Polgárháborús hangulat aggasztja Schmidt Máriát

Negatív értelmet kapott a kiegyezés fogalma, pedig csak ezáltal érhetők el a reális célok - állította Schmidt Mária történész, a Terror Háza igazgatója az MTI-nek adott interjújában. Schmidt szerint a jelenlegi politikai helyzet polgárháború hangulatát idézi.

"Permanens polgárháború folyik Magyarországon, holott az elmúlt másfél évszázad arra figyelmeztet, hogy akkor ment jól az országnak, amikor a kompromisszumok, a kiegyezések lehetővé tették a reális célok elérését" - közölte Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az MTI-nek adott interjújában. "Mostanra már szinte kezelhetetlenné válik a háborús hangulat, amely gyakorlatilag a mindennapokat is megüli. A helyzet kilátástalannak tűnik, a politikai elit a saját alkalmatlanságáról állít ki bizonyítványt azzal, hogy képtelen kompromisszumra, kiegyezésre, holott maga az élet kompromisszumokból, kiegyezésekből áll. Az ember a mindennapi életében számtalan kompromisszumot köt, ha úgy tetszik, kiegyezik a környezetével" - mondta.

Schmidt Mária szerint a kompromisszumokra való képtelenség azzal is magyarázható, hogy "még mindig a mindent vagy semmit logikájában gondolkodunk". Több mint két évszázada, a francia forradalom óta a forradalmi változás pozitív, ígéretekkel teli fogalommá lett, míg a kiegyezés és a kompromisszum általában negatív értelmet kapott. "Minderre ráerősített a kommunista, szocialista korszak forradalminak mondott romantikája" - állította a történész.

Ugyanakkor Magyarország történelme az elmúlt másfél évszázadban szerinte azt mutatja, hogy "Magyarországnak mindig akkor ment jól, ha a realitásokat figyelembe véve képes volt jó kompromisszumokat kötni, képes volt a helyzetét reálisan mérlegelni, megvalósítható célokat tűzött maga elé: konszolidációs időszakokat tudott kiérlelni" - mondta a a Terror Háza igazgatója. Példaként említette az 1867-es "történelmi" kiegyezéssel kezdődő, 1914-ig tartó korszakot, majd az első világháború befejezése utáni, az 1920-tól 1938-ig terjedő időt, végül 1956 nemzeti tragédiáját, a megtorlások szörnyű éveit követő időszakot, az 1963 utáni majd negyed évszázadot. Szerinte ezekben a korszakokban az volt a közös, hogy a magyar politikai elit képes volt a kiegyezésre az emberekkel, képes volt az adott körülmények figyelembevételével az ország helyzetét reálisan mérlegelni és ez alapján megvalósítható célokat tűzött ki, azaz képes volt konszolidációs időszakot kiérlelni.

Az 1989 utáni úttévesztést Schmidt Mária szerint több tényező egybeesése okozta. Egyrészt a Kádár-rendszer jórészt az ország súlyos eladósításával teremtette meg az akkori kiegyezés kereteit, másrészt - és szerinte ez volt a legnagyobb probléma - "azt hittük, és azt hitették el velünk, hogy mi valamiképpen győztesként léptünk át az új rendszerbe". "Szabadok vagyunk, és demokráciában élünk, de a harmadik világháborút, a hidegháborút elveszítettük" - mondta, ami szerinte azt jelentette, hogy 1989-re a magyar gazdaság romokban hevert. Az ország azonban illúziókban ringatta magát: "azt hittük, hogy valami jár nekünk a Nyugattól, azt képzeltük, hogy a határok megnyitásával mi buktattuk meg a kommunizmust".

A magyar politikai elit nem vette figyelembe a világban zajló nagypolitikai játszmákat, azt, hogy milyen következményekkel jár a szovjet világbirodalom összeomlása, az egypólusú világ kialakulása, a globális nyitás, illetve az új játékosok megjelenése a világpolitika színterén - folytatta. Schmidt szerint mindezek következtében a magyar politikai elit XX. századi politikát akar folytatni a XXI. században is, nem képes átlépni egy teljesen megváltozott világ koordinátarendszerébe, és állandósult polgárháborúba bonyolódik.

A politikai elit nagy része semmibe veszi a választópolgárokat, mert azt azt hiszi, hogy a fejük felett kell meghozni a döntéseket - mondta. Különösen lesújtó véleményt fogalmazott meg Schmidt Mária a jelenleg kormányon lévő erőkről, személyesen a miniszterelnökről, aki szerinte "ámokfutáshoz hasonló reformőrületbe" kezdett. Úgy vélte: a teljes mélypontot jelenti az, hogy a kormányfő képes volt a nyilvánosság előtt kijelenteni: korábban - miniszterként - látatlanban írta alá az elé tett dokumentumokat, és ezekért ő nem vállal felelősséget.

Schmidt Mária a Fidesz-kormány idején, 1998 és 2002 között Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója volt. Később olyan hírek jelentek meg róla, miszerint Schmidt nem fogadja el a Fidesz jelenlegi irányvonalát, és új jobboldali pártot szervezne. Ezt azonban Schmidt határozottan tagadta.

Schmidt közölte, hogy a XXI. Század Intézet éppen azért indított vitasorozatot a mai magyar valóság legfontosabb kérdéseiről eltérő politikai nézeteket valló közszereplők részvételével, hogy "elméleti muníciót" és példát adjon "a gondolat nélküli, rendkívül alacsony színvonalú" magyarországi politikának. "Szerintem sokkal több mindenben egyet lehetne érteni, ha képesek lennénk egyáltalán eljutni oda, hogy a másikat meghallgassuk" - mondta.