A vérhasjárványt kerülik el a strandbezárással

Vágólapra másolva!
Idén negyven strand nem fog kinyitni, mivel nem tud megfelelni az egészségvédelmi előírásoknak, pedig tíz évük volt arra, hogy megszerezzék a modernizáláshoz szükséges pénzt. A kis lélekszámú Cserkeszőlő kemény munkával több ezer férőhelyes fürdőt épített, míg nagyobb városok hamarabb feladták. Az ÁNTSZ szerint viszont mostantól biztosan nem fog vérhasjárvány kitörni a fürdőzők körében.
Vágólapra másolva!

Most már valóban becsukják kapuikat a korszerűtlen kisebb fürdők, amelyeknek csütörtökön az utolsó védelmezője is beadta a derekát: Lenkovics Barnabás ombudsman sem kifogásolja már alkotmányos jogokra hivatkozva a bezárásukat. Eredetileg egy 1996-os kormányrendelet írta elő, hogy a közegészség érdekében minden medencét vízforgató berendezéssel kell ellátni. Ezeknek köszönhetően ugyanis jobb minőségű a víz, kisebb a kockázata a fertőzéseknek, megbetegedéseknek.

Az ÁNTSZ nem számít arra, hogy nagy felháborodást vált ki, ha valahol emiatt idén már nem nyit ki a helyi strand. "Az emberek nem akarnak megbetegedni, az idősebbek pedig még jól emlékeznek a nagy járványokra, amelyek a rossz minőségű fürdővizek miatt törtek ki" - magyarázta az [origo]-nak Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője.

Magyarországon csaknem 3000 medence van - a legkisebb csobbanóktól a legnagyobb versenyuszodákig -, és ezek közül 81-ben nincs ilyen berendezés. Az ÁNTSZ adatai szerint azonban ennél is kevesebb, nagyjából 40 fürdőt érint a bezárás, mert ezeknél egy vízforgatós medence sincsen.

Vérhas és májgyulladás

Összehasonlításképpen elmondta: az 1980-as évek és a 90-es évek elején összesen több mint 4000 ember kapott vérhasfertőzést bizonyítottan valamelyik fürdő vize miatt, ma az országban évente 300 ilyen eset van. Ugyancsak a medencék vize miatt kaptak sokan fertőző májgyulladást, de volt, hogy hepatitisjárvány tört ki a látogatók körében.

A szabály alóli felmentésért kampányoló, hagyományos töltő-ürítő rendszerű fürdők elsősorban arra hivatkoznak, hogy nincs pénzük a drága berendezésre. A járványügyi főosztályvezető szerint is több tízmilliós összeg szükséges, de ennek a nagyobb része nem is magára a berendezésre megy el, hanem a medence átalakítására.

Akarat kérdése a fennmaradás

Teljesen más nagyságrendű összegről beszélt viszont kérdésünkre Kovács Géza, a szolnoki vízművek műszaki igazgatója. Az általuk üzemeltetett Damjanich uszoda az egyik, amely hamarosan már nem fogad látogatókat. Előzetes kalkulációjuk szerint 800 millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy előírásszerű legyen. A tulajdonos önkormányzat ezt nem tudja előteremteni, ezért a város másik uszodáját próbálják felfejleszteni. A régire pályázatot írnak ki, hátha valamelyik magáncég majd fantáziát lát az uszoda talpra állításában.

Szolnoknál jóval kisebb település a 2300 fős Cserkeszőlő, mégsem adták fel: fokozatosan modernizálták a fürdőt. A helyi Gyógy- és Strandfürdő igazgatója, Torkos György szerint ehhez minimális állami segítséget kaptak, pedig folyamatosan pályáztak, de ezzel például egy 50 milliós beruházáshoz 5 milliót tudtak szerezni. "Ilyen csóró község csak úgy tudta ezt elérni, hogy hosszú távra tervezett, a polgármester mindenben segített, és a fürdő minden bevételét visszaforgattuk a fejlesztésbe" - magyarázta. A 3000 férőhelyes strand minden medencéje rendelkezik vízforgatóval, a büszke igazgató pedig azzal is eldicsekedett, hogy náluk van "Európa egyetlen kétpályás ponyvacsúzdája".

Gergely Zsófia