Arab lóvásárig ér el a magyar fejvadászok keze

Katari lóvásárra igyekvő rabló, buszsofőrként meglapuló csaló, a festészetben elmerülő sikkasztó - hozzájuk hasonló szökevényeket sikerült elcsípnie az elmúlt években a rendőrség fejvadász osztagának. Magyarországon évente átlagosan 20 ezren próbálnak meg eltűnni a hatóságok elől. A nagy szám ellenére a rendőrség állítja: akit nagyon el akarnak kapni, azt előbb utóbb becserkészik.

Augusztus 20-án fogták el annak a kisfiúnak az apját, aki pár hete tűnt el a Margitszigetről. A körözött férfi a VI. kerületi Rippl-Rónai utcában bujkált egy családnál. Az 55 éves K. János ritkán hagyta el a lakást, az udvarra is csak telefonálni ment ki. Ez azonban pont elég volt a lebukáshoz, egy nyugdíjas rendőrtiszt egy ilyen alkalom során ismerte fel a férfit. A rendőrség adatai szerint meglehetősen sokan bujkálnak: a körözöttek száma évente eléri a 20-25 ezret, sokukat azonban csak kisebb vétségért - például a bírósági tárgyalás kihagyása miatt - keresték.

Tavaly 7 ezer olyan embert kerestek, akiket a bíróság elítélt, de a börtönbe már nem vonultak be. Tarjányi Péter egykori rendőr szerint a szökevények magas száma azzal magyarázható, hogy Magyarországon könnyű elbújni. A volt rendőr szerint pár évig könnyen meg lehet úszni anélkül, hogy valakinek a nyomára bukkannának a hatóságok. Ehhez azonban meglehetősen sok pénzre van szükség, többek között a hamis iratok beszerzéséhez.

Ha akarják, elkapják

Hamis okmányt sok esetben tudnak szerezni a szökevények, de az is megoldás lehet, ha valaki nem hord magánál iratokat, vagy a hozzátartozója adatait mondja be - mondta az [origo]-nak Hárskuti Gábor, a Nemzeti Nyomozóiroda kifejezetten fejvadászattal foglalkozó, 1999-ben létrejött célkörözési alosztályának vezetője. A nyomozó szerint ezt bizonyítja, hogy az ország egyik legnagyobb közlekedési vállalatánál sofőrként álnévében tudott dolgozni egy körözött bűnöző. Egy férfi pedig a rakparton található állami hivatalnál raktárosaként tudott elhelyezkedni, miközben kereste a rendőrség.

Hárskuti ennek ellenére állítja: akit komolyan keresnek, azt előbb utóbb elkapják. A célkörözési alosztály nem gyűjt bizonyítékot, nem nyomoz az ügyben, a feladata egyszerűen a felkutatás. A fejvadász alosztály vezetője szerint a hatékonyságot bizonyítja, hogy 1999 óta 264 személyt kellett felkutatniuk, közülük 261-et kaptak el. A leghosszabb ideig, három és fél évig egy vidéki lovardákban megbújó rablógyilkost kerestek, akit végül akkor sikerült fülön csípni, amikor Németországból a katari uralkodó lókiállítására igyekezett. A legrövidebb idő pedig 2 és fél óra volt: ennyi ideig tartott, amíg a nyomozok kiértek arra a címre, amit a 198-as tudakozótól kaptak meg.

Bele lehet hülyülni

A bujkálók vesztét általában az okozza, hogy nem bírják ki egyedül, családjuk, barátaik nélkül. Tarjányi Péter szerint ez történt a '90-es évek elején azzal a két ékszertolvajjal, akik összesen 5-600 millió forintot raboltak. A két férfi előbb Horvát-, majd Olaszországba menekült, amikor pedig egy év után hazamerészkedtek, hogy lássák a gyerekeiket, elkapták őket.

Hárskuti szerint is meglehetősen ritka, hogy valaki nem mozdul ki a négy fal közül. Ellenpéldaként azt a befektetési csalás miatt nyolc éve elfogott férfit említette, aki éveken keresztül nem mozdult ki a lakásból. Hárskuti szerint "a férfi kicsit megkattant", napjait festegetéssel töltötte. Sokan azonban nem bírják a bujkálással járó feszültséget, héhányan meg is könnyebülnek, ha rendőrkézre kerülnek - tette hozzá a nyomozó.

Típusok

A fejvadász osztag vezetője szerint nehezítheti a bűnözők becserkészését, ha külföldre menekülnek. Az országból lelépő szökevények több típusba sorolhatók. Az egyiket Hárskuti szerint az olyan bűnözők alkotják, akik több nyelven jól beszélnek és pénzzel is rendelkezett bőven.

Az egyik ilyen eset lehetett például az előbb Prágában, majd Amszterdamban bujkáló Fideszhez köthető üzletember, V. Tamás, akit a gazdasági bűncselekmények miatt keresett a rendőrség. Ennek ellenpéldája a 2003-as aszódi rablás egyik gyanúsítottja, akit 2004-ben Németországban sikerült elkapni. A több mint 400 millió forintos rablással gyanúsított férfi ugyanis semmilyen idegen nyelven nem tudott, így teljesen ki volt szolgáltatva az őt befogadó ismerőseinek.

Előfordul viszont, hogy valaki olyan országba szökik, ahonnan nincs kiadatást - mondta Hárskuti. A nyomozó szerint a szökevényeknek az az érdeke, hogy minél kevesebben tudjanak róluk, így nagyobb esélyük van arra, hogy megússzák. Épp ezért - állítja Hárskuti - Magyarországon jelenleg nincsenek olyan szervezett bűnözői csoportok, amelyek szökevények megsegítéséből próbálnának megélni.

A szökevények csak hamis iratok beszerzésért fordulnak más bűnözőkhöz, illetve akkor, ha ellenkövetést kérnek - mondta Hárskuti. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a szökevény felbérel valakit, aki pár napig követi, így egyértelművé válik, hogy követik-e mások is a bujkálót, esetleg kiderül, hogy az illetőre rábukkantak-e a rendőrök. Igaz, az ellenkövetés Magyarországon ritkaságszámba megy.