Terroristák árnyával hadakozik az NBH

2007.07.10. 10:34

A növekvő terrorfenyegetéssel indokolja a kormány Gyurcsány Ferenc új, több mint 40 milliós Audijának beszerzését. A kormány a szélsőségesekre hivatkozva tartotta elkerítve az Országházat, riogattak szlovák robbantókkal és a választások megzavarására készülő radikálisokkal, igaz, később egyik ügyről sem került nyilvánosságra olyasmi, ami igazolta volna az aggodalmakat. Az [origo] által megkérdezett biztonságpolitikai szakemberek szerint is eltúlzottak a terroristák által jelentett fenyegetésről szóló hírek. A probléma pedig az, hogy amikor igazi baj lesz, már senki nem fogja elhinni - mondta egyikük.

"Az új biztonsági kihívások, például az Európában megszaporodó terrorcselekmények és a szélsőséges csoportok tevékenysége miatt növekedett a miniszterelnök veszélyeztetettsége" - indokolta a Kormányszóvivői Iroda, miért kell új, több mint 40 millióba kerülő páncélozott Audit beszerezni a kormányfő védelmére.

"A terrorizmus elleni küzdelem változatlanul a nemzetbiztonsági tevékenység egyik központi eleme" - olvasható a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2006-os évkönyvében. A hivatal szerint Magyarországon "a fenyegetés lehetőségét továbbra sem lehet kizárni", bár azt elismeri az évkönyv, hogy egy tényleges támadásnál sokkal valószínűbb, hogy "egyes, a terrorszervezetek számára logisztikai segítséget nyújtó (...) szervezetekhez tartozó személyek, csoportok jelennek meg az országban".

A terrorizmus elleni magyarországi harcnak eddig két látványos eredménye volt: egy szíriai származású pécsi orvost azért utasítottak ki a magyar hatóságok, mert pénzt utalt, többek szerint terrorista szervezetekhez sorolható palesztin Hamásznak. Az orvos azzal védekezett, hogy az éhező gyerekek megsegítésére adott pénzt, és nem tudta, a számlaszám a Hamászhoz tartozik. Egy másik esetben egy szintén arab fogorvost gyanúsítottak meg azzal, hogy egy, az al-Kaidát is támogató szaúd-arábiai szervezettől fogadott el támogatást. Ő rövid időt előzetes letartóztatásban töltött, majd elengedték.

Az [origo] által megkérdezett biztonságpolitikai szakemberek valószínűtlennek nevezték, hogy Magyarországot közvetlen terrortámadás érné. Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója szerint a fenyegetettség azért sem jelentős, mivel a terroristák hírverést akarnak, Magyarország pedig szinte észrevehetetlen a nemzetközi médiában. Másrészt - állítja Tálas - nálunk nincs olyan társadalmi csoport, amely szimpatizálna a terroristákkal, és anyagilag támogatná vagy bújtatná őket.

Ezzel Gazdag Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa is egyetért, de szerinte fontos szempont, hogy Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, tehát meg kell felelnie a nemzetközi elvárásoknak. Működnek is az ellenőrző rendszerek: folyamatosan figyelik a gyanús pénzmozgásokat, létezik európai elfogatóparancs és jövő év január 1-től a schengeni határőrizeti rendszer is életbe lép, aminek keretében regisztrálni fogják az unión kívülről érkező személyeket.

Tálas szerint azonban az európai terrorfenyegetettség is eltúlzott - a madridi vagy a londoni robbantások ellenére is -, hiszen a kontinensen jóval kevesebb ilyen támadás történik, mint a Közel-Keleten vagy Irakban. Az Európában elkövetett terrorcselekmények többsége is inkább lokális mozgalmakhoz (például baszk szeparatisták, görög anarchisták) kötődnek - mondta Tálas - és csak egy kisebb részük kapcsolható a globális terrorizmushoz, ami jelenleg a szélsőséges iszlám csoportokat jelenti.

Farkast kiáltanak

A nemzetközi terrorfenyegetés mellett az elmúlt másfél évben többször is felmerült, hogy egyes hazai szélsőségesek is erőszakos cselekményekre készülhetnek. A tavalyi parlamenti választási kampányban például több vezető politikus és családja is kapott fenyegető üzeneteket, amelyek után az NBH is nyomozott: "Az elkövetők és a mögöttük esetleg meghúzódó személyi kör felderítésére a Hivatal széles körű (...) adatgyűjtést folytatott, amely egyik esetben sem erősítette meg a szándék komolyságát" - derül ki az NBH 2006-os évkönyvéből.

Ugyancsak tavaly tavasszal röppent fel a hír - amelyet később Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is megerősített -, hogy a szlovák titkosszolgálat arról tájékoztatta a magyar kollégákat: szlovákiai bűnözők robbantásos merényletekkel akarják megzavarni a választásokat. Robbantás végül nem történt, de arról sem érkezett hír, hogy valakit letartóztattak volna a támadás előkészítésének gyanújával.

Idén, februárban Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter jelentette be, azért kell fenntartani a Kossuth téri kordont, mert szélsőséges csoportok állami vezetők elleni támadásra, középületek - mindenekelőtt az Országház - elfoglalására készülnek, valamint meg akarják zavarni a nemzeti ünnepet. Néhány nappal később rálőttek a rendőrség Teve utcai székházára, ami azt a gyanút erősítette, hogy a szélsőségesek fegyverekkel is rendelkezhetnek. A támadót azóta sem találták meg, a március 15-i zavargást pedig a rendőrség viszonylag könnyen feloszlatta.

Gazdag Ferenc szerint, ezek mögött a bejelentések mögött "otromba belpolitikai dolgok" húzódnak meg, ami rendkívül veszélyes lehet. Egyrészt a politikusok olyan sokszor kiáltanak farkast, hogy ha tényleg veszélyes lesz a helyzet, az emberek már nem fognak hinni nekik, másrészt - mondta Gazdag - az ilyen fenyegetéseket el kell hárítani, nem pedig beszélni róluk. A nyilvánosság éppen azoknak a hálózatoknak árt, amelyeknek az a dolguk, hogy titokban felfedjék és megakadályozzák a szélsőségesek akcióit - mondta.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK