Egyre zavarosabb a mentős haláleset

Vágólapra másolva!
A hódmezővásárhelyi polgármester továbbra is azt állítja, hogy nem hibáztak a helyi kórházban, amikor a szentesi intézménybe irányították azt a mindszenti férfit, aki útközben a mentőben meghalt. Szerinte ezt a kórbonctani jelentés is alátámasztja. Ennek a tartalma viszont nem ismert. Az ÁNTSZ szerint az ügyeletes orvos és a kórház vezetői hibáztak.
Vágólapra másolva!

Egymás után készülnek ellentmondó szakértői vélemények annak a mindszenti férfinak a halálával kapcsolatban, aki április 6-án a szentesi kórház felé tartó mentőautóban halt meg, mert ide irányították át a hódmezővásárhelyi intézményből. Az eset alig pár nappal az után történt, hogy az egészségügyi reform részeként április elsejétől megváltozott az ellátási rend. Az új szabályok szerint a környéken a szentesi intézmény a súlyponti kórház, a legsúlyosabb eseteket ide kell átirányítani.

Az ellátási rend változása miatt kapott a 67 éves H. Imre halála politikai jelentőséget. Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, Lázár János szerint ugyanis ő a kormány egészségügyi reformjának első áldozata. A politikus szerint a férfi halálát az okozta, hogy április elseje óta a mindszenti betegeket a sürgősségi ellátást területileg biztosító szentesi intézménybe kell irányítani.

Az ÁNTSZ szerint viszont semmi köze sincs a megváltozott egészségügyi rendszerhez a mindszenti férfi halálának. Falus Ferenc, az ÁNTSZ és Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője szerdán azt közölte, hogy a hódmezővásárhelyi kórház, illetve az itt dolgozó ügyeletes orvos hibázott. A fulladásos rosszulléttel beszállított férfit ugyanis nem vették fel, hanem egy - orvos nélküli - mentőautóval átküldték a szentesi kórházba.

Csütörtökön Lázár János bejelentette, hogy elkészült a kórbonctani jegyzőkönyv, és ez alátámasztja, hogy a hódmezővásárhelyi kórházban végzett ellátás és H. Imre halála között semmiféle összefüggés nincs, a kórház vezetését és orvosát nem terheli felelősség. A fideszes politikus állítását nem támasztotta alá információkkal, a boncolási jegyzőkönyv részleteit - így például a halál okát - személyiségi jogokra hivatkozva nem ismertették. Annyit árultak el, hogy a boncolás során megállapították: nem szívroham miatt hunyt el a 67 éves férfi (korábban ez is felmerült a lehetséges okok között). A boncolást tehát itt, abban a hódmezővásárhelyi kórházba végezték el, amely az ÁNTSZ szerint felelős a férfi haláláért.

A fideszes Lázár János csütörtökön felszólította az ÁNTSZ és az Egészségbiztosítási Felügyelet vezetőjét, hogy amennyiben úgy gondolják, hogy a vásárhelyi kórházban hiba történt, akkor tegyenek feljelentést akár az egészségügyi intézmény, akár az érintett orvos ellen, de ne vádaskodjanak tovább.

Eddig négy különböző jegyzőkönyv készült

Az ÁNTSZ vizsgálatán és kórbonctani jelentésen kívül két további jegyzőkönyv is készült az idős férfi haláláról. Az egyiket Somfay Attila regionális tüdőgyógyász szakfelügyelő írta alá, ebben az áll, hogy a beteg nem volt közvetlen életveszélyben, szállítható volt, vagyis az érvényes előírásoknak megfelelően át kellett irányítani a szentesi kórházba. Az [origo] megkereste Somfay Attila szakfelügyelőt, de nem kívánt nyilatkozni, annyit mondott, hogy nem tetszik neki a "kampány, ami e körül az ügy körül zajlik". (A hódmezővásárhelyi Erzsébet kórház sem reagált megkeresésünkre.)

Egy további vizsgálatot pedig az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK) főigazgatója, dr. Brunner Péter rendelt el. Az erről készült, [origo]-hoz eljuttatott jegyzőkönyv a hódmezővásárhelyi kórház álláspontját rögzíti, amely szerint az ügyeletes orvos a beteg állapotát figyelembe véve szabályszerűen járt el. Csütörtökön Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca államtitkára ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az OSZMK a szakvélemény elkészítésekor még nem ismert minden körülményt. Így azt a hangfelvételt sem hallották még, amely a továbbszállítás mellett döntő orvos és egy mentős beszélgetéséről készült.

Az országos tiszti főorvos a szerdai sajtótájékoztatón játszotta le ezt a hangfelvételt, amelyen az ügyeletes orvos és egy mentős közvetlenül a beteg halála után beszélnek egymással. (Minden mentős vonalon zajló beszélgetést rögzítenek.) Ezen az ügyeletes orvos egyértelműen kimondja, hogy a beteget - aki nem volt életveszélyes, súlyos állapotban - nem vehette fel, mert erre utasították. A mentősnek a doktornő azt hajtogatja: a "főnök" - akit nem nevez meg - neki reggel adta utasításba, ne vegyen át ilyen esetet. Kétszer is beszél arról, hogy ez az utasítás csak szóban hangzott el, pedig kérte, hogy adja írásba, "kit zavarhat el". A beszélgetés leiratát teljes terjedelemben, változtatás nélkül elolvashatja a cikk második oldalán.

Ránézett vagy megvizsgálta?

További ellentmondás az, hogy az országos tiszti főorvos azt hangsúlyozta: a hódmezővásárhelyi orvos csak "ránézéses vizsgálatot" végzett a férfin, műszeres vizsgálatot nem. A regionális tüdőgyógyász szakfelügyelő szakvéleményében és az OMSZK-nak átadott dokumentációban viszont az szerepel, hogy volt fiziológiai vizsgálat. A kórház álláspontja szerint ez elegendő volt ahhoz, hogy stabilnak ítéljék a férfi állapotát. Az ügyeletes orvos a mentőkkel folytatott beszélgetését rögzítő felvételen azt magyarázza. nem látszott a férfin, hogy halálközelben lenne, nem is hordágyon fekve hozták be, hanem ülni is tudott. Arról is beszél, hogy nem vizsgálta meg - itt pontosan az EKG-vizsgálatot és a vérnyomásmérést említi -, és ebben a beszélgetésben semmilyen, akár fiziológiai vizsgálatot sem említ.

Gergely Zsófia