Sokféle lobbi alakíthatja a Balaton-törvényt

2007.07.10. 10:06

Újragondolják a Balaton-törvényt, azt azonban még senki nem tudja, a számtalan érdekcsoport közül melyik kerül ki győztesen a küzdelemből. A természetvédők pozíciói erősek, de vannak olyan befektetők, akiknek a szava erősebb, mint egy kisvárosé - állítja egy főépítész. A befektetők a legkönnyebben megszerezhető területeket keresik - az új törvény hosszabb pórázra eresztheti őket, de a minisztérium ragaszkodni akar a tájvédelemhez is.

Másféle fejlesztést szeretne a Balaton-parti üdülőtulajdonos, mást az egész évben ott élők, a vállalkozók, a nagybefektetők vagy éppen a kisebb-nagyobb települések önkormányzatai - sorolta a különböző érdekköröket az önkormányzati és területfejlesztési tárca (ÖTM), amely elhúzódó egyeztetésekre számít az új Balaton-törvény létrejöttéig. Ennek oka az ÖTM szerint az, hogy itthon nem erény a kompromisszumkészség. Egy balatoni település jegyzője szerint már most nagyon keservesen fejlődik a törvény, és még annyi szűrőn megy át, hogy nem tudni, mire a parlament is elfogadja, mi lesz belőle.

A szaktárca szerint az új jogszabály egyik célja, hogy a beépítésre szánt területek ne növekedhessenek tovább a tó környékén a természeti értékek rovására. Ezért az új Balaton-törvény többféle rendelkezéssel is védené a megmaradt környezeti értékeket. Ezzel együtt viszont szükség van turistalátványosságokra, minőségi beruházásokra, amelyek felfuttatják a Balatont.

"Nem lesz luxusövezet a Balaton, de tény, hogy a tó környéke felértékelődött, és a gazdagabb turisták igényeinek is meg kell felelni" - mondta az [origo]-nak Laposa József, a Balaton-törvény újragondolásával megbízott VÁTI Kht. vezető tervezője. A közlekedés, a Balaton körüli építmények, települések esztétikuma azonban továbbra is alacsony szinten van, ezért is lehetetlen, hogy az egész tó környéke luxusövezetté váljon. "Golfpályák kellenek, az biztos" - jelentette ki a tervező hozzátéve, hogy ezt nem az "értékes természeti terület" rovására szeretnék megoldani. A többi fejlesztés esetében sem a még megmaradt szőlők, erdők beépítésében, hanem a már belakott területek átépítésében gondolkodnak - legalábbis a lehetőségekhez mérten.

"A társadalom átalakult, nagyon sok olyan tulajdonos van, aki képtelen fenntartani a balatoni telkét, de szóba jöhetnek a tótól távolabbi, kevésbé értékes beépített területek is" - mondta Laposa. Az egyik elképzelés szerint a beruházók megvásárolhatnák tulajdonosaiktól az ilyen területeket, és átminősítve azokon lehetne építkezni.

Ez persze nem lehet kizárólagos megoldás Laposa szerint, hiszen nem gyors folyamat, és a befektetők azonnal akarnak területekhez jutni. Ráadásul várhatóan az önkormányzatok sem mindig vevők az ilyesmire, mert "nagyon kevesen tudnak messzebb nézni". Szerinte azonban ha a már beépített területek átalakítását nem próbálják meg ösztönözni, akkor hibáznak, mert "a Balaton körül mégiscsak a táji érték a meghatározó".

Wellness vagy tájvédelem?

Azt még nem tudni, hogy ki kerül jobb pozícióba, a természetvédő vagy a fejlesztő érdekek. Biztos meg lehet találni az összhangot a kettő között, de nem mindig sikerül - vélte Németh Gábor, Keszthely főépítésze. Bár szerinte a természetvédelmi érdekcsoportok erősek, vannak olyan befektetők, akiknek a szava erősebb, mint egy kisvárosé.

A jelenlegi törvény sok szempontból szigorú a fejlesztésekkel szemben, van arra szándék, hogy ez lazuljon úgy, hogy a települések szabadabban dönthessenek a házuk táján tervezett fejlesztésekről. Vannak például olyan kistelepülések, ahol akadnak környezetrombolás nélkül fejleszthető területek - magyarázta a főépítész. "Attól nem kell félni, hogy erőszakos, oda nem illő beruházások jönnek létre, ha kicsit lazul a szigor az új törvényben" - jelentette ki. "Olyan biztosan nem lesz, hogy mindent szabad" - tette hozzá.

A főépítész szerint megvalósítható az elképzelés, hogy már beépített, de felvásárolt telkeken jöjjenek létre beruházások, "de a könnyebb ellenállás irányába mindig egyszerűbb menni" - mondta a befektetőkre utalva, akik mindenütt a minél könnyebben megszerezhető területeket keresik.

Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke szerint is van még felhasználható terület sok településen, és "van számtalan épület, amit le kellene bontani és újat építeni helyette" - ezek nem ütköznek a környezet védelmével. Nagyon sok beruházó jelentkezik, de nem látszik olyan befektetési láz, amely körbeépítené a Balatont - hangsúlyozta. Suchman azt mondta, szerinte igenis összhangba lehet hozni a wellnessturizmus fejlesztését, a golfpályaépítést a tájvédelemmel. A BFT ezzel kapcsolatban urbanisztikai konferenciát szervez, és a Balaton terhelhetőségéről is szeretnének tanácskozni, hogy a törvényben kimondhassák, a tó "eddig fejleszthető".

A fejlesztés kérdése csak az egyik apropója a Balaton-törvény felülvizsgálatának. A hét éve elfogadott jelenlegi szabályozást korszerűsíteni kell, az önkormányzatok szerint is számtalan apróság merült fel, amit meg kell oldani. Az elmúlt években különböző helyekről több száz módosító indítvány érkezett. A felülvizsgálatra azért is szükség van, mert az eddig egyáltalán nem volt összhangban az országos területrendezési tervvel, így most mindkettőt újragondolják. Az új Balaton-törvény a jövő év első felében kerülhet az országgyűlés elé. A felülvizsgálattal azért a VÁTI Kht. foglalkozik, mert a cég a minisztérium tulajdona.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK