Jogtalanul ülnek az Egymásért-jegyzőkönyvön

2007.07.20. 11:39

Már nem titkos a nemzetbiztonsági bizottság jegyzőkönyve, amelyből kiderülhet, mit csináltak az NBH tisztjei az Egymásért Egy-másért Alapítványban, amelynek vezetőit milliárdos vámcsalással gyanúsítják. A titkosítás lejárt, de a bizottság nem hozta nyilvánosságra az iratot, sőt, két napja a telefont sem veszik fel.

Bár egy hete lejárt a titkosítása, mégsem tette elérhetővé a parlament nemzetbiztonsági bizottsága a testület június 12-i, az egymásért alapítvány és a titkosszolgálat kapcsolatát vizsgáló ülésének jegyzőkönyvét. A 30 napos titkosítást a Vám és Pénzügyőrség kérte a milliárdos vámcsalási ügyben folyó nyomozás érdekeire hivatkozva. Az ülésen Bencze József országos rendőrfőkapitány, a VPOP korábbi rendészeti főigazgatója tájékoztatta a képviselőket a nyomozásról.

A titkosítás július 12-én, múlt hét csütörtökön járt le, az [origo] ekkor kereste meg Simicskó Istvánt, a bizottság elnökét, aki hétfőre ígérte a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalát. Hétfőn azonban azt mondta, a jegyzőkönyvet még gépelik, illetve kihúzzák belőle azokat az adatokat, amelyeket a Vám és Pénzügyőrség - szintén a nyomozás érdekében -szeretne titokban tartani, és várhatóan még ezen a héten felkerül a bizottság honlapjára.

A honlapon, a jegyzőkönyvek közt azonban pénteken sem volt elérhető a június 12-i ülés anyaga. Csak annyi olvasható, hogy "a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek nem hozhatók nyilvánosságra". Az [origo] csütörtökön és pénteken többször is hívta a bizottság titkárságát, de ott nem vették fel a telefont, Simicskó mobilja pedig folyamatosan ki van kapcsolva. Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke is csak annyit mondott, tudomása szerint a jegyzőkönyvnek nyilvánosnak kellene lennie, de nem tudta megmondani, miért nem az.

Az Egymásért Egy-másért Alapítvány és vele együttműködő cégek vezetőit milliárdos vámcsalással gyanúsítja a Vám- és Pénzügyőrség. Az alapítvány kuratóriumának tagja volt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egy nyugalmazott és egy jelenleg is aktív tisztje. A Miniszterelnöki Hivatal vizsgálata szerint az alapítvány nem volt az NBH fedőszerve, de a titkosszolgálat esetenként felhasználta azt.

A vizsgálatról szóló jelentést azonban Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter 20 évre titkosította, így nem világos, pontosan milyen tevékenységet végeztek az NBH-s tisztek az alapítványban, vagy hogy Galambos Lajos, az NBH azóta lemondott főigazgatója megkísérelte-e befolyásolni a vámosok nyomozását.

KAPCSOLÓDÓ CIKK