Az enyhén spicces pilóta még megússza a kirúgást

Nem létezik teljes körű statisztika arról, hogy évente hány hivatásos gépjárművezetőt ellenőriznek a rendőrök és mennyi veszíti el italozás miatt az állását. Csak a nagyobb cégek egy része - MÁV, BKV, Malév - tartja nyilván ezt, de a szerény számokhoz képest súlyosabb a helyzet sokat tapasztalt sofőreik szerint. Ahogy egyikük fogalmazott az [origo]-nak: "Én garantálom, nem sok antialkoholista sofőrt ismertem 30 év alatt közöttünk."

"Olyan 8-10 buszsofőrről tudok a tavalyi évből, akit kirúgtak, mert ivott" - mondja egy hatvan körüli menetirányító a BKV egyik villamos-végállomásán, a pihenőben. A hivatalos statisztika szerint sem volt sokkal több ilyen eset, de ennek hallatán csak felhúzza a vállát: "Én ennyiről tudok. És régen ennél is jóval többet benyeltek a piásaink."

"Aki 20 tonnát mozgat, másként gondolkodik"

Vajon országos szinten mennyi hivatásos gépjárművezetőnél (busz- és teherautósofőr, mozdonyvezető, repülőgéppilóta stb.) okoz problémát az italozás? A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) nem rendelkezik erről semmiféle adattal. Karmos Gábor, az MKFE főtitkárhelyettese szerint elenyésző lehet ez a szám, "mert aki 20 tonnát mozgat, az másként gondolkodik a munkájáról meg az alkoholról".

A szakmai szervezet mellett az ellenőrzéseket végző ORFK sem vezet erről nyilvántartást, bár menetrend szerinti buszjáratok sofőreit is ellenőrzik. Igaz, jellemzően akkor, ha "a jármű mozgása arra utal, hogy vezetője alkohol vagy valamilyen bódítószer hatása alatt lehet" - közölte a rendőrség. A nehéz tehergépkocsik és vezetőik ellenőrzése már sokkal tudatosabb, kimondottan erre irányuló akciókat is tart rendszeresen a rendőrség. Ennek ellenére nem tudták megmondani, hogy hány alkalommal mutatott pozitív eredményt a szonda és hogy mennyi jogosítványt vettek el a hivatásosoktól tavaly.

"Munkaviszony megszüntetésére 0 ezreléktől"

Elég jól ismerhetik a sofőrök a szondát, hiszen például a BKV garázsaiban telepített, illetve a járatokon hordozható alkoholteszterek segítségével ellenőrzik őket. Ha esetleg vita van az ellenőr és az ellenőrzött között, akkor a közlekedési vállalat vérvételre kötelezheti renitens járművezetőjét. A napi ellenőrzés adott a Volánnál is, mondta Marcsa Anikó, a cég autóbusz-közlekedési igazgatója, hozzátéve, hogy 24 Volán-cég működik az országban, ezért "ahány társaság, annyiféleképpen mérhetik".

Amiben nincs eltérés a különböző megyei busztársaságoknál, az a zéró tolerancia elve. De így van ez a BKV-nál is, ahogy Regőczi Miklós kommunikációs igazgató fogalmazott: "A munkaviszony megszüntetésére a 0 ezreléktől bármely mértékben eltérő - tehát pozitív - szonda szolgál alapul." Érdekes, hogy a Malév és a MÁV elnézőbb a pilótákkal, valamint a mozdonyvezetőkkel. A légitársaságnál 0,26 milligramm/liter alkoholszint jelent automatikus kirúgást, ha azt a szolgálat felvételekor mérték, ez alatti szint esetén aznapra hazaküldik a kollégát pihenni. Ha valaki repülés közben bukna le, a belső szabályozás szerint 0,11 fölötti szint esetén válik meg tőle a társaság. A vasútnál 0,2 a határ, e fölött mehet, ki merre lát.

A mérések szerint a Malév háromszáz pilótája egyáltalán nem iszik, senkinél nem mértek italos állapotot tavaly, így nem is volt kirúgás sem emiatt. A Volán igazgatója nem tudott számot mondani, míg Kavalecz Imre MÁV-szóvivő szerint a 4100 mozdonyvezető közül öttől váltak meg 2006-ban részeg munkavégzés miatt. Az 5200 villamos-, busz-, troli-, metró- és HÉV-vezetőt alkalmazó BKV-nál éves átlagban 15-20 embernek kötnek útilaput a talpára.

Mindenki szerint a másik iszik

Ezek szerint a megkérdezett villamos-menetirányító nagyon jól tájékozott, hiszen állítása szerint személyesen tud a hatalmas cégnél kirúgottak feléről. Ami érdekes, hogy az általa hallott 8-10 italozó mind buszsofőr, villamosvezető egyáltalán nincs közöttük. A pár négyzetméteres pihenőbe sorra érkező villamosvezetők feloldják a rejtélyt. "A villamos irányítása komoly munka, három hónapos képzésen veszünk részt, miközben buszsofőrnek össze-vissza mindenkit felvesz a cég. Elég hozzá a jogsi. Az cifra társaság" - mondják egymás szavába vágva.

Egészen mást tapasztalt saját cégüknél az a két volános, ránézésre ötven körüli buszsofőr, akiket az egyik pályaudvaron kérdeztünk. Egyikük még soha nem hallott arról, hogy kolléga fennakadt volna a szondás mérésen, míg a névtelenséget kérő másiknak rémlett valami: "Ááá, egyáltalán nincs ilyen. '79-ben volt egy részegesünk, azt ki is rúgták, de ennyi". Pedig a gyűrött arcú férfi már sok kilométert maga mögött hagyott, mint mondja, decemberben lesz meg a hárommilliomodik. Sajnálja, hogy nem tudott segíteni, de búcsúzáskor még hozzáteszi: "A mozdonyvezetők isznak, nem mi."

A Nyugati pályaudvaron - ellentétben a BKV vagy a Volán végállomásaival - nincs külön pihenő a gépjárművezetőknek. Bekopogunk az egyik várakozó mozdony fejmagasságban kezdődő ajtaján. István 1972-ben kezdte a szakmát, még gőzössel. A mozdonyvezetői fülke is pont olyan belülről, mintha a hetvenes években járnánk. Miközben nagyokat kortyol literes ásványvizes flakonjából, azt állítja: ma már sokkal komolyabban megbecsülik az emberek a munkájukat, mint régen - győzköd. Szerinte a masiniszták féltik az állásukat, ezért a szolgálat alatti italozás tabuvá vált. Inkább otthon. Azért somolyogva hozzáteszi: "Én garantálom, nem sok antialkoholista sofőrt ismertem 30 év alatt közöttünk."

Hogy érzékeltesse, egészen más világ volt az állami vasúttársaság az ő ifjúkorában, annyit még elmond: "Akkor elfogyott egy kanna fröccs is a szobi vonalon", de egyből hozzáteszi: az állomásokon kialudták a szeszt, nem volt belőle probléma.