Gazdától is kellett kutyát menteni

Szinte kiürült az Illatos úti sintértelep, ahol szombaton örökbefogadó napot tartottak. Legtöbben eleve azzal a szándékkal érkeztek, hogy ma mindenképp kutyával mennek haza, de volt, aki csak kíváncsiságból jött, végül mégis kutyával távozott. Az állatvédők próbáltak meggyőződni róla, hogy a kutyák jó helyre kerülnek, volt például olyan gazda, akinek nem adták oda a kiválasztott kutyát.

"Nagyon jó helyed lesz, abban biztos lehetsz" - ezzel biztatta újdonsült kutyáját egy idős nő az Illatos úti sintértelepen. A középméretű, németjuhász-szerű kutya kétségbeesetten nyüszített, még nem értette meg, hogy azok közé a szerencsés kutyák közé tartozik, amelyek szombaton elhagyhatták a lehangoló látványt nyújtó telepet. A kitárult ketrecajtó hatására némelyik állat vidáman ugrabugrált, de inkább jellemző volt, hogy ijedten tekintgettek körbe, sőt néhány kutya annyira félt, hogy a ketrecből kilépve, remegve kucorodott össze a földön.

A telephelyre bekerült állatok többségét az utcáról gyűjtötték össze, de előfordul az is, hogy a kutyát gazdája hozza be, így akar megszabadulni tőle. Az Illatos úti telep nem menhely, hanem sintértelep - hivatalos nevén állategészségügyi telep -, vagyis az ide került állatok számára ez a végállomás, ha senki nem jelentkezik értük, elaltatják őket. Az Illatos úton körülbelül 100 kutyának elegendő férőhely van, általában akkor altatnak el állatokat, ha a kutyák már nem férnek el - tudtuk meg a szombati örökbefogadási akcióban résztvevő Lelenc Kutyamentő Egyesület munkatársától.

"Örülök, hogy nem töltött itt sok időt, sírás kerülget, ha körülnézek" - mondta egy fiatal nő, aki egy hároméves középtermetű kutyát választott magának. Sokan voltak olyanok is, akiknek nemrégiben pusztult el a kutyájuk, és új háziállatot szerettek volna. "Az előző kutyánk is tacskó-szerű volt, most is ilyet választottunk" - mondták az [origo]-nak egy házaspár tagjai, akik szombaton már nyitás előtt sorba álltak, hogy ma mindenképp kutyával mehessenek haza. A négyéves, nyugodt természetű fekete kutya a Pepító nevet kapta, ugyanígy hívták elődjét is.

Bárkinek nem adták

"A kutya társas lény, nem javaslom, hogy egész nap egyedül hagyják" - mondta az egyik állatvédő egy házaspárnak, akik kivitték volna a telekre az állatot és hetente csak néhányszor látogatták volna meg. De akadtak mások is, akiket le kellett beszélni az állattartásról. Az egyik legnagyobb termetű kutya is így került vissza a ketrecébe, újdonsült gazdájáról ugyanis kiderült, hogy erkélyen tartotta volna az állatot, előző kutyáját pedig elaltattatta. "Így nem adhattam neki oda" - mondta az állatvédő, aki kénytelen volt a kutyát visszavinni a ketrecbe. A hatalmas, barátságos tekintetű kutyának nem kellett sokáig árválkodnia: a ketrecen keresztüli rövid barátkozás után egy 13 éves lány és édesapja vitték haza kertes házukba. "Úgy jöttünk ma ide, hogy nem viszünk kutyát, de másképp alakult" - mondta mosolyogva a kislány édesapja.

A kiválasztás után a kutyák pórázt kaptak, és rögtön kezdhettek ismerkedni új gazdájukkal, míg végigállták a sort, hogy megkapják az ingyenes mikrochipet és kutyatápot. Ellátták őket bolha és kullancs elleni védelemmel, a gazdák pedig kedvezményt kapnak a kutyakozmetikában és a kutyaiskolában is. Leggyorsabban a kölykök keltek el, főleg gyerekek távoztak apró kutyákat szorongatva a Magyar Újságírók Országos Szövetségének a TV2 Naplójával közösen indított örökbefogadási napjáról.

Tiefenthaler Eszter

Fotó: Szabó Pál