Gyilkosságért ítélték el az egykori móri gyanúsítottat

Gyilkosság miatt kerül rács mögé húsz évre a tucatnyi zálogházi rablással megvádolt Horváth Szilárd. A korábban a móri üggyel is meggyanúsított férfi ellen a betöréseket nem találta bizonyítottnak a bíróság.

Emberölés és más bűncselekmények miatt húsz év fegyházra ítélte a Fővárosi Bíróság Horváth Szilárdot, a terhére rótt zálogházi rablások vádja alól azonban bizonyítottság hiányában felmentette. Horváth társa, Gombos László rablás és más bűncselekmények miatt nyolc év fegyházbüntetést kapott.

A bíróság összesen tizennégy, 2000 novembere és 2001 augusztusa között elkövetett rablást vizsgált meg, ám bizonyítottság hiányában felmentette a két férfit. Ez alól csak egy miskolci bűncselekmény a kivétel, ami miatt Gombost elítélték.

Lövöldözés után kapták el

Az ügyészség korábban azzal vádolta a férfiakat, hogy két, ismeretlen helyen tartózkodó társukkal együtt több mint egy tucatnyi zálogházat raboltak ki Budapesten és az ország több pontján. Az elkövetők a vád szerint több száz millió forintnyi értéket tulajdonítottak el, javarészt ékszereket és készpénzt.

A büntetőeljárásban az első gyanúsítás a 2001. augusztus 27-én Miskolcon elkövetett rablás után történt, amikor is a menekülők tűzpárbajba kerültek a rendőrökkel. A kocsiban ülők egyike - Gombos László - a lövöldözés során megsebesült, őt ekkor fogták el a rendőrök.

A nyomozás során eleinte azt feltételezték, hogy ő lőtt a rendőrökre, később azonban kiderült: Gombos vezette a menekülők gépjárművét. A rendőrökkel kialakult tűzpárbajban sem Horváth Szilárd, sem társa felelőssége nem volt megállapítható, ezért a hivatalos személy elleni, több emberen elkövetett emberölés kísérletének vádja alól felmentették őket.

A lövöldözést megelőző rablás miatt ugyanakkor bűnösnek mondta ki a bíróság Gombos Lászlót jelentős értékre, fegyveresen és csoportosan elkövetett rablásban. Ezért, valamint többrendbeli lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt nyolc év fegyházbüntetést kapott.

Borssal hintették be fegyvereiket

A zálogházi rablásokkal kapcsolatban a bíró elmondta: azokat mindig egy 3-4 fős társaság követte el felkészülten és tervezetten, rendszerint az üzletek nyitásakor. A tettesek rendszerint álcázták magukat, lopott autókkal mentek a helyszínekre, és nem ritkán az alkalmazottak fejéhez szorították a pisztolyt. A vádlottakat egy tanú sem ismerte fel.

A miskolci rablást követő lövöldözésnél a menekülők autójában találtak ugyan fegyvereket és parókát, utóbbin a vádlottak DNS-nyomait is, de ez még a bíróság szerint nem bizonyítja, hogy a parókákat a bűncselekménykor használták. Hasonlóan vélekedett a bíróság a mobiltelefonok cellainformációival kapcsolatban is, tekintettel arra, hogy nem mindig ugyanaz az ember használta ugyanazt a mobiltelefont, és azt sem lehet megállapítani, hogy mikor kinek a kezében volt a készülék.

Kitért arra is, hogy az elkövetők a rablások után borssal behintették fegyvereiket, illetve vegyszerrel eltűntették a nyomokat maguk után. A bíró közölte, hogy a miskolci rablást követően megtalált ékszereken kívül más elrabolt érték nem került elő. Mindezek alapján a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette Horváth Szilárdot és társát. Hozzátette: a történtek alapján "alapos feltételezés" alakulhatott ki, hogy ők követhették el a bűncselekményt, ám ez nem azonos az egyértelmű bizonyítással.

A gyilkosságot rá tudták bizonyítani

Horváth Szilárdot ugyanakkor sikerült elítélni egy gyilkosság miatt. Ahogy a bíró fogalmazott: "a vádlottal szemben egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre", hogy ő ölte meg 2000. augusztus 19-én a Római parti diszkó egyik biztonsági őrét. Horváth Szilárdot - akinek fényképe a móri bankrablást követően került nyilvánosságra - az áldozat barátja ismerte fel, és ő értesítette a rendőrséget 2002 májusában. Horváthot korábban a móri gyilkossággal is meggyanúsítoták tévesen, ám emiatt 2005 novemberében félmilliós kértérítést ítélt meg neki a Legfelsőbb Bíróság.

A bíróság szerint a vádlott bűnösségét ebben az ügyben DNS-vizsgálat is igazolja. A kiszabott húsz évig tartó fegyházbüntetést ezzel az aljas indokból és különös visszaesőként elkövetett emberöléssel, valamint okirat-hamisítással és lőfegyverrel, lőszerrel való visszaéléssel indokolta a bíró.

Horváth Szilárd és Gombos László - akik az utolsó szó jogán is tagadták bűnösségüket - védőikkel együtt felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek a döntés ellen. Az ügyészség képviselője ugyancsak fellebbezést nyújtott be, hogy a bíróság mondja ki a vádlottak bűnösségét a zálogházi rablásokban.

A mostani nem jogerős ítélet szerint a vádlottak nem bocsáthatók feltételesen szabadlábra, csak miután letöltötték kiszabott büntetésüket.