Felhagyott a Gyurcsány-cég elleni perrel az ügyészség

Vágólapra másolva!
Elállt a Gyurcsány Ferenc cége ellen indított keresetétől a Legfőbb Ügyészség. A per esetleges folytatásáról ezután már az alperesek dönthetnek. A Fidesz elfogadhatatlannak tartja az ügyészség döntését, az általunk megkérdezett ügyvéd szerint viszont máskor is előfordult, hogy hasonló lépésre szánta el magát az ügyészség.
Vágólapra másolva!

Az illetékes Somogy megyei bíróság szóvivője, Varga Rita megerősítette az [origo] -nak a Magyar Nemzet által közölt hírt, amely szerint a Legfőbb Ügyészség elállt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cége, az Altus Zrt. ellen indított keresetétől. Mint azt Varga Rita közölte, az ügyészség a múlt héten a tavaly november óta szünetelő per folytatását kérte, ám csupán azért, hogy bejelenthesse: a per megszüntetését kezdeményezi.

A még Polt Péter főügyész felügyelte ügyészség 2006 áprilisában indította meg a pert az Altus Zrt. és a Humán Jövő 2000 Kht. ellen (utóbbi a Miniszterelnöki Hivatal cége), a köztük létrejött szerződés semmisségének megállapításáért. A felperes keresetlevele szerint a kormányfő cége 1995. január 12-én jutott hozzá a MeH kezelésében lévő Szalay u. 4. szám alatti ingatlan egy részéhez. Az eladó, vagyis a Miniszterelnöki Hivatal cége három hónappal később visszabérelte az ingatlant az Altustól, és saját költségén felújította. A felperes szerint az Altus több mint 80 millió forinttal gazdagodott így az állam kárára.

Ennek ellentmondóan nyilatkoztak a tavaly novemberi tárgyalási napon az Altus és a Humán Jövő vezetői. Az ügyészség által beidézett tanúk közül Jagiellowicz Györgyné, korábban az Altus Rt. tanácsadói részlegének vezetője, majd 2001-től gazdasági igazgatója, valamint Szigeti István, a Humán Jövő 2000 Kht. ügyvezetője egymással egyezően ismertették a szerződés lejártát követő elszámolást, ami nem támasztotta alá a felperes állítását.

"Okafogyottá vált az eljárás"

Az ügyészség tavaly novemberben kérte a polgári per szüneteltetését, ezt követően a felperes Legfőbb Ügyészség - mint szerdai közleményében áll - értékelte a rendelkezésre álló részben új adatokat. Ennek lényege, hogy a szakértői vélemény szerint egyáltalán nem érte 80 millió feletti kár az államot. A közlemény mindössze hétmilliós Altus-haszonról szól, amit a cég - igazoltan - visszautalt az államnak."Ezen utóbb ismertté vált tényekre figyelemmel a kereseti kérelem jogalap nélkülivé, a további eljárás okafogyottá vált" - indokolja a Legfőbb Ügyészség, hogy miért állt el a keresettől.

Mint Varga Rita elmondta, ezzel még nem fejeződött be teljesen az ügy, ezután az esetleges folytatásról az alperesek dönthetnek: akár kérhetik az ügy bírósági befejezését. Az [origo] kérdésére, hogy miért a sajtóból értesül az elmúlt időszakban nagy port felvert ügy esetleges befejezéséről a nyilvánosság, miért nem adtak ki erről közleményt, a szóvivő így felelt: a múlt csütörtökön postázták ki az érintetteknek döntésüket, s mivel még nem jött válasz az alperesektől, nem akartak a sajtóhoz fordulni.

Fidesz: elfogadhatatlan a döntés

Közleményében a Fidesz "aggasztónak, egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlannak" tartja, hogy a Legfőbb Ügyészség a per hosszas és többszöri "halasztgatása után végül nem tette lehetővé, hogy a gyanús módszerekkel meggazdagodott Gyurcsány Ferencnek a magyar államot megkárosító ingatlan-ügyei kapcsán a független magyar bíróság ítélkezzen."

A Fidesz korábban többször felszólította Gyurcsány Ferencet, hogy a szerintük "bűncselekménygyanús körülmények között, sokak szerint törvénysértő módon szerzett ingatlanokat" adja vissza a magyar államnak, az adófizetőknek.

Eleve nem szokványos ügy

Kérdés persze, hogy mennyire szokványos egy ilyen fordulat. Nehéz-Posony Márton ügyvéd - hangsúlyozva, hogy a konkrét ügy részleteit nem ismeri - azt állítja: egy politikai felhangokkal terhelt, állami vagyont érintő per, amelyet az ügyészség indított, eleve nem szokványos. Így itt nem lehet általánosságban beszélni arról, hogy rendkívüli, avagy szokványos-e a Legfőbb Ügyészség elállása a pertől.

Az ügyvéd szerint a keresettől való elállás egyébként nem ritkán alkalmazott jogintézmény, aminek számos oka lehet. Például a felperes belátja, hogy nem megalapozott a kereset, az alperes időközben kiegyenlítette a számlát, vagy bármi más okból úgy gondolja a felperes, hogy nem kíván tovább pereskedni.

Szerettük volna megtudni az Altus Zrt. véleményét is a fordulatról, de a cég vezetői nem reagáltak többszöri megkeresésünkre sem. Kerestük a korábbi legfőbb ügyészt, Polt Pétert, de a mobilja egész nap ki volt kapcsolva.