Trükközéssel kerülik el a kórházak a várólistákat

Több kórház arra hivatkozva nem vezet hivatalosan közzétett várólistát, hogy azt egyszerűen összemossa az előjegyzéssel. Az általunk megkérdezett vidéki kórház szerint például még a 6-8 hónapos várakozás is belefér az előjegyzésbe. Az [origo]-nak nyilatkozó magánkórház igazgatója szerint viszont a kórházak azért nem vezetnek a betegek számára is nyomon követhető várólistákat, mert a hálapénz miatt megéri sáfárkodni a műtétekkel.

A várólistákra vonatkozó jogszabály módosítását kezdeményezte az Egészségügyi Minisztérium, a kórházak többsége ugyanis annak ellenére kibújik a halasztható műtéteket tartalmazó várólisták összeállítása alól, hogy azt január óta törvény írja elő. A tárca adatai szerint jelenleg a kórházaknak mindössze 24 százaléka vezet várólistát.

A hivatalos várólisták létrehozását a minisztérium azzal indokolta, hogy a betegek ne hálapénz ellenében kerüljenek előrébb az orvosok noteszeiben, a változás pedig követhető legyen az érintettek számára is. Várólisták összeállítására kényszeríttette a kórházakat az is, hogy tavaly júliustól az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem fizet automatikusan minden elvégzett műtét után, hanem meghatározta, hogy havonta hány műtétet finanszíroz.

A kórházak többsége az [origo] tapasztalatai szerint az előjegyzési lista és a várólista összemosásával bújik ki a kötelezettség alól. A két lista között ugyanis a gyakorlatban nincs éles határ: amíg az előbbi a beteggel egyezetett pár napos vagy akár pár hetes késedelmet jelent, az utóbbi több hetes vagy akár hónapos várakozással is járhat. Különbség az is, hogy az előjegyzési listát nem kell nyilvánosságra hozni, így arra nem vonatkoznak a várólistákra érvényes szabályok, kötelezettségek.

Várólista vagy előjegyzés

Nem vezet várólistát például a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház sem, annak ellenére, hogy az egyes halasztható beavatkozásokra (csípőprotézis, szürkehályog, visszér műtét) akár 6-8 hónapot is kell várniuk azoknak a betegeknek, akik itt akarják kezeltetni magukat. Oláh Attila, a kórház orvos-igazgatója ezt azzal indokolta, hogy több tucat tényező (beteg panaszai, elvégzett vizsgálatok) folyamatosan befolyásolja azt, hogy egy beteg hol helyezkedik el a listán, így azt képtelenség nyilvántartani az interneten. Oláh szerint a kórházban vannak előjegyzési listák, ezeket azonban naplóban tartják nyilván.

A Kecskeméti Megyei Kórházban ugyancsak nincs várólista, annak informatikai hátterét azonban már kiépítették, és az elérhetőségét is feltüntették a kórház holnapján. A várólista ugyanakkor üres, jelenleg semmilyen adatot nem tartalmaz. Szajki Károly orvos-igazgató ezt azzal indokolta, hogy 3-4 hetes előjegyzésben végzik el a nem életmentő beavatkozásokat. Az igazgató szerint, ha a várakozás hónapokra kitolódik, akkor léptetik életbe a hivatalos várólistákat.

Teljesen más gyakorlatot folytat a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő, a fehérgyarmati kórházban már a 2-3 hetes várakozás is várólistára kerül. A kórház honlapján megtalálható várólistáján jelenleg 23-an szerepelnek, a betegeket a jogszabályban előírtaknak megfelelően nem nevesítik, a listán csak a sorszám, a felkerülés dátuma és a személyre szóló azonosító szerepel. A legkésőbbi műtét időpontja: június 29. Az időpontok közelségét Szőke József orvos-igazgató azzal indokolta, hogy a kórház nem végez olyan több hónapos várakozást igénylő beavatkozásokat, mint például egy csípőprotézis beültetése.

Megéri sáfárkodni

A hálapénz lehetősége miatt nem éri meg várólistát vezetni, annak ellenére sem, hogy ez kötelező lenne - véli Békés László, a magántulajdonban lévő Telki Kórház igazgatója. A kórházigazgató szerint, amíg tavaly egy kórházban havonta akár hat-tíz csípőprotézises műtétet is meg lehetett csinálni, jelenleg, a finanszírozási korlátok miatt mindössze egy-kettőt fizet az OEP. Így előfordulhat, hogy egy ilyen műtétre éveket kell várni. Békési hozzátette: hallott olyan esetről is, hogy egy kórházban egy betegnek nyolc évet kellene várnia egy ilyen beavatkozásra.

A magánkórház vezetője szerint ilyen körülmények között felmerül az, hogy néhány orvos megpróbál sáfárkodni az előjegyzési helyekkel. Egyszerűn arról van szó, hogy több paraszolvenciát kérnek az orvosok, mint korábban - mondta Békési, aki szerint a kórházak általában azt a gyakorlatot követik, hogy a hónap első két hetébe megpróbálják besűríteni a műtéteket, nehogy a sürgősségi ellátás elvigye az OEP-finanszírozás nagy részét. A kórházigazgató szerint a helyzeten javíthat az az egészségügyi tárca által összeállított és a kórházvezetőkkel ismertetett javaslat, amely különválasztaná a sürgősségi és a tervezhető beavatkozások finanszírozását.

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke elismerte, hogy előfordulhat olyan eset, amikor a beteg hálapénz ellenében kerül előbbre a műtéti előjegyzésben, de hozzátette: ez nem a kórházszövetség problémája, hanem a beteg és a kórház egyedi viszonyától függ. Varga szerint a legfőbb gond az, hogy nincs pontosan definiálva, mi számít várólistának és mi előjegyzésnek, ezért szerinte előbb ezt kell pontosítani, és csak ezután lehet a listavezetés gyakorlatát kialakítani. Ráadásul, amíg a törvény nem írja elő azt, hogy a várólistákat weblapon kell vezetni, addig a kórházaktól, a jelenlegi pénzszűkös helyzetben ezt nem is lehet elvárni - fogalmazott a szövetség vezetője.

Pontosítás

Kovácsy Zsombor, a betegjogok betartásának ellenőrzésére létrehozott Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője viszont a kórházak hozzáállását tartja problémásnak. A felügyelet álláspontja szerint az lenne az ideális, ha minden olyan esetben lenne várólista, amikor az ellátás későbbi időpontban történik meg. A kaotikus helyzetet megpróbálja rendezni az az egészségügyi salátatörvény is, amelyet jelenleg tárgyal az Országgyűlés. A javaslat pontosan definiálja, hogy mi számít előjegyzésnek és mi várólistának. A tervezet szerint az előjegyzés esetén a betegfelvétel és az ellátás elvégzése között legfeljebb 30 munkanap telhet el. Vagyis, ha egy beteget 30 napon túl látnak el, azt a jövőben kötelező lenne a várólistán feltüntetni.

Szabó András