Helikopter híján vécéből szökik a magyar rab

Két rab szökött meg az elmúlt napokban: egy marseille-i bankrabló eltérített helikopterrel szabadult ki franciaországi börtönéből, rá egy napra Budapesten pedig egy kórházi vécéből lépett meg egy fogoly. A magyar rabok kifejezetten leleményesek, ha szabadulásról van szó - állítja egy bv-őrnagy -, de nincs olyan infrastruktúrájuk, mint külföldi társaiknak, ezért ők még mindig kezdetlegesebb módszerekkel próbálkoznak. A szabadság záloga: ablak, vécé, disznótelep és búzamező.

Pár napja több külföldi lap beszámolt arról, hogy Franciaország egyik leghírhedtebb bankrablójának, a gyilkosságért 30 év börtönre ítélt Pascal Payet-nek ismét sikerült megszöknie. Nem véletlenül nevezik őt a szökés királyának: 2001-ben helikopterrel szökött meg a dél-franciaországi Luynes börtönéből, majd két évre rá maga tért vissza ide, hogy ugyanilyen módszerrel kiszabadítson két rabot. Nem sokkal később azonban elcsípték, és ezután már fokozott biztonsági intézkedésekkel próbálták elejét venni a hatóságok az újabb szökésnek: három havonta más fegyházba vitték, a börtön felett pedig speciális hálót feszítettek ki a helikopterek leszállásának megakadályozására.

Hiába, mert most vasárnap ismét kereket oldott: álarcos kommandósok egy eltérített helikopterrel mentek érte a grasse-i börtönhöz, a tetőn landoltak, majd egy termikus vágógéppel felnyitották Payet cellájának ajtaját és öt perc alatt kiszabadították. A gép pilótáját később épségben kirakták, odabilincselték egy temető kerítéséhez. Azóta a francia hatóságok nagy erőkkel keresik a szökevényt, még a légierőt is bevonták.

"Ehhez olyan infrastruktúra kell, amivel nálunk nem rendelkeznek a rabok, ráadásul szervezett, külső segítőkre is szükség van" - mondta Novák Zoltán, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) munkatársa, amikor a filmbeillően kalandos francia szökésréől kérdeztük. Hozzátette, azért a magyar rabok is rendkívül találékonyak, ehhez bűnözői ismereteik adottak, és rengeteg idejük van, hogy tervezgessenek.

Normális, hogy szöknének

A BVOP biztonsági és fogvatartási ügyek főosztályán dolgozó őrnagy szerint teljesen normális, hogy a rabok szökni próbálnak, hiszen ez a természetes reakció, ha valakitől elveszik a szabadságát, az ő feladatuk ennek megakadályozása. Általában azok szöknek meg, akiknek nincs, vagy alig van veszítenivalójuk, hiszen mindenki átgondolja, mit veszíthet, miközben eljátszik a szökés gondolatával.

A legnehezebb az a módszer, ami a francia alvilág figurájának háromszor is sikerült: őrzött intézményből meglógni. Itt van a legtöbb akadály: belülről kilincs nélküli ajtóval ellátott zárka, fegyőrök, rácsos folyosók és szögesdrótos falak. A bv-őrnagy szerint vannak klasszikus módszerek, ha valaki mégis belevág: falbontás - ez természetesen csak külső fal lehet -, vagy a padozat, mennyezet bontása, illetve az ablakon keresztül való távozás. A fegyőröknek ezért kifejezetten figyelniük kell arra, nincs-e valamilyen árulkodó nyoma ilyen munkálatoknak, ahogy keresik az olyan tiltott tárgyakat is, mint amilyen például a reszelő.

Szimulálnak, hypót isznak

Mivel - legalábbis a kellő technikával nem rendelkező magyar raboknak - elég esélytelen kiszabadulni magából a börtönből, Novák Zoltán szerint igyekeznek inkább helyzetbe hozni magukat. "A cél, hogy kikerüljön a védett rendszerből, aminek két alapesete lehet: az ellene folyó eljárás miatt akár többször is ki kell vinni a bíróságra, illetve kórházba kerül, ha orvosi segítségre van szüksége" - magyarázta. Ezekben az esetekben is bv-munkatársak őrzi a foglyot, de jóval kecsegtetőbbek a lehetőségek. Fel tud készülni, hiszen adott a bírósági meghallgatás időpontja, ismerheti már a terepet, bár ez az őket kísérőkről is elmondható.

Korábban több esetben is a vécé bizonyult az őrizet gyenge pontjának: volt, aki innen szökött meg, egy másik rab viszont azalatt lépett le, míg az őr ment ki a mosdóba. A bv-őrnagy szerint azonban a bírósági épületeket nem kell ebből kiindulva átalakítani, hiszen ha a jelenlegi előírásokat egy őr maradéktalanul betartja, illetve alkalmazza az úgynevezett mozgáskorlátozó eszközöket, akkor a fogolynak nincs esélye. Ráadásul a bíróságokon van fémkereső kapu, vagy hivatásos őrszemélyzet is a rabra vigyázó fegyőrön kívül.

Nem mondható el ugyanez a különféle egészségügyi intézményekről, pedig ide kerülhetnek azok a rabok, akiket valamiért nem tudnak ellátni a bv-kórházban. "Mi nem vagyunk orvosok, nem mondhatjuk azt valakire, hogy szimulál, és ezért nem kell megvizsgálni" - mondta Novák Zoltán. Ötleteket nem akart adni, de a foglyok állítólag a legkülönfélébb módon idézik elő a rosszullétet, hogy kórházba vigyék őket. Például különféle becsempészett szerekkel. Akad azonban olyan is, aki hypót iszik, de aki ilyenre vállalkozik, annak arra is oda kell figyelnie, hogy nem lehet túl rosszul, mert akkor hiába kerül ki, nem tud menekülni.

Nem őrizheti külön őr a disznót őrző rabot

Azoknak a legegyszerűbb megszökniük, akik enyhe bűncselekményt követtek el, nem veszélyesek, vagy pénzbüntetésüket számították át fogságra, és így külső munkahelyen foglalkoztatják őket. "Elszalad a kukoricásban, miközben mezőgazdasági munkát végez, vagy egyszerűen eltűnik egy disznótelepről, hiszen őrzésükre nem lehet, és általában nem is kell külön embert szánni" - mondta az őrnagy, hozzátéve, hogy ilyenkor általában spontán szökésről van szó, egyszerűen elkapja a rabot az érzés, hogy mennie kell.

Az elmúlt éveket tekintve 2003-ban éreztek legtöbben késztetést a szabadulásra: 9 alkalommal összesen 12-en szöktek meg. 2005 volt viszont a negatív rekord, mindössze egy fogoly próbált szabadulni. Idén eddig öten szöktek meg, két alkalommal ketten-ketten, míg egyvalaki külső helyszínről, egyedül. Novák szerint ezek csekély számok, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg is 16-17 ezer foglyot tartanak rács mögött. Mindenesetre Magyarországon eddig minden szökött rab visszakerült a börtönbe hosszabb-rövidebb idő alatt, mert valamennyiüket elcsípték. Ugyanis nemcsak a külföldi példához hasonló felszerelésük nincs, de a bv-őrnagy szerint túl kis ország vagyunk ahhoz, hogy el lehessen bújni.