bírságot szabhatnak ki, amelyről maguk is tudják, valójában meg sem érzik a cégek, komolyabb elrettentő erővel bíró szankciókat viszont, mint amilyen a tevékenységtől való több éves eltiltás, nem alkalmazhatnak. A hatósági ellenőr szerint itt valójában egy szolgáltatásról, annak minőségéről van szó, valamint arról, hogy korrekt vagy megtévesztő módszereket vetnek-e be a külföldi lehetőségek ajánlása során, ezért a fogyasztóvédelmi hatóságnak is oda kellene figyelnie erre a területre.

Az ellenőr szerint nagyon sokan lehetnek, akik már pórul jártak külföldi munkával, azonban az esetek jelentős részét még ők sem vizsgálhatják. Ha ugyanis a közvetítő cég nem Magyarországra szervezi a munkát, akkor nem tudnak utána menni a gyanús eseteknek, mert ott az adott ország munkavédelmi szervei az illetékesek.

Cserébe elvinnék őket máshová

Most, hogy a csehországi betanított munkával próbálkozó magyarok hazajöttek, Lakatos szerint már csak annyit tehetnek, hogy kártérítési pert indítanak a közvetítő cég ellen, illetve a rendőrséghez fordulnak. Máté Erika, aki párjával és két ismerősével egy hete jött haza a második kiutazó csoportból, az [origo]-nak elmondta: a feljelentést a többiekkel közösen megtették a rendőrségen, de polgári pert nem indítanak. Pedig pénzt kértek kölcsön, hogy finanszírozni tudják a külföldi munkavállalással járó költségeket és feladták munkahelyüket, ezért most munka nélkül vannak, hazatérésük óta állást keresnek.

Az asszony 51 évesen vágott volna bele a külföldi munkába azért, hogy a fiai miatt egyszer meg tudja venni azt a lakást, ahol jelenleg albérletben laknak. "Kinn folyamatosan arra gondoltam, milyen hülye voltam, hogy feladtam mindent, mióta meg itthon vagyunk, senki nem akarja elhinni, hogy a mai világban ilyen megtörténhetett" - mondta. Az Oláh & Tóth Kft. nem ajánlotta fel, hogy pénzzel vagy más módon közvetlenül kompenzálná őket, de két lehetőséget kínáltak nekik: egyrészt ingyen visszavitték volna a hazatérőket ugyanarra a csehországi munkára, de kedvezőbb feltételeket és normális szállást biztosítottak volna; a másik alternatíva az volt, hogy beíratják őket egy nyelvtanfolyamra, és keresnek nekik állást egy távolabbi országban, például Angliában.