Heten erednek a rejtett ügynökakták nyomába

Vágólapra másolva!
Kenedi János történész lesz a vezetője annak a héttagú testületnek, amely utánajárna, hogy a titkosszolgálatok elsumákoltak-e a Kádár-rendszer állambiztonsági szolgálatai által összeállított dokumentumokat. A bizottság felállításáról szerdán döntött a kormány. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy kik lesznek a testület tagjai és pontosan mi lesz a feladatuk.
Vágólapra másolva!

Elrendelte szerdai ülésén a kormány annak a bizottságnak a felállítását, amely azt vizsgálja, hogy az állambiztonsági szervek jogutódjai minden olyan 1990 előtt készült iratot átadtak-e, amelyek nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot - közölte az [origo]-val Budai Bernadett kormányszóvivő. A szóvivő egyelőre nem kívánt részleteket mondani arról, hogy mikortól meddig működik majd a bizottság, milyen jogosítványai lesznek, illetve hogy pontosan mi lesz a feladata.

A testület felállítása azért szükséges, mert több, a múlt rendszert kutató történész állította: a titkosszolgálatoknál még mindig találhatók olyan iratok, amelyeket a törvények szerint át kellett volna adni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. A mulasztást bizonyítják azok az iratok, amelyek Martonyi János egykori fideszes külügyminiszter, illetve Kondor Katalin volt rádióelnök múltjával kapcsolatban szivárogtak ki.

Ekkor derült ki, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) olyan számítógépes adatbázisokkal is rendelkezik, amelyeket az előző rendszer titkosszolgálatai állítottak össze. Ezekről pedig a 2003-as iratátadást felügyelő, Gálszécsy András volt titokminiszter által irányított bizottság tagjai nem tudtak. Mindez azért problémás, mert az előző rendszerben készült dokumentumokhoz csak a titkosszolgálatok férhetnek hozzá, a kutatók és a nyilvánosság nem.

A kormányszóvivő szerint a testületnek hét tagja lesz. A kormányfő a bizottság elnökének Kenedi János történészt kérte fel, a tagok nevét csak néhány nap múlva hozzák nyilvánosságra. Kenedi János az [origo]-nak azt mondta: csak azt követően akar nyilatkozni, miután utánanézett, hogy az általa korábban támasztott feltételeket figyelembe vette-e a kormány. Kenedi szerint a bizottságnak valószínűleg tagja lesz Ungváry Krisztián és Varga László, a korszakot kutató két történész.

Varga László az [origo]-nak annyit mondott: minden attól függ, hogy mire kapnak felhatalmazást, ha csak arra, hogy pontosítsák a közszereplő fogalmát, akkor semmi keresnivalójuk nincs a bizottságban. A közszereplő fogalmának rendezése azért érdekes, mert a közéleti személyiségek többször úgy akadályozták meg múltjuk kutathatóságát, hogy nem vallották magukat közszereplőnek.

A testület létrehozását az a koalíciós szerződést kiegészítő dokumentum vetette fel, amelyet július elején írt alá az MSZP és az SZDSZ. A két párt az iratátadás ellenőrzéséről szóló bizottság létrehozására július 15-i határidőt határozott meg. Az ügynökügy rendezésének egyik politikai felelőseként megnevezett Gulyás József (SZDSZ) kedden azt mondta az [origo]-nak, hogy a késésnek nincs különösebb oka, az erről szóló döntés a határidő utáni első kormányülésen megszületik.