Milliókat nyernek a bilit kiborító tanárok

Vágólapra másolva!
Ezerszámra alkalmazhatnak törvénytelenül pedagógusokat országszerte, hogy spóroljanak a fizetésükön. Az [origo] által találomra felhívott tucatnyi általános iskola szinte mindegyikében hallottak már a jogszabályt sértő, határozott munkaidejű szerződéssel alkalmazott kollégákról, de az igazgatók azt állították, náluk nincs ilyen. A megrövidített tanárok legnagyobbrészt hallgatnak, de akadnak, akik kiborították a bilit és perelnek. Majd milliókat nyernek.
Vágólapra másolva!

"Spórolunk Ferikém" - indokolta döntését egy falusi általános iskola igazgatója, miután közölte egyik pedagógusával, hogy - immár sokadik alkalommal - miért határozott idejű munkaszerződést tolt az orra elé. A tanárok határozott időre szóló alkalmazásának forintban mérhető előnyei vannak a fenntartó önkormányzat számára, amit országszerte ki is használnak. A jellemzően szeptember elejétől június végéig, vagyis mindössze a tanévre szóló alkalmazással megspórolnak emberenként kéthavi fizetést, plusz járulékokat. Csakhogy a közalkalmazottak megrövidítése törvénytelen.

Ferenc - nevezzük így az [origo]-nak történetét elmesélő, névtelenséget kérő pedagógust - azt állítja: "Igazgatója a törvényeknek csak azt a részét olvassa, ami neki megfelel". Vagyis ebben az esetben is az történt, ami jellemző: az iskolák vezetői, valamint a takarékosságra őket rákényszerítő önkormányzatok egyszerűen nincsenek tisztában azzal, hogy jogszabályt sért, amit tesznek. Ez bizonyosodott be Ferenc esetében is. Miután ugyanis egy ismerőse megmutatta neki a törvényt, s azt ő lerakta igazgatója asztalára, a vezető időt kért, majd immár a törvényeknek megfelelő szerződést ajánlott neki.

Félnek, és inkább hallgatnak a tanárok

Éppen hasonló szituációban értük utol Selmeciné Csordás Máriát, a Pedagógus Szakszervezet vezető jogtanácsosát. Az általa képviselt, eddig törvénytelenül alkalmazott pedagógus pont megegyezett munkaadójával arról, hogy ezt követően évi 12 hónapon át kapja majd a fizetését, normálisan, mint más. Ez a ritkább eset, mondta Csordás Mária, a jellemzőbb az, hogy a tanárok - ha egyáltalán tudják, hogy jogszerűtlenül foglalkoztatják őket - félnek és hallgatnak.

"Ha nem írtam volna alá, nem lett volna munkám" - általában ezt szokták válaszolni a bíró kérdésére a kihasznált oktatók közül azok a kevesek, akik munkaügyi pert indítanak érdekeik védelmében, közölte a jogtanácsos. Csordás Máriának van ebben tapasztalata: 1991 óta pereskedik a hozzá forduló tanárok képviseletében. A sok eljárás ellenére azt állítja, mégsem a bírósági végkifejlet a jellemző. "Járom az országot, és elmondom a pedagógusoknak, hogy törvénytelenül rövidítik meg őket. Amikor ott vagyok, akkor erősek, majd miután magukra hagyom őket az igazgatójukkal, már csendben elfogadják azt, amit eléjük raknak" - magyarázta az ügyvéd a gyakorlatot.

Ha rá is csapnak olykor az asztalra a tanárok, ritka a jogszerű kompromisszum. Az elmúlt három évben rendre évi 10 hónapos, szeptember elejétől június végéig szóló szerződéssel alkalmazták azt az alföldi középkorú tanárnőt, aki névtelenséget kérve mesélte el történetét. Az első évben még maga sem tudta, hogy szerződése jogszerűtlen, akkor csak a kieső bér, és a munkaviszony megszakadása bosszantotta, de akkor sem mert semmit tenni, mikor kiderült számára, hogy mit tartalmaz a törvény, mert féltette az állását.

Néhány hete azonban még rosszabb szerződéstervezettel állt elé igazgatója. "A heti 40 óra helyett, heti kétszer 10 órában akarta csak felvenni őt az iskola, határozott idejű munkaszerződéssel szeptember 4-től június 30-ig. "Tíz óra tanítás mellett tíz óra nem pedagógiai munkám lett volna, a menzások pénzügyeinek intézésétől az asztalterítésig, mit tudom én. Azt mondta, hogy még kitalálja" - mondta a tanárnő. Akinek így - több évtizednyi pedagógusi múlttal a háta mögött - 50 ezer forint körülire csökkent volna jelenlegi nettó 98 ezer forintos havi bére. A tanár szerint mindezt úgy, hogy a munkájával elégedett volt felettese.

"Az iskolában mindenki örül, hogy végre valaki kiborította a bilit. Szurkolnak nekem" - állította a tanár, aki ezt már nem hagyta annyiban. A minap felkeresett egy ügyvédet, eljárást indít az iskola ellen, évekre visszamenőleg követeli elmaradt bérét. "Szerintem az igazgató még nem tudja. Hétfőn megy az iskolába, akkor találkozik majd a levelemmel" - közölte az alföldi pedagógus.

Az Oktatási Minisztériumban is valószínűleg szintén a tanárnőnek szurkolnak. Mint a tárca sajtóosztályán közölték, tudnak a határozott idejű foglalkoztatás gyakorlatáról, annak ellenére, hogy nem az ő feladatkörük az alkalmazási feltételek vizsgálata. Ennek ellenére sokan felkeresik az OM-et, ahol a jogorvoslati lehetőségekről tájékoztatják őket, vagyis arról, hogy problémájukkal a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak.

"Tudjuk, hogy van ilyen, de nem nálunk"

Csordás Mária szerint nem is eredménytelenül. Az ügyvéd szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992-es törvény, valamint a szintén azévi valamint - az ebben a kérdésben egyre szigorodó - munka törvénykönyve egyértelműen fogalmaz, így nyerni szoktak a perelő tanárok. Csordásnak tavaly volt olyan ügye is - egy Nógrád megyei pedagógust képviselt - amikor védencének 5 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság az éveken át tartó határozott idejű foglalkoztatása miatt elmaradt bére fejében.

"Ezerszámra vannak ilyenek. Abszolút jellemző" - felelte Csordás arra a kérdésre, hogy mennyi embert érinthet ma Magyarországon ez a gyakorlat. A szakszervezet jogtanácsosa szerint ráadásul nem is lehet különösebben időszakhoz, kormányzati döntésekhez kötni a jelenséget. Neki például van 1991-ben indult ügye is. Sőt, szerinte földrajzilag sem lehet behatárolni, hogy mely oktatási intézmények, önkormányzatok spórolnak alkalmazottaikon. Csordás szerint a szegény falvakban és a vagyonosabb fővárosi kerületekben egyaránt van példa erre.

Felhívtunk találomra tucatnyi általános iskolát az ország minden pontjáról. A jellemző válasz a következő volt: "Igen, tudjuk, hogy van ilyen gyakorlat. De nem a mi iskolánkban." Az igazgatók, gazdasági vezetők azt állították, hogy tisztában vannak a törvény adta lehetőséggel, tudják, hogy kit és mikor szabad határozott idejű szerződéssel foglalkoztatni (lásd erről keretes írásunkat). Mikor arra kértük őket, hogy - ha tudnak ilyen esetről - mondják el, melyik iskola az, egy kivételével azt a választ kaptuk, hogy konkrét intézményt nem tudnak, vagy nem akarnak megnevezni.

"Ismerem őket, ott egyértelműen a polgármester kényszeríti rá az iskolára ezt" - utalt a megnevezett egyetlen iskolára a szomszéd település általános iskolájának vezetője. A pici, határ menti falu ötven gyereket oktató intézményének vezetőjét, valamint a polgármestert sem tudtuk több napi telefonálás után sem megszólaltatni.