Lépre mennek a cybergyerekek

Túlzottan magabiztosak az internetező gyerekek: bár ismerik a világháló veszélyeit, sokszor nem tartják be az óvatossági szabályokat - derült ki egy európai uniós felmérésből. Sokan bevallották, hogy kiadták a telefonszámukat ismeretleneknek, sőt néhányan idegenekkel megbeszélt találkozókra is elmentek. A szülők gyakran semmit sem sejtenek: a felmérés szerint ők az utolsók, akikhez segítségért fordulnának a gyerekek.

"Egyszer elkísértem egy barátomat, mikor találkozott valakivel, akivel az interneten ismerkedett meg. Vittünk magunkkal gázsprayt és használtuk is, mert egy ötvenéves öregember volt, aki zaklatta a barátomat" - ezt mesélte egy magyar kislány a kérdezőbiztosnak, aki az Európai Bizottság számára készülő felméréshez beszélgetett 9-10 és 12-14 éves gyerekekkel. Az uniós vizsgálat azt kutatta, hogyan használják a gyerekek a mobiltelefont és az internetet. A jelentésből kiderül, hogy a gyerekek ugyan ismerik, milyen veszélyekkel járhat az internetezés, de túlbecsülik saját talpraesettségüket. Sokan beismerték, hogy belesodródtak már olyan kockázatos helyzetekbe, amelyeket az óvatossági szabályokat betartva elkerülhettek volna.

Magyarországon 2004 őszétől működik a Barátságos Internet Fórum (BIF), amelyet civil szervezetek hoztak létre az EU Safer Internet programjával összhangban, a célja pedig az internet veszélyeinek ismertetése és biztonsági tippek adása. A BIF honlapján rajzolt méhecske osztja az úgynevezett FürkÉSZ-szabályokat a gyerekeknek. Ilyen szabály, hogy nem szabad elárulni a nevet, címet, mobilszámot és a jelszót, csak akkor lehet neten megismert emberrel találkozni, ha a szülői kíséret megoldható, gyanús e-mailt tilos megnyitni, a csetszobákban a nyilvános felületeken kell maradni, és a szülőktől, tanároktól kell segítséget kérni, ha bármi aggasztó gond akad.

Az Európai Bizottság felmérése szerint a jótanácsot elengedik a fülük mellett a gyerekek: felnőtthöz csak a legvégső esetben fordulnának, ha bajba kerülnének. Egy német kislány így magyarázta a szülők kizárását: "bárkinek elmondanám, kivéve a szüleimnek, mert annyira tartanék attól, hogy a mamámat megerősíteném abban, amitől fél, és nem engedne többé csetelni". Más gyerekeknél a túlzott magabiztosság lehet az ok, főleg a nagyobb fiúkra jellemző, hogy meg vannak győződva arról: kiszúrnák, ha beszélgetőtársuk másnak adná ki magát, mint aki.

A tájékozottságnak ellentmondó felelőtlenségről akkor szereztek tudomást a kérdezőbiztosok, mikor a csoportbeszélgetés során egy kitalált, de konkrét történetet meséltek a gyerekeknek egy kortársukról, aki egykorú barát helyett egy beteges felnőttel találta magát szembe a személyes találkozáson. A történet után beszédesebbé váltak az addig hallgató gyerekek. Sokan elmesélték, hogy ők is kiadták már idegennek az e-mail címüket, a telefonszámukat, sőt találkozóba is beleegyeztek.

A rendőrség évente többszáz olyan bűncselekményben nyomoz, ami pedofíliával kapcsolatos, és a nyomozás az esetek 98 százalékában eredményes is - mondta az [origo]-nak Fürstenfelder Arnold rendőrszázados, az ORFK ifjúságvédelmi szakreferense. Az interneten ismerkedő pedofilok arányáról nincs adat, a százados szerint óriási a látencia.

"A cukrosbácsik időszakán már túlléptünk, most itt a számítógép világa. Én a szülők felelősségét hangsúlyoznám. Fontos a kontroll, a felügyelet" - fogalmazott az ifjúságvédelmi szakreferens. A Barátságos Internet Fórum egyik alapítója, a Matisz (Magyar Tartalomipari Szövetség) ügyvezető titkára szerint ha egy gyerek mindenfajta felvilágosítás ellenére belemegy veszélyes helyzetekbe, akkor a környzetével vannak problémák.

A BIF egyébként szülők és pedagógusok számára is kínál oktatócsomagokat, sőt kidolgozott óratervek is találhatók a honlapon. Az ügyvezető titkár, Hargitai Ferenc szerint viszont lényegesen többet érne, ha népszerű szappanoperákban, például a Barátok közt-ben is felbukkanna ez a téma. "Ott kell elhelyezni az információt, ahol a legtöbben elérik" - jegyezte meg.