Türelmesen várunk a jófiúk vízumára

Vágólapra másolva!
Bár az USA enyhítette a vízummentesség megszerzésének feltételeit, hat kelet-európai EU-tagállam csalódott levelet írt Washingtonnak, mert úgy ítélték meg, hogy az előrelépés csak látszat. A magyar diplomácia viszont megörült, és igyekszik sulykolni a magyarok ártalmatlanságát. A külügyi szóvivő szerint nem érdemes konfrontálódni, enélkül is érhetünk el eredményt. Igaz, a külügyi intézet munkatársa erre nem sok esélyt lát: az USA nem fog csak velünk kivételezni, és az óvatoskodás sem a taktikázás jele, inkább a stratégia hiányáról szól - mondta.
Vágólapra másolva!

"Várjuk ki a folyamat végét, nem érdemes türelmetlennek lenni és konfrontálódni" - tanácsolta Odze György, a Külügyminisztérium szóvivője az amerikai vízummentesség kapcsán. A tárca valóban ezt a taktikát követi: korábban üdvözölte az amerikai vízummentességet is érintő törvénycsomag módosítását és elnöki jóváhagyását, amit "helyes irányba tett első lépésnek" tekintett.

Az amerikai kongresszus által elfogadott törvénycsomag, amelynek a vízummentességi program csak egyik eleme, megkönnyíti Magyarország számára is, hogy bekerüljön a vízumentes országok szűk körébe. A vízummentesség megszerzésének egyik fő feltétele az elutasított kérelmek aránya, amit most kitoltak 10 százalékig, azaz ennél kevesebb elutasított kérelem kell a vízummentességet élvező országok szűk körébe történő bekerüléshez. A 10 százalékos küszöb előnye, hogy eddig csak 3 százalék lehetett az elutasított kérelmek aránya.

Ez a lépés tehát alátámasztja a Külügyminisztérium álláspontját, bár a bírálók szerint ezzel továbbra is az amerikai hatóságok kezében a döntés, hiszen ők döntik el, hogy hány magyar vízumkérelmet utasítanak el. "Ez egy tágan értelmezhető dolog, mert ha az amerikai külügy arra utasítaná a követségeit, hogy kezeljék liberálisabban a vízumkiadást, máris teljesíthető lenne ez a feltétel" - mondta az [origo] kérdésére Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.

Csalódottak

A helyzet visszásságát érezhette az a hat kelet-európai ország (Csehország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia), amelyik néhány nappal a magyar nyilatkozat után közös levélben adott hangot csalódottságának. "A törvény nem felel meg teljes mértékben reményeinknek, mert a vízumkérelmek elutasításának aránya továbbra is feltétele a vízummentességnek. Ez mesterséges akadályt állít Amerika legszorosabb szövetségeseihez tartozó országok elé, és nem tükrözi mélységes elkötelezettségünket a transzatlanti kapcsolatok és a globális biztonság erősítése iránt" - áll a hat ország washingtoni nagyköveteinek közös nyilatkozatában.

Washington az [orgio] kérdésére nem kommentálta a magyar nyilatkozatot és a hatok levelét sem, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a helyzet az USA-ban sem teljesen egyértelmű. A kongresszus döntésével George Bush amerikai elnök sem teljesen elégedett, bár aláírta a törvényt. "Méltányolom a vízummentességi program modernizálását (...), de továbbra is együtt fogok működni a kongresszussal, hogy (...) nagyobb rugalmasság tanúsításával legközelebbi szövetségeseink közül néhányat bevonhassunk a programba" - nyilatkozta Bush. Pár nappal korábban pedig még a "legszorosabb közép- és kelet-európai partnerek és mások, mint Dél-Korea" vízummentességéről beszélt.

De nem egyértelmű a helyzet még az EU-ban sem. Az új tagállamok vízummentességéért az Európai Bizottság is határozottan lobbizott. Franco Frattini európai igazságügyi főbiztos júniusi levelében követelte Michael Chertoff amerikai belbiztonsági minisztertől, hogy minden EU-tagállamnak egyenlően biztosítsák a vízummentességet.

Ugyanakkor az [origo] kérdésére az Európai Bizottság az óvatos magyar taktikát igazolni látszó nyilatkozatot adott ki, amelyben "üdvözli a lépést (...), amellyel lehetővé válik, hogy minden EU-tagállam csatlakozzon a vízummentességi programhoz, és ezért ez egy jó irányba tett lépés". Az Európai Bizottság - áll a nyilatkozatban - ugyanakkor "szoros figyelemmel követi a végrehajtását, és nagyon fontosnak tartja, hogy ezt konkrét lépések kövessék a kölcsönös és minden tagállamra vonatkozó vízummentesség irányába". Az EU igazság- és belügyminiszterei szeptember 17-18-i ülésükön tárgyalnak a további lépésekről.

Konfrontálódni vagy nem konfrontálódni

"A Külügyminisztérium esetleg azt gondolja, hogy nyilatkozatával és gesztusaival jó pontokat szerezhet és ezzel Magyarország esetleg jobb megítélés alá esik majd, de nem egyes országoknak fogják megadni a vízummentességet, hanem országok csoportjának" - értékelte a Külügyminisztérium lépésének lehetséges okait Magyarics, aki épp ezért szerencsétlennek tartja, hogy Magyarország nem csatlakozott a hatok nyilatkozatához.

"Ez is azt mutatja, hogy nincs stratégia, nincs irányvonal a magyar külpolitikában, nehéz következetességet felfedezni" - mondta Magyarics arra a kérdésünkre, hogy szerinte miért nem képvisel keményebb álláspontot a magyar diplomácia a vízummentesség kérdésében. Magyarics a legfőbb problémának azt tartja, hogy a külügyön kívül túl sokan akarnak külpolitikát csinálni a kormányban, sokszor hozzá nem értő módon.

Forrás: EPA
Lobbiznak, barátkoznak

A Külügyminisztérium szerint azonban a taktika eredményes lehet. "A schengeni csatlakozásról se gondoltuk 5-6 éve, hogy már 2007 végén átjárhatók lesznek a határok, és mégis sikerült" - mondta az [origo]-nak Odze. "Az amerikai vízummentesség is hosszú folyamat" - tette hozzá.

A Külügyminisztérium nem ért egyet azzal sem, hogy egyénileg nem lehet eredményt elérni. Horváthné Fekszi Mária külügyi államtitkár azt mondta, hogy "az amerikai törvény elfogadásával a vízummentességért egyszerre lobbizó hét állam helyzete megváltozott" és "eltérő" . Az államtitkár szerint a "kormány - az uniós szolidaritás elvét tiszteletben tartva - minden eszközzel szorgalmazza azokat a magyar-amerikai szakértői tárgyalásokat, amelyek révén világossá teheti, hogy a magyar állampolgárok utazásának nincs kockázata az Egyesült Államok számára".