Súlyos titkokat őrizhetnek a cattanisok

Vágólapra másolva!
Amnéziás politikusok, homályos utalások, kiábrándult vagy rossz útra tévedt rendőrök - egyebek mellett ilyen részletekből áll össze a Cattani-csoport nevű rendőrségi egység története, amelyre most az olajügyekkel foglalkozó újságíró bántalmazása kapcsán irányult újra a figyelem. Miért szűnt meg az állítólagos szupercsoport olyan hamar a kilencvenes évek elején? Miért lett titkos négy tagjuk vallomása? És mit tudni most a nyomozókról?
Vágólapra másolva!

"Ugrott egyet a gyomrom, amikor kimondta, hogy a Cattani-csoport érdekli" - jegyezte meg az egyébként nyugodt, érzelmektől mentes hangon beszélő nő a telefonban. A férjét kerestük, az asszony azonban előrebocsátotta, nem valószínű, hogy sikerül szóra bírnunk őt. A nő szerint a Cattani-ügy nagyon megviselte az egész családot, és szeretnék elfelejteni a történteket. Mikor egy nappal később újra telefonáltunk, beigazolódott a számítása. Azt mondta, beszélt a férjével, de ő nem szeretné bolygatni a múltat, ezért nem akar nyilatkozni, se névvel, se név nélkül.

A férfi is tagja volt a kilencvenes évek elején létrehozott, a Polip című olasz maffiasorozat főszereplője után elnevezett Cattani-csoportnak. A rendőri egységre most az olajszőkítési ügyekkel foglalkozó újságíró, Kármán Irén összeverése kapcsán irányult újra a figyelem.

Kármán egy fikciós filmet készül forgatni, amelyhez a Cattani-csoportban egykor dolgozó Labancz Ferenc szolgáltatja a történeteket. A kérdésre, hogy ennek a munkának köze lehet-e esetleg a bántalmazáshoz, az újságíró csak annyit mondott, ezt a lehetőséget sem lehet kizárni. Az utóbbi időben ugyanis többször feltörték az e-mail postafiókját, és így hozzáférhettek a Labancz által lediktált, az állítólagos rendőri-politikai-alvilági összefonódásokról szóló történetekhez, amelyek konkrét neveket is tartalmaztak - magyarázta Kármán, aki szerint lehetséges, hogy valaki ezeknek a nyilvánosságra kerülésétől tartott. A Labancztól származó esetekről nem mondott részleteket, de jelezte, hogy a történetek csak részben származnak a Cattani-csoport idejéből.

Bodrácska volt a névadó

A speciális rendőri egység valóban csak egy rövid fejezete volt a szervezett bűnözés elleni harc közel húszéves történetének, most is érdekes lehet azonban két szempontból. Egyrészt ez volt az első olyan rendőrségi csoport, amelyet eleve a maffiajellegű bűncselekmények ellen hoztak létre. Másrészt máig vitatott, tisztázatlan körülmények között fejezte be a működését.

Az ellentmondásosságot jól jelzi, hogy bár az [origo] beszélt több olyan emberrel, aki dolgozott az egységben, mindenki mást mondott arról, pontosan mennyi ideig is működött a csoport. Egyesek szerint fél évig, mások szerint nyolc hónapig, megint mások szerint durván másfél évig. (A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint az utóbbi verzió az igaz: 1990 szeptemberétől 1991 decemberéig létezett az egység.) A Cattani-csoport elnevezés Bodrácska Jánostól származik, aki - mint az [origo]-nak elmondta - még bűnüldözési osztályvezetőként, tehát budapesti főkapitányi kinevezése előtt hozta létre az egységet, a különböző - rablási, emberölési stb. - osztályokról összegyűjtött "tehetséges, talpraesett és tapasztalt" rendőrökből.

Személyhívójuk is volt

Pontos számot nem sikerült kideríteni, de nagyjából 10-15 fővel állt fel a csoport, akik - akkori szinten - a legjobb eszközöket kapták. A nyomozók párban dolgoztak, és minden párosnak jutott egy kocka Lada, volt személyhívójuk, komoly védőfelszerelésük - sorolta a csoport egykori tagja, Vágó Imréné, aki szerint fegyverekből is a legprofibbat kapták. A központjuk a Rózsadombon, a II. kerületi kapitányság egyik épületében volt, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság felügyelete alatt működtek, de dolgoztak országos ügyeken, és kiszálltak vidékre is.

A csoport létrehozását vita előzte meg a rendőrségen belül - állítja a jelenleg biztonsági szakértőként dolgozó egykori rendőr, Tarjányi Péter, aki elmondása szerint ismerte az egység működését. A vezetők ugyanis megosztottak voltak abban, hogy valóban megjelent-e a szervezett bűnözés Magyarországon vagy sem - mondta Tarjányi, de szerinte nem kétséges, hogy 1991-ben már jelen volt a maffia. Márpedig törvényszerű, hogy a szervezett bűnözésben részt vevők mindent elkövetnek, hogy a politikai hatalommal kapcsolatot építsenek ki és így érjék el, hogy számukra kedvezően alakuljon a jogszabályi környezet - magyarázta a volt rendőr.

A Cattani-csoport azonban nem eleve azért jött létre, hogy leleplezze az ilyen próbálkozásokat. Fegyverkereskedelemmel, kábítószeres ügyekkel, zsarolásokkal, emberrablásokkal foglalkoztak. Az megint csak nem egyértelmű, hogy hány ügyet oldottak meg: Vágó Imréné 200 körülire teszi az esetek számát, egy másik, név nélkül nyilatkozó egykori cattanis viszont nagyjából százról beszélt. Abban egyetértettek, hogy "nagy, komoly ügyeket" oldottak meg.

Ukrán emberrablók és fegyverárus rendőrök

Ilyen volt például az úgynevezett esztergomi maffia-ügy. 1991 januárjában a Prímás-szigeten lévő Koktél bárnál jelent meg tízautónyi felfegyverkezett ember azért, hogy - állították akkor a hatóságok - kiverjenek 10 ezer német márkát a vendéglátóhely tulajdonosából. A rendőrök azonban lecsaptak rájuk, és bíróság elé kerültek. Ez akkor valóban nagy port vert fel, az ügy szépséghibája volt ugyanakkor, hogy a bíróság 1992 decemberében felmentette a fő vádpont alól a vádlottakat, köztük Száva Lajost, akit később más bűncselekményekért elítéltek.

A Cattani-csoport egyik név nélkül nyilatkozó tagja az emlékezetes ügyek között említette azt, amikor ukrán bűnözők honfitársaikat rabolták el Budapesten a XVI. kerületben, és sikerült őket hamar elfogni. Beszélt egy olyan esetről is, amelyben már rendőrtársaik is érintettek voltak. Egy pénzszállítót ért támadás, és a cattanisok kiderítették, hogy a támadók olyan fegyvert használtak, amelyek rendőröktől származtak - idézte fel az egykori nyomozó.

"Ráléptek néhány tyúkszemre"

Forrásaink - a volt cattanisok, valamint Bodrácska és Tarjányi - mind azt állították, hogy az egység eredményesen dolgozott. Hogy miért szűnt meg mégis viszonylag rövid idő után, az nem világos. "Ráláttunk a történetekre, a rendőrség, a politika és az alvilág összefonódására" - a Cattani-csoport név nélkül nyilatkozó tagja szerint ez vezetett a megszűnéshez. Szerinte a háromszög a következőképp alakult ki: a bűnözők kapcsolatba kerültek a politikusokkal, a rendőrök pedig dörgölőztek a politikához. Konkrét példákat azonban nem kívánt mondani, és Tarjányi Péter sem részletezte azt, mit ért azon, hogy a Cattani-csoport "rálépett néhány tyúkszemre".

A jelenleg saját biztonsági cégében dolgozó Bodrácska János viszont állítja, hogy semmiféle politikai oka nem volt az egység felszámolásának. Szerinte a csoport kizárólag köztörvényes bűncselekményekkel foglalkozott, így "aki azt mondja, hogy a megszűnéshez köze van az olajnak vagy a politikának, az hazudik". Bodrácska állítja, hogy a Cattani-csoport megszűnésének valójában prózai előzménye volt: szerinte megfogyatkoztak azok az ügyek - például zsarolások, védelmi pénz szedése -, amelyek felderítésére létrehozták.