Tudtunk nélkül sáfárkodik titkainkkal az EU

Csökkenti az Egyesült Államokba utazó légi utasokról bekérendő adatok számát az USA és az EU új megállapodása, de az információkat négyszer tovább őrizhetik az amerikaiak, mint az eredeti terv szerint. Az [origo] által megkérdezett jogvédők állítják, szükségtelenül korlátozza a szabadságjogokat a megállapodás, és az adatvédelmi biztos is felemás véleménnyel van a szerződésről. Péterfalvi Attila sérelmezi az utasok egészségügyi állapotára és étkezési szokásaira utaló információk bekérését. A parlament várhatóan ősszel hoz törvényt az adatok kiadásáról.

A légi utasokról az Egyesült Államok által bekért személyes adatokról szóló USA-EU megállapodás szombaton járt le, amit némi módosítást követően újra aláírtak. Az új megállapodás két legfontosabb pontja: 34 adat helyett ezután 19-et kell kiadni az USA belbiztonsági minisztériuma számára, ezeket viszont 3,5 év helyett 15 évig őrizhetik az amerikaiak. Az USA a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után hozott intézkedések részeként követeli meg bizonyos, az utasokra vonatkozó adatok kiadását, s ennek az EU 2004 óta eleget is tett. Azokat a repülőket, amelyek utasairól nem közlik az összes bekért adatot, az Egyesült Államok nem engedi be a légterébe.

Jogszerű, de hibádzik

"Üdvözlendő az adatok számának csökkentése" - kommentálta az [origo]-nak az új megállapodást Péterfalvi Attila, aki egyben "természetesen jogos"-nak nevezte Amerika részéről az információk bekérését. Az ombudsman szerint a szuverenitás alapján joga van ehhez minden államnak, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy az adatkiadás ne sértse az EU adatvédelmi rendelkezéseit, valamint az európai szabadságjogokat. A 15 éves adatmegőrzést viszont már "indokolatlanul túlzónak" találta Péterfalvi.

Miközben az alapelvet, az információk bekérését jogosnak tartja a biztos, a 19 bekért adatról felemás véleményen van. Az utas neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail-címe, az útvonal, az utazási ügynökség neve, a csomagjegy azonosítója vagy az, hogy az utas csak odaútra vett-e jegyet - elfogadható Péterfalvi számára. "Ezekkel kevesebb a probléma, hiszen az utas beazonosítását szolgálják" - közölte.

A "több probléma" a jegy kifizetésének módjára, a hitelkártya számára, az utas egészségi állapotára, az általa kért ételre vonatkozó információkkal van az ombudsman szerint. Péterfalvi szerint ezekben az esetekben hiányzik a "célhoz kötöttség". "A terror elleni háborúhoz, amivel indokolják a bekérést, ezek az adatok nem feltétlenül szükségesek" - állította az ombudsman.

"Mi a fenének ezek?"

Az amerikai belbiztonsági minisztérium továbbra is kíváncsi arra, hogy az utas kért-e a légitársaságtól különleges, vallási előírásait nem sértő halal vagy kóser ételt. Ez az információ a muszlim és a zsidó vallásúakat érinti. Bár egyelőre ezeket az adatokat kivételes esetekben szabad csak felhasználni az új megállapodás szerint, Péterfalvinak mégsem tetszik, hogy ez az információ benne maradt a leszűkített, 19 bekérendő adatban.

"Mi a fenének kellenek ezek?" - kommentálta a bekért adatok körét Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet képviselője. Miközben a jogász szerint egyre súlyosabban korlátozzák a szabadságjogokat a terror elleni fellépés jegyében, nem látni a konkrét eseteket, amikor a bekért adatok segítségével füleltek volna le a hatóságok terroristákat vagy akadályoztak volna meg merényleteket. Azt se érti a jogvédő, hogy Amerika kérésére az EU miért vezet be olyan intézkedéseket a polgáraival szemben, amit az USA nem tesz meg saját állampolgáraival szemben. Emellett azt is sérelmezi Földes, hogy az EU polgárai nem szólhatnak bele egyes, róluk szóló döntések meghozatalába.

Ez utóbbi kapcsán Péterfalvi is hiányolta az EU-tájékoztatást a leendő utasok irányába, és azt is nehezményezte, hogy sem Peter Hustinxot, az EU adatvédelmi megbízottját, sem az unió illetékes ombudsmanjainak 29 tagú szervezetét nem vonták be a megállapodás előkészítésébe. Az ombudsman - miközben állítja, hogy azonosult az államfő döntésével - emlékeztetett arra, hogy Sólyom László korábban visszaküldte az országgyűlésnek az adatközlésről szóló törvénytervezetet. A köztársasági elnök arra kérte a parlamentet, hogy egészítse azt ki olyan jogszabállyal, amely előírja az érintett előzetes, írásbeli hozzájárulását az adattovábbításhoz.

Ősszel lehet belőle törvény

Hivatalos listát a 19 pontról az Igazságügyi Minisztérium (IRM) egyelőre nem ad ki, indoklásként azt közölték az [origo]-val, hogy az EU hivatalos fordítóirodája még nem végzett az új megállapodás magyarra fordításával, az várhatóan nyárra lesz kész. A magyar álláspontról pedig annyit mondtak, hogy annak "kialakítása a tervezet részletes elemzését igényli, amely most van folyamatban".

Magyarországon a megállapodást törvényi szinten kell kihirdetni, közölte az IRM, tehát az ügyben a végleges politikai döntést az Országgyűlés fogja meghozni. "Erre azonban - figyelemmel az Országgyűlés működésének rendjére - várhatóan csak ősszel fog sor kerülni" - közölték a tárcánál.