A fekete utakra nem gondoltak az óriásprogramban

Minden idők legnagyobb közlekedési fejlesztési programját hirdette meg a kormány, ebből azonban kimaradtak a legveszélyesebb hazai útszakaszok. Igaz, mint kiderült, a program összeállításakor nem a biztonság volt a fő szempont. Pedig az általunk megkérdezett szakértő szerint nem kerülne sokba azoknak az utaknak az átalakítása, ahol a legtöbb halálos baleset történik.

Magyarország három legveszélyesebb útszakasza a 4-es, a 6-os és a 7-es egy-egy része. A 4-esen két szakasz vezeti a Magyar Közút Kht. statisztikái szerint "a legtöbb személyi sérüléssel járó balesetes utak" feketelistáját: a debreceni északi be- és kihajtó szakasz, valamint a Nyíregyháza melletti rész. A második legveszélyesebb útszakasz az országban a 6-os pécsi bevezető része, míg a harmadik a 7-es Siófok környékén.

Hogy miért a 4-es, 6-os, 7-es stb. utak egy-egy szakaszain történik a legtöbb baleset, azt minden egyes úton egyedileg kell megvizsgálni - állítja Pausz Ferenc, az ORFK Közlekedési Osztályának vezetője. Az alezredes szerint a legfontosabb, hogy mindenki betartsa a két legalapvetőbb szabályt: alulról kell megközelíteni a sebességhatárt, és folyamatosan koncentrálni kell vezetés közben. Nemcsak az emberi tényező számít azonban. Pausz elmondása szerint a túl sok egyenes szakasz (ahol hajlamosak felgyorsítani az autósok) ugyanúgy veszélyforrás lehet, mint az élesen megtört kanyarok vagy éppen a rossz minőségű útburkolat.

Itt jönnek képbe az utak tervezői és építői. A kormány a napokban hirdette meg "minden idők legnagyobb közlekedési programját", amelynek keretében a következő években több mint ezermilliárd forint értékű út- és közlekedésfejlesztést valósít meg a kormány. Ebben számos utat - köztük sok olyat, ahol rengeteg baleset történik - újítanak fel, és fejlesztenek, a három legveszélyesebb útszakasz azonban nem szerepel a programban, amelynek főbb szempontjai között egyébként nincs is ott a biztonság.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban kérdésünkre azt mondták, a szempont elsősorban az volt, hogy javítsák a régiók összeköttetését, támogassák a ligisztikai központokat és a környezetkímélő közlekedési módokat. A tárca közölte azt is, hogy valójában nem is ők, hanem a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség választotta ki az utakat.

Az általunk megkérdezett szakértő szavaiból egyébként úgy tűnik, viszonylag olcsó eszközökkel is lehet javítani egy-egy balesetveszélyesnek bizonyuló útszakaszon. Koren Csaba egyetemi tanár, a Széchenyi Egyetem Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszékének vezetője szerint a következő módszerek jöhetnek szóba: a körforgalom, az útpálya közepére épített sebességcsökkentő sziget, az útból enyhén kiemelkedő, és egyre sűrűsödő keresztcsíkok, valamint a lámpák, táblák, bár utóbbiak a legkevésbé hatékonyak.

Kutatják, hogy melyik olcsó és jó

A három legveszélyesebb szakaszról nincsenek személyes tapasztalatai a tanszékvezetőnek. Szerinte ugyanakkor jellemzően mindenhol ugyanaz a fő veszélyforrás a nagyobb városok ki- és bevezető szakaszainál. Nevezetesen, hogy sokszor az út kialakítása nem változik annak megfelelően, ahogyan a megengedett sebesség kötelezően csökken. Nincs, ami erre fizikailag, az út szerkezetéből adódóan figyelmezteti, vagy rákényszeríti az autósokat a lassításra.

Az autósok pedig ott hibáznak a professzor szerint, hogy nem érzékelik: más útviszonyok közé kerülnek, amikor egy-egy város bejáratához érnek, és az addigi megengedett sebességüket más sebességre kell csökkenteni. Márpedig a fenti lendületmérséklő eszközökkel rá lehet kényszeríteni a sofőröket a biztonságosabb autózásra, és Koren tapasztalatai szerint ezekkel egyre gyakrabban élnek is a hazai útépítők.

Ezek költségei nagyságrendekkel alatta maradnak a most bejelentett útfejlesztések milliárdos összegeinél. Általában milliókból megoldhatók a lassító szigetek csakúgy, mint a sebességcsökkentő keresztcsíkok az úton, természetesen a helyi adottságoktól függően. Hogy az állam is gondolkodik ezek még szélesebb körű elterjesztésésn, azt bizonyítja, hogy a Koren vezette tanszék egyébként pont most kezd bele a Magyar Közút Kht. megbízásából egy decemberig tartó kutatásba. Ennek során azt vizsgálják majd, hogy a különféle biztonságnövelő úteszközök költségarányosan mennyire hatékonyak.

Az államé az út, költsön rá

"Meglepően sok a baleset. Szinte értetlenül állunk előtte" - válaszolta Csabai Lászlóné, Nyíregyháza szocialista polgármestere arra a kérdésre, hogy mi az oka a 4-es út Nyírtura és a nyíregyházi bevezető szakasz közti részen a sok karambolnak. Azt feltételezi, hogy az autósok "ugyanazzal a lendülettel érkeznek meg, mintha a nagysebességű úton mennének tovább", és szerinte még a kamionosok is így tesznek.

Kóka autópályákat ígér

A polgármester elmondta, hogy a most bejelentett fejlesztések nem érintik ezt a szakaszt, ennek ellenére saját erőből most fognak új táblákat kirakni. "Ha ez nem jön be, akkor más eszközt kell alkalmaznunk" - állította Csabainé, aki közölte: a szakembereik már dolgoznak is a megoldáson.

A 6-os pécsi bevezetőjét sem érintik a következő két év fejlesztései - közölte Pánics György, a pécsi önkormányzat sajtósa, aki szerint a város mellett két veszélyes szakasz is van. A Pécs és Szigetvár közötti úton ők is - Nyíregyházához hasonlóan - próbálkoznak: a "Fokozottan veszélyes útszakasz" feliratú tábla már kinn van. "Irtó nagy a forgalom, már rég kinőtte az utat, ráadásul mindenki ész nélkül előz a gyors részeken" - mondta Pánics.

A hasztalannak tűnő tábláknál radikálisabb forgalomszabályozási eszköz azonban a várostól nem nagyon várható. "Nem nagyon van rá pénz. Meg talán jogi lehetőségünk sincs rá, hiszen nem a miénk. Állami útra az államnak kellene költeni" - közölte Pánics.