Strandolók tízezrei maradnak vízimentő nélkül

Eddig tizenhárman haltak bele a Balatonba a nyáron. A vízimentők szerint a déli parton több őrizetlen, rosszul kijelölt szabadstrand van, volt olyan hét, amikor az összes halálos baleset ezeken történt. A szabadstrandok üzemeltetőit nem kötelezi törvény arra, hogy mentőőrt tartsanak, a vízirendőrségnek pedig nem alapfeladata a vízimentés.

"Ha idegenforgalomból akar megélni ez a tó, akkor a biztonságot is garantálni kell" - jelentette ki Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) vezetője. A VMSZ évek óta szeretné elérni, hogy a déli parti szabadstrandokon is legyen szervezett vízimentés. Ezek sok problémát okoznak: két hete az összes halálos strandi baleset a déli parti őrizetlen, sokszor rosszul kijelölt szabadstrandokon történt.

A VMSZ szerint az érintett strandok üzemeltetői - főként önkormányzatok - nem gondoskodnak arról, hogy legyen a közelben elegendő vízimentő, de a legtöbb helyen egyáltalán nincs vízimentői biztosítás. Előfordul, hogy nem jól jelölik, pontosan mettől meddig tart a strand, rosszul teszik ki a bólyákat vagy a vízmélységgel kapcsolatos táblákat.

Bagyó Sándor nem akarta megnevezni az érintett strandokat, de azt elárulta: nagyjából huszonkét kilométeres partszakaszról van szó a déli parton, elszórva Siófok és Fonyód között, ahová akár naponta több tízezren is járnak fürdeni. Mivel szabadstrandokról van szó, törvény nem kötelezi ezeket az üzemeltetőket arra, hogy mentőőröket foglalkoztassanak - tette hozzá.

A VMSZ nem állami szervezet, mégis a balatoni vízimentők nagy részét ők adják. "A vízirendőrség nagyon sok mentést végez, de nem ez az elsődleges feladatuk. Ilyen értelemben állami vízimentés nem létezik" - magyarázta a VMSZ elnöke.

Veszélyben az amatőr strandolók

A balesetek kétharmada valóban a déli parton történik, itt azonban kétszer annyian is fürdenek, mint az északin - mondta Horváth László, a Balatoni Vízirendészet kapitányságvezetője. Idén, nyáron eddig tizenhárman haltak meg a Balatonban, legynagyobb részük a két hete elrendelt - azóta megszüntetett - hármas fokozatú hőségriadó óta.

A VMSZ és a vízirendőrség több mint háromszáz embert mentett ki a Balatonból a nyáron, ahol egy meleg napon 300 ezren is fürödhetnek. A 155 balatoni strandból 111 helyen kötelező mentőőrt alkalmazni, ezt be is tartatják a vízirendőrök. "Ma a jogszabály nem teszi mindenütt kötelezővé a mentőőr alkalmazását" - tette hozzá Horváth. Az [origo] megkérdezte a kormányt: miért nem kötelező minden strandon a vízimentés biztosítása, illetve van-e szükség ilyen törvényre. A Kormányszóvivői Iroda későbbre ígért választ kérdéseinkre.

A balatoni vízrendészet kapitányságvezetője szerint a halálesetek fő oka nem a túl kevés mentőőr, és nem is egy őrizetlen strand vagy rosszul kijelölt fürdőhely. A legtöbb szerinte az emberi felelőtlenség miatt történt: két hete a hőség elől olyanok is a Balatonra menekültek, akik nem szoktak strandolni. Akik veszélybe kerülnek, általában nem tudnak úszni, nem érzik magukat biztonságban a vízben, vagy éppen részegek. Egy infarktus vagy rosszullét következtében a strandoló pillanatok alatt elmerül, és ezt nem lehet előre látni - magyarázta a kapitányságvezető.