Gürcölő családokat törhet derékba a hiányos jogszabály

Vágólapra másolva!
A döntéshozók is sajnálkoznak, mégis megszüntetnek két gyermekvédelmi intézményt a fővárosban, ami miatt várhatóan több gyerek állami gondozásba kerül. Mindkét bezárásra váró otthon hetes óvoda, ahol hétfő reggeltől péntek estig vigyáznak a gyerekekre, míg a szülők dolgoznak. Máshogy nem tudják megoldani a gyerekek felügyeletét. A bezárást azzal indokolják, hogy a gyermekvédelmi törvényben nem szerepel ez az intézménytípus, igaz, több mint 30 éve léteznek ilyen otthonok.
Vágólapra másolva!

A Breznó közi óvoda fáktól szegélyezett kerítésének résein át benézve egy kisfiú tűnik fel a teraszon. Három-, négyéves lehet, világoskék pólót visel. Nemsokára kivágódik a kertkapu, kirobog rajta egy fiatalasszony és egy középkorú, őszes hajú nő, velük jön a kék pólós gyerek meg a nővére, öt év körüli kislány. Péntek késő délután van, ilyenkor elnéptelenednek a hetes óvodák, ahonnan a szülők csak hétvégére viszik haza a gyerekeket.

Nyár végéig összesen 78 óvodásnak kell végleg kiköltöznie abból a két speciális gyermekvédelmi intézményből, melyek megszüntetéséről csütörtökön döntött a Fővárosi Közgyűlés. "Hogy mi a véleményem a megszüntetésről? Nagyon is rossz véleményem van" - kiáltotta felindultan a fiatalasszony, miközben a család már a villamos felé szaporázta lépteit. "El akarják vinni a gyerekeimet intézetbe, mert azt mondták, hogy nincs más, ha nem tudom hová vinni őket" - mondta dühösen, mielőtt továbbsiettek.

Speciális problémákat kezelnek

A Breznó közi és a zuglói József Attilla Átmeneti Gyermekotthon hetes otthonként működik. Ezekben az intézményekben hétfő reggeltől péntek estig laknak a gyerekek, hét közben éjszaka is itt vigyáznak rájuk, kapnak enni, sőt még ruhát is. A szülők általában azért kényszerülnek rá, hogy hetes óvodába adják a gyereküket, mert munkabeosztásuk nem teszi lehetővé, hogy hagyományos intézményt válasszanak: nem lenne, aki éjjel vagy hajnalban vigyáz a gyerekekre, arra pedig nincsen pénzük, hogy bébiszittert fogadjanak.

A tíz éve elfogadott gyermekvédelmi törvény alapelve, hogy a gyermek, ha csak lehet, maradjon a családjával, állami gondoskodásba csak végső esetben kerüljön. A hetes otthonokat a hetvenes években eredetileg éppen arra találták ki, hogy átmeneti megoldásként megvédjék a nehéz helyzetben lévő szülőket attól, hogy az államra kelljen bízniuk gyerekük nevelését. Ennek ellenére az 1997-es gyermekvédelmi törvényből kimaradt a hetes otthonok kategóriája, ilyen intézménytípus egyszerűen nem szerepel a törvényben.

A jogszabályt kritizálták is emiatt, például az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki egy 1999-es panasz kapcsán megállapította: "A gyermekek családhoz, és kiemelt védelemhez fűződő joga sérül, ha a hetes gyermekotthonok megszüntetése miatt kell a gyermekeket a családjuktól elválasztani". Az ombudsman 2001 januári jelentésében a szociális és családügyi miniszternek ajánlotta, hogy a gyermekvédelmi törvény nevesítse a hetes otthoni ellátást is, de az ajánlást végül nem fogadták el. Hazai Istvánné, a Főváros Gyermek-és Ifjúságvédelmi Ügyosztályának vezetője az [origo]-nak azt mondta: ők is kérték a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, hogy kerüljenek be a gyermekvédelmi törvénybe a hetes otthonok. Hazai szerint a tárca ezt azzal utasította vissza, hogy ilyen intézmények egyedül a fővárosban működnek.

A minisztérium sajtóosztályán megkeresésünkre úgy indokolták a hetes otthonok mellőzését, hogy a szülők munkarendjéhez igazodó napközbeni ellátással is meg lehet oldani a gyerekek felügyeletét. Igaz, a törvény nem garantálja, hogy ez az út minden esetben járható. A jogszabály úgy fogalmaz: "a napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik". A sajtóosztály válaszában arról is írt, hogy ha a szülő átmeneti időre egyáltalán nem tud a gyermekéről gondoskodni, akkor a hetes otthon helyett átmeneti gondozási szolgáltatást - gyermekek átmeneti otthonát, vagy helyettes szülőt - vehet igénybe. Az úgynevezett helyettes szülők az állam által fizetett díj fejében saját otthonukban vállalják gyerekek átmeneti gondozását. Mindkét lehetőségnél a kulcsszó az átmenetiség, a törvény szerint legfeljebb 12 plusz 6 hónapra nyújthatnak megoldást. Nem teljesen ugyanazt a funkciót töltik be tehát, mint a hetes otthonok, némileg eltérő problémákra kínálnak megoldást. Az ombudsman vizsgálata is azt állapította meg, hogy az említett intézmények "feladata és tevékenysége csak részben azonos".

Csökkenő kiadások, eladható ingatlan

Éppen a törvény hiányos szövege volt az egyik fő érv a megszüntetések mellett a Fővárosi Közgyűlés ülésén. "1997 óta nem létezik ez a kategória, mégis működtette eddig őket a főváros" - mondta Germánné Vastag Györgyi, az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság MSZP-s elnöke. "Jelentős mértékű működési kiadás csökkentése vált szükségessé" - fogalmaz az előterjesztés, a városvezetés számításai szerint pedig 220 millió 849 ezer forint tartós megtakarítása származik a fővárosnak az otthonok megszüntetéséből. A Breznó közi óvoda épülete marad a gyermekvédelemé, ezt hagyományos gyermekotthonná alakítják, a zuglói ingatlant viszont később eladják.

A megszüntetést támogató képviselők és a főváros gyermekvédelmi osztályvezetője szerint az otthonokban lakó gyerekek sorsát sikerült "megnyugtatóan rendezni". Az előterjesztésben is szó volt erről, itt az olvasható, hogy a 78-ból 30 gyerek szeptembertől már iskolás lesz, ezért ők mindenképpen elhagyták volna az intézményeket. A 48 óvodáskorú közül 39 normál óvodába jár ezentúl, hárman átmeneti gyermekotthonba mennek, 6 gyerek viszont állami gondoskodásba kerül.

Ebben a 6 esetben egyértelműen rosszul járnak a szülők és a gyerekek is. A hetes otthonokat ugyanis éppen azért tartották hiánypótlónak, mert a szülők "ebben az ellátási formában nagy segítséget kapnak úgy, hogy szülői felügyeleti joguk és szülői kompetenciájuk nem sérül" - olvasható a Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének 2007 májusi konferenciáján megfogalmazott ajánlásokban.

"Senki sem örül ennek"

Nem a Breznó közi óvodából elsiető anya az egyetlen, akit nagyon rosszul érintett a megszűnés híre - mondta a József Attila otthon egyik, neve elhallgatását kérő alkalmazottja. "Volt egy tájékoztató jellegű szülői értekezlet, ahonnan az egyik anya kirohant és sírva fakadt" - idézte fel. "A nő egy konyhán mosogat este hatig, nyolcig reggeltől. Szó szerint sírva fakadt, azt mondja, ő nem tudja, hogy mit csináljon a gyerekkel". Az alkalmazott beszélt egy tanácstalan apáról is, aki az ötvenes éveiben jár, nincsenek szülei, testvérei, akikre rábízhatná a gyerekét. Ő kukás, hajnali négykor kezd, ilyen korán pedig egyetlen hagyományos óvoda sincs nyitva. Az otthonok jelenlegi 78 lakója mellett pedig vannak olyan gyerekek is az otthon dolgozója szerint, akik nem jelenhettek meg a hivatalos papírokban, hiszen csak szerettek volna bekerülni a hetes óvodába, de a várható megszüntetés miatt már fel sem vették őket.

A megszűnő hetes óvodák szakmai színvonalát jelzi, hogy Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter május 15-én Pro Familiis-díjjal tüntette ki Némethné Gubányi Irént, a József Attila otthon igazgatóját. Az intézmények vezetői nyilvánosan mégsem emelték fel a szavukat. Némethné Gubányi Irén az [origo]-nak nem kívánt nyilatkozni. Szabó Jánosné, a Breznó közi óvoda vezetője sem akart beszélni a témáról, ahogy mondta: az ügy már nem az ő kompetenciája, már nem tehet semmit, szerinte is elsősorban a törvénnyel van a probléma, azon kellene változtatni.

A bezárásokról azok is sajnálkozóan nyilatkoztak, akik a döntést előkészítették és a megszüntetést tető alá hozták. A József Attila otthon alkalmazottja úgy látja: a bezárás miatt állami gondoskodásba kerülő gyerekekre nézve az a legfőbb veszély, hogy míg a hetes otthonokban megmarad a szülő-gyerek kapcsolat, a tapasztalat alapján az intézetekben sok szülő egy idő után elfelejti látogatni a gyerekét. "Van, akinek nincs otthon karácsonyfája, van, aki nem kap ajándékot se, a születésnapját se ünneplik, és mégis, azt hogy az anyám jön értem és szeret, azt nem lehet egy napon említeni azzal, mint hogy állami gondozásba bekerül valaki" - mondta.