Katonai emlékmű lesz a turulszobor

A kerületi képviselő-testület döntése értelmében katonai emlékmű lesz a XII. kerületi turulszobor, míg a II. világháború polgári áldozatainak egy külön emlékművet állítana a kerületi önkormányzat. Mindezt annak ellenére szavazták meg a képviselők, hogy az építési engedély nélkül felépített szobor nem kapott fennmaradási engedélyt a Fővárosi Közgyűléstől.

A XII. kerületi képviselő-testület minősített többséggel úgy döntött, hogy jóváhagyja Pokorni Zoltán (Fidesz) polgármester javaslatát, miszerint a kerület a II. világháború katonai és polgári áldozatainak külön-külön emlékművet állítson.

Váczi János, a kerületi polgármester kabinetfőnöke elmondása szerint a polgármester egy új szobor felállítását fogja kezdeményezni a polgári áldozatok emlékére, míg az Istenhegyi út és a Böszörményi út sarkán álló turulszobor a katonai emlékmű lesz.

A kabinetfőnök a kezdeményezést azzal indokolta: szeretnék, ha végre "békesség és nyugalom lenne a Hegyvidéken".

Az új szobor helyére vonatkozó kérdésre a kabinetfőnök elmondta: több elképzelés is volt, de azt javasolják, hogy az új emlékmű az Alkotás, a Csörsz és a Győri utca által határolt területen legyen.

A turulszobrot 2005. október 22-én avatták fel a II. világháború katonai és polgári áldozatai emlékére - miközben az emlékmű felállításának jogi helyzete vitatott volt. A 4,4 méter széles, körülbelül hat méter magas talapzatra emelt, karmai között kardot tartó turulmadár az Istenhegyi út és a Böszörményi út sarkán áll.

A XII. kerület 2005. március 30-án kért építési engedélyt a Turul park létesítésére. A Fővárosi Közgyűlés azonban áprilisban nem járult hozzá az emlékmű felállításához, annak engedély nélküli felállítása után jogerős bontási határozatott is hozott, amit azonban az építtetők nem teljesítettek.

Demszky Gábor főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésben 2005 októberében azzal indokolta a szobor felállításának ellenzését, hogy a múlt század 20-as, 30-as éveiben a Turul Szövetség szervezte az első zsidóüldözéseket.