Luxuskórházban látja a jövőt a mecénás

Vágólapra másolva!
Eladó a Schöpf-Mérei kórház, de megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, vajon lenne-e kereslet fizetős magánszülészetre. Egészségügyi közgazdászok, szakorvosok szerint már az államilag finanszírozott kórházakban is megoldott, hogy aki igényli és fizetni is hajlandó érte, az átlagosnál jobb ellátást kapjon. Kovács Gábor, a Telki Magánkórház tulajdonosa épp ezért azt állítja, a luxuskategóriában érdemes próbálkozni. Ő maga is ebben gondolkodik: 6-8 hónapon belül várhatóan újabb, járóbeteg-ellátást biztosító intézményt hoz létre.
Vágólapra másolva!

"Nem tudok arról, hogy a Schöpf-Merei Kórház eladó lenne" - mondta az [origo]-nak Kovács Gábor, a Telki Magánkórház tulajdonosa, a pénzpiaci spekulációkkal foglalkozó Bankár Holding Rt. vezetője annak kapcsán, hogy információink szerint fontolóra vette a Schöpf-Mérei Kórház megvásárlását. Az ügyet első kézből ismerő forrásunk azt állítja, Kovács olyan magánszülészetté alakítaná át az egészségügyi tárca által megszűnésre ítélt kórházat, ahol olcsóbb és drágább szolgáltatásokat is igénybe vehetnének a szülők.

A kórházat jelenleg irányító, orvosokból létrehozott kft. egyik neve elhallgatását kérő tagja szerint is elhangzott Kovács Gábor neve a lehetséges befektetők között, de a tárgyalásokon más befektetői csoportok is felbukkantak. Garamvölgyi György főigazgató az [origo] kérdésére elismerte, hogy tárgyalnak befektetői csoportokkal, megnevezni azonban nem akarta őket. A főigazgató szerint a Schöpf-Mérei népszerű kórház, így a támogatásához könnyű volt pénz találni. Kovács Gábor befektetetési terveit sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta.

Prémiumban gondolkodik

Bár Kovács egyértelműen tagadta, hogy a Schöpf-Mérei megvásárlását tervezné, azt elismerte: továbbra is nagy figyelmet fordít erre a területre, ahol már kilenc éve szakmai befektető. "Valóban megyek tovább az egészségügyben" - jelentette ki. Szerinte ezért is merülhetett fel neve a szülőotthon megvásárlásával kapcsolatban, ahogy az elmúlt hónapok során minden nagyobb egészségügyi beruházásnál ez történt.

A jövőben is olyan lehetőségeket fog "örömmel megvizsgálni" - mondta -, amelyek illeszkednek az eddigi befektetéseihez, például a prémium kategóriába tartozó Telki magánkórházhoz. "Ezért a terjeszkedési szándékommal kapcsolatban azt mondhatom: nagy valószínűséggel az elkövetkező 6-8 hónapon belül újabb, járóbeteg-ellátást biztosító intézményt hozok létre, amely a Telkihez fog illeszkedni" - fogalmazott.

Kovács szerint az egészségügyi ellátásoknál nagyon egyszerű a helyzet, mert három dolog számít: milyen minőségű szolgáltatást nyújtanak az orvosok, ápolók, ki a finanszírozó, és milyen ingatlanban történik az ellátás. Épp ezért, akárcsak a Telki magánkórházat, az új klinikát is zöldmezős beruházásként valósítja majd meg, vagyis nem vesz korábban állami-önkormányzati fenntartású kórházi ingatlant. "Ennek az ingatlanvagyonnak a minősége nem az, mint amiben én gondolkodom, hiszen a Telki is ötcsillagos szállodaszintű ellátást nyújt a betegeknek" - magyarázta.

Kevesebbért is jobbat kap

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a Schöpf-Merei ugyan egy neves, oktató jellegű intézmény, ahol bizonyos területeken kimagasló teljesítményt nyújtó orvosok dolgoznak, de üzleti szempontból nem érné meg magánkórházzá alakítani. Szerinte a fővárosban több kórházban is jelentősen feljavult - a vaskos hálapénzeket vonzó - szülészeti ellátás, így ezen a téren verseny folyik a páciensekért, akiknek lehetőségük van választani az intézmények között. Ezért csak kevesen fizetnék ki ennek az összegnek a többszörösét egy magánkórházban tulajdonképpen ugyanazért az ellátásért - magyarázta Sinkó, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa.

Osztották véleményét a megkérdezett szülész szakorvosok is. A Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján dolgozó Börzsönyi Balázs szerint ma a legtöbb fővárosi intézmény alkalmas arra, hogy az alapellátáson túlmenő, plusz szolgáltatást nyújtson, ha valaki ezt egy adott összeg fejében igénybe szeretné venni.

"Naponta tízezer forintért légkondicionálóval, telefonnal, saját fürdőszobával rendelkező, egyágyas szobában kaphat bárki elhelyezést" - mondta Börzsönyi, de hasonló a helyzet a Szent Imre Kórház szülészeti osztályán is, ahol ötezerért jár egyágyas szoba. Börzsönyi szerint érezhető volt az igény, hogy van egy középréteg, akik a pénzükért jobb körülményeket szeretnének, ugyanakkor nem valószínű, hogy ők felkeresnének egy magánszülészetet, ahol ugyanezért többszázezer forintot hagynának ott.

Nagy befektetés, lassú megtérülés

"Ez nem egy lángossütő, nem hozná vissza egy-két év alatt a belefektetett pénzt" - mondta a magánklinikává alakulás lehetőségéről Szolnoki Andrea, a főváros egészségügyi bizottságának SZDSZ-es elnöke. Szolnoki Andrea szerint biztosat csak akkor lehet majd mondani a Schöpf-Mérei sorsáról, amikor kiderül, kik a pályázók. A tervek szerint augusztus végén kerül a közgyűlés elé az eladásról szóló tervezet, a pályázatot szeptember elején írják ki, az elbírálás októberre várható. A jelenlegi menedzsment 11 orvosából álló kft. csak akkor kap elővételi jogot, ha a legjobb árhoz hasonló ajánlatot tesznek majd - tette hozzá Szolnoki.

Miután kiderült, hogy április elsejétől az egészségügyi tárca meg akarja szünteti a Schöpf-Mérei kórházat, felmerült, hogy az orvosok vásárolnák meg az intézményt. Végül a kórház mégsem szűnt meg, a beavatkozásokat azonban már nem fedezi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Áprilistól csak 50 százalékos kapacitással működik a kórház. A betegektől a kezelésért cserébe akkora összeget kérnek, mint amennyit korábban az OEP fizetett értük. A szülések után pedig 135 ezer forintos díjat kérnek függetlenül attól, hogy természetes úton vagy császármetszéssel születik-e a gyerek. Az előbbiért 91 ezer, az utóbbiért 190 ezer forintot fizet az egészségbiztosító.