Árnyékra vetődött Orbánnal szemben a minisztérium

Érdemi tárgyalás nélkül fejeződött be az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által indított per Orbán Viktor ellen, a bíróság ugyanis nem találta megalapozottnak a minisztérium keresetét. A Fidesz elnöke tudomást sem vett a perről, de tulajdonképpen így is megnyerte, első fokon. A minisztérium elvesztett perének bírósági költségei az államot terhelik.

Első fokon pert vesztett hétfőn a Fővárosi Bíróságon az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Orbán Viktorral szemben abban a személyiségi jogi perben, amelyet a tárca indított a Fidesz elnöke ellen. A minisztérium Orbán februári televíziós nyilatkozata miatt indított pert, amikor a Fidesz elnöke azt mondta, hogy a rendőrség nyilvánvalóan politikai utasításra és nyomásra hajtotta végre a szerinte brutális akciókat 2006. október 23-án. Orbán sem személyesen, sem jogi képviselőjén keresztül nem képviseltette magát a tárgyaláson, de ez nem volt akadálya a tárgyalás megtartásának.

A minisztérium álláspontja szerint Orbán ezzel a kijelentésével valótlanságot állított, és nyilatkozatával megsértette a kormány jó hírnevét. A tárca jogi képviselője kifejtette: ilyen módon nem is utasíthatja a kormány a rendőrséget, vagyis Orbán jogsértéssel vádolta meg a kormányt. A minisztérium azt kérte a bíróságtól, hogy marasztalja el az ellenzéki vezetőt, kötelezze bocsánatkérésre és fizettessen vele 3 millió 600 ezer forintot nem vagyoni kártérítés címén. Azért pont ennyit, mert a minisztérium úgy kalkulált, hogy az őszi zavargásokban 180 rendőr sérült meg, és a befolyó pénzt az ő megsegítésükre ajánlanák fel - fejenként 20 ezer forintot.

A bíróság nem jogerős ítélete szerint azonban a minisztérium okfejtése nem volt megalapozott. A bíró a tárgyaláson még azt is felvetette, nem pontosan érti, egyáltalán miért az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium indította a pert, mikor konkrétan ezt a minisztériumot vagy a minisztert Orbán Viktor nem említette az idézett nyilatkozatban.

A bíró értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy Orbán kijelentése hogyan függhetett össze a rendőrök sérüléseivel, vagyis miért számukra kér kártérítést a minisztérium. A februárban elhangzott nyilatkozat és az őszi zavargásokban elszenvedett rendőri sérülések között vajon milyen összefüggés van? - kérdezte a bíró. A minisztérium jogi képviselője erre lényegében azt mondta, hogy azt szeretnék elérni ezzel a perrel, hogy a kimondott szavaknak legyen súlyuk.

A bíróság álláspontja szerint azonban Orbán Viktor politikai véleményt formált az eseményekről, és véleménynyilvánításával nem terjeszkedett túl a jogszabályi kereteken. A bíró hangsúlyozta: a bíróság még érintőlegesen sem politizál, elutasító ítélete ezért nem értékelhető úgy, hogy a bíróság azt állapította volna meg: a vitatott kijelentésében az alperes igazat mondott volna vagy sem. Hozzátette: a bíróság csak azt mondta ki: ez volt az alperes véleménye.

A bíró több alkotmánybírósági határozatot hozott fel, melyekben szerepelt a szabad véleménynyilvánítás jogának védelme. Utalt arra az Ab-határozatra is, amely szerint egy közszereplőnek jobban kell tűrnie az őt érő kritikákat, ezzel összefüggésben megjegyezte: a minisztériumnak mint a közhatalmat gyakorló szervnek ugyancsak többet kell elviselnie.

Az ítélet nem jogerős, ellene 15 napon belül van lehetőség fellebbezést benyújtani. A minisztérium jogi képviselője a tárgyalás után azt mondta, hogy a minisztérium illetékese dönt majd arról, hogy másodfokra viszik-e az ügyet. A minisztérium elvesztett perének bírósági költségei az államot terhelik.