Nagylelkű stréber lett a titkolózó Külügy

Vágólapra másolva!
Bár semmi nem kötelezi erre, Magyarország 29 kubai menekültet fogad be amerikai kérésre, a letelepítés költségeit Washington állja. A kubaiak érkezéséhez hasonló itthon még nem fordult elő, de a jótékony gesztus meglepő azért is, mert a határon jelentkező menedékkérők legnagyobb részét elküldik. Egy menekültügyes szerint titokzatos akcióról van szó. Az engedékenységgel Magyarország Amerika kedvére akar tenni - állítja a Külügyi Intézet munkatársa, aki szerint a spekulációkba belefér az is, hogy problémás menekülteket sóznak ránk vagy épp a demokráciát tanulmányozó ellenzékieket küldenek.
Vágólapra másolva!

Ha menekültekről van szó Magyarország nagyon zárkózott: idén júniusig 72-en kaptak menekültstátuszt, míg 838 menedékkérőt elutasítottak a bevándorlási hatóságok. A menekültként elismertek aránya évek óta hasonló, 7-11 százalék. A menekültekkel foglalkozó Magyar Helsinki Bizottság szerint nemzetközi összehasonlításban különösen alacsony a menedékkérők száma is.

Nem is illik a képbe, hogy a magyar állam - a Külügyminisztérium szerint az öt parlamenti párt beleegyezésével - úgy döntött: egyszerre befogad 29 kubai menekültet. A menekültek eddig az amerikai hadsereg guantánamói támaszpontján vártak, miután kihalászták őket a tengerből. A kubaiakat hazájukban üldözés fenyegeti, és az USA-ba csak öten nyertek bebocsátást, ezért az amerikaiak helyet kerestek nekik. Kérésükre a 44 kubai közül 29-et Magyarország fogad - a menekültek magyarországi beilleszkedésének minden költségét az amerikai állam állja egy évig.

Az esetről a Külügyminisztérium nem kívánt részletesen beszámolni az [origo]-nak, azt mondták, "megfelelő időben" tájékoztatnak majd.

Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint "elég nagy titok övezi ezt az akciót", a szakmai szervezeteket nem tájékoztatták róla. A külügy annyit közölt: előzőleg magyar delegáció utazott Guantánamóra, kérdőívekkel megvizsgálták a menekülteket, ezután döntöttek. A menekültek között "sok az ellenzéki, a másként gondolkodó" - ennyit árult el a minisztérium az érkezők kilétéről, de még azt sem tudni, mikor érnek Magyarországra.

Kiköszörülni a csorbát

Magyarics Tamás, a Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint Magyarországnak nem árt jópontokat szereznie az USA-nál, az elmúlt időszakban ugyanis a magyar kormány sok bírálatot kapott Washingtonból. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök például első idevágó nyilatkozataiban kiállt az orosz Kék Áramlat gázvezeték megépítése mellett az európai Nabuccóval szemben is. Amerikából sok kritika érkezett amiatt is, hogy a magyarok nem mindig teljesítik a NATO-tagsággal vállalt kötelezettségeiket. Ilyen eset volt a Magyarországra tervezett NATO-radar több éves kálváriája. Magyarics Tamás szerint "nyilvánvaló, hogy kompenzálni kíván a magyar kormány".

Az érem másik oldala, hogy Magyarország hagyományosan a békés átmenet mintaországa - legalábbis az volt sokáig - az amerikaiak szemében. Ezért is eshetett Magyarországra a választásuk, amikor a kubaiaknak kerestek helyet. Itt a menekülő kubaiak tapasztalatokat szerezhetnek a békés rendszerváltás fortélyairól - gondolhatják Magyarics szerint az USA-ban.

Magyarországon unikum

Más is rendhagyóvá teszi a kubaiaik befogadását Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság munkatársa szerint. "Nem teljesen érthető, hogy miért akarják őket Magyarországra hozni" - fogalmazott. Szerinte elsősorban az Egyesült Államok feladata lett volna, hogy befogadja őket, és olyan esettel sem találkozott, hogy az USA vállalta volna a költségeket Magyarországon elhelyezett menekültekért.

Magyarics azt mondta: nem tudni, miért nem engedte a menekülteket az USA saját területére. Amerika a Kubából érkezőket hagyományosan befogadja, ha elérik Floridát - magyarázta. A Castro-rendszer azonban ezt kihasználta, amikor bűnözők tízezreit engedte ki Kubából az Egyesült Államokba. A Floridában élő kubai menekültek körében nagyon magas a bűnözők aránya - tette hozzá a Külügyi Intézet munkatársa. Magyarics ugyanakkor megjegyezte: csak feltételezés, hogy az amerikaiak valamiért nem tartják kívánatosnak az érintett kubai menekülteket, ezért nem engedték be őket az USA-ba.

Jó, hogy jöhetnek

Resettlementre - menekültek harmadik országba telepítésére - Magyarországon eddig nem nagyon volt példa, és jelenleg nem is kötelezik arra jogszabályok, hogy részt vegyen ilyen akciókban, így magyar részről erkölcsi és politikai döntésről van szó - állította Gyulai Gábor.

Áttelepítésre többnyire akkor van szükség, ha egyszerre túl sok menekült érkezik, és az érintett ország már nem bírja el az áradatot, vagy akkor, ha üldözőik utolérhetik őket, ezért új helyre van szükség, ahol biztonságban vannak a menekültek. Gyulai szerint egyik skatulyába sem illik a kubai menekültek Magyarországra küldése. Ugyanakkor emberi jogi szempontból dícséretesnek nevezte, hogy Magyarország kiveszi a részét a kubai üldözöttek sorsának rendezéséből.