Lassan körbezárják a zöld frontok Fodort

Már csak a déli szomszédoknak kellene előállniuk egy ciános bányával vagy egy szemétégetővel, és szinte be is zárulna a szennyezéssel fenyegető kör Magyarország körül. Fodor Gábornak persze már így is akad tennivalója az osztrákokkal, a szlovákokkal és a románokkal is, de vajon mit ér egy magyar környezetvédelmi miniszter szava egy külföldi nagyberuházásnál? Az [origo] bemutatja a zöld frontokat.

A környezetvédő szervezetek évek óta küzdenek az újabb cianidot használó romániai aranybánya-tervek ellen, Szentgotthárdnál májusban már fekete zászlóval gyászolták az osztrák-magyar barátságot egy tervezett szemétégető miatt, most pedig mintegy 30 polgármester, civil szervezet és magánszemély fordult segítségért a kormányhoz egy határ menti szlovák szénerőmű terve miatt. A magyar területeket is szennyező külföldi beruházások tervei lassan telepöttyözik a határt, azt a képzeletbeli vonalat, amit sokminden tiszteletben tart, csak a kibocsátott szennyezőanyag nem.

"Magyarország különösen érzékeny a határokon átnyúló környezet-szennyezésre, hiszen a területén áthaladó folyók vízgyűjtő területének nagy része külföldön van" - magyarázta az [origo]-nak Friedrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) programvezetője. Emellett a légszennyezés is komoly veszélyt jelent, mivel Ausztriából és Szlovákiából a jellemzően északnyugati széljárás áthozza a füstöt, az ország medencejellege miatt pedig a hozzánk érkező szennyezés néha hetekig megülhet az ország felett.

A tiszai ciánszennyezés után az EU munkacsoportjai feltérképezték a folyó vízgyűjtőjének potenciális veszélyforrásait, és csak Romániában több mint 50 ilyen üzemet találtak, nem beszélve a szlovák és ukrán problémákról - mondta Fridrich. Ez azonban a jövőben még tovább bővülhet, ha Magyarország nem tudja érvényesíteni érdekeit. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) egyre több fronton kényszerül harcra a határ menti szennyezők nagyszabású álmaival. Tekintse át az [origo]-n, hogy milyen helyekre tervezik a szomszédok a nekik bevételt, Magyarországnak csak szennyezést hozó beruházásokat!

Tőketerebesi szénerőmű - Szlovákia
Ki akarja és miért? A Csehszlovák Energetikai Társaság nevű befektetési csoport építené fel a magyar határtól körülbelül 20 kilométerre. A 2011-re elkészülő erőmű 1500 munkahelyet teremtene a környéken, károsanyag-kibocsátása pedig, a beruházó szerint nem lépné túl az Európai Unió határértékeit

Milyen veszélyt jelent? Évente négymillió tonna füstöt engedne a levegőbe közel 160 méteres kéményéből, ami az uralkodó északnyugati széljárás miatt Magyarországot is elérné. A helyi polgármesterek szerint a szennyezés tönkretenné a zempléni turizmust, és a világörökséghez tartozó tokaji borvidéket is károsítaná. "Szénerőművek építése manapság már nem fogadható el" - mondta a beruházásról az [origo]-nak Friedrich Róbert, aki szerint az erőmű által kibocsátott anyagok akár savas esőket is okozhatnak Magyarországon.

Hol tart most?A szennyező hőerőműtől nem csak a magyarok, de a szlovákok is tartanak, júliusban a 30 000 lelkes Tőketerebes képviselőtestülete is elutasította a beruházást. A döntést ugyanakkor a szlovák környezetvédelmi miniszter felülbírálhatja. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter azonnali hivatalos tájékoztatást kért szlovák kollegájától a beruházásról, a Fidesz pedig szerdán petícióban kérte a magyarországi szlovák nagykövetet, hogy járjon közben a beruházás mielőbbi leállítása érdekében. Az erőmű környezetvédelmi hatástanulmányát a szlovák kormány ígérete szerint hamarosan magyar nyelven juttatja el a környezetvédelmi minisztériumnak, amely a nyilvánosság elé fogja tárni azt.

Mit tehet Magyarország? Magyarország az ENSZ nemzetközi Espoo-i Egyezménye értelmében bekapcsolódhat a környezeti hatásvizsgálati eljárásba, és véleményezheti a területére kiható beruházást. Bár a szlovák fél elvileg köteles figyelembe venni a magyar álláspontot, a gyakorlatban csak javaslattételi jogról van szó, Magyarország nem emelhet vétót.

^{A kör lassan bezárul}

Heilingenkreuzi hulladékégető - Ausztria
Ki akarja és miért? A burgenlandi földgázszolgáltató, a BEGAS AG építené alig egy kilométerre a magyar határtól, Szentgotthárd közelében. Az üzem 2010-től kezdve évi 200 ezer tonna hulladékot égetne el, az égetéssel pedig annyi energiát termel, amennyit egyébként 40 millió köbméter földgáz eltüzelésével lehetne előállítani. A beruházó cég szerint a termelt energia fellendülést hozhat a térség iparának.

Milyen veszélyt jelent? Az égető ellen tiltakozó szentgotthárdiak attól félnek, hogy az égetőmű elborítja őket mérgező anyagokkal és tönkreteszi a turizmust. A bizalmatlanságot a térségben tapasztalt többi osztrák szennyezés, például a habzó Rába esete is növeli. Ráadásul az égető kapacitása ötszöröse Burgenland tartomány teljes szeméttermelésének, így a zöldek attól is tartanak, hogy egész Ausztriából idehozzák majd a hulladékot.

Hol tart most? Fodor Gábor július 17-én kérte az osztrák felet, hogy indokolják meg, miért szükséges az égetőmű megépítése. A miniszter sürgette, hogy az osztrákok kínáljanak fel más alternatívákat is, továbbá adjanak pontos adatokat a tervezett üzem technológiájáról, a magyar területet érintő légszennyezésről és egyéb környezeti hatásokról. A felkérés óta az ügyben a KvVM tájékoztatása szerint nem volt előrelépés.

Mit tehet Magyarország? Az Espoo-i Egyezmény értelmében a magyar hatóságok és a környezetvédelmi szervezetek megismerhetik és véleményezhetik a létesítmény terveit. A hivatalos magyar álláspont ismeretében határozza majd meg az osztrák hatóság, milyen kérdések vizsgálatára terjed ki a várhatóan 2007 őszére elkészülő környezetvédelmi hatástanulmány. Ha ez elkészült, következik a konzultáció az osztrák hatóságokkal, akiknek mérlegelniük kell a magyar álláspontot és a lakosság véleményét, de a beruházásról szóló végső döntés a saját hatáskörük lesz.