Kormányon belül is vita van a zöld energiáról

A Gazdasági Minisztériumban nem hisznek a nemrég vállalt megújulóenergia-fejlesztés megvalósíthatóságában. Emiatt a tárcát pesszimistának tartja a környezetvédelmi miniszter. Az EU - így Magyarország is - egy hónapja vágott bele a klímaháborúba a radikális döntéssel: 2020-ig húsz százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások arányát. Ez viszont sokba kerülhet az országnak - és a lakosságnak.

Felsmann Balázs, a gazdasági tárca (GKM) szakállamtitkára jelentette ki egy konferencián: Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen elérni azt a húszszázalékos átlagos megújulóenergia-szintet, amelyet az Európai Unió 2020-ig célként kitűzött. "A teljes energiafelhasználáson belül legfeljebb 14-16 százalékos alternatív energia arány teljesíthető" - mondta az államtitkár. Felsmann Balázs megjegyezte, hogy az alternatív módon megtermelt energia, illetve áram aránya Magyarországon nemhogy nőtt, de még vissza is esett: a 2005-ös 5 százalék alá.

Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter viszont nem ért egyet a GKM pesszimizmusával. Azt mondta: ő reálisnak tartja a húszszázalékos célt, és megjegyezte, hogy a GKM már korábban is túl óvatos volt a megújuló energiahordozók terjedésével kapcsolatban.

A környezetvédelmi miniszter ezt egy 2001-es példával indokolta: Magyarország 2001-ben azt vállalta az EU számára, hogy az akkori 1 százalék alatti megújuló villamos energia részarányát 2010-ig 3,6 százalékra növeli, de ezt az arányt az ország már 2005-ben teljesítette. Persányi várakozása szerint az olajárak emelkedésével és az energiafogyasztás növekedésével egyre inkább megjön a beruházók kedve befektetni a megújuló energiába.

Magyarországnak drága lehet a cél

A két tárca különböző véleményének hátterét az EU döntése adja. Március 9-én határozta el az unió, hogy minden korábbinál radikálisabb lépéseket tesz a globális felmelegedés ellen: vagyis 2020-ig kötelezően 20 százalékra emelik a megújulóenergia-források arányát, és 20 százalékkal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást is, de rugalmasan kezelik, hogy az egyes tagállamok miként járulnak a közös célkitűzéshez.

A kérdés azonban megosztotta a tagállamokat: az EU elnöksége és több nyugati állam két, szén-dioxid-kibocsátást csökkentő intézkedés elfogadását sürgette, míg a kelet-európai kormányok - köztük Magyarország - ezt drágállották. "Ez ésszerűtlen és értelmetlen. Már kinőttünk az ötéves tervekből" - kommentálta a javaslatot Mirek Topolánek cseh miniszterelnök. "Tekintettel kell lenni arra, hogy a tagországok nem egyformán gazdagok megújuló energiaforrásokban" - mondta ugyanerről Göncz Kinga külügyminiszter.

Négyszer drágább energia?

A keddi konfrencián a GKM államtitkára és a környezetvédelmi miniszter is egyetértett abban, hogy a megújulóenergia-források támogatásának nem szabad a versenyképesség rovására mennie. A szakállamtitkár például jelezte, hogy az ipari nagyfogyasztók az áram beszerzését tekintve már most versenyhátrányban vannak nyugat-európai riválisaikhoz képest. "Meg kell találni a fenntarthatóság, a versenyképesség közgazdasági optimumát a megújuló energia terjedésének támogatásakor" - hangsúlyozta Felsmann Balázs.

Persányi Miklós azzal a példával illusztrálta ugyanezt, hogy a 20 százalékos megújulóenergia-célt adott esetben már éveken belül el lehetne érni Magyarországon, azonban ez a lakosság energiával kapcsolatos kiadásait négyszeresére növelné.

Hegedűs Miklós, az GKI igazgatója szerint a lakosság energiakiadásai üzemanyagokkal számolva már most 15 százalékot tesznek ki a teljes havi kiadásaikból, ami duplája az uniós átlagnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy amíg az elmúlt évtizedben az infláció hatására az árak nyolcszorosára, addig a háztartási energia ára hússzorosára nőtt. Az igazgató vélekedése szerint a magyarországi energiaproblémát a gazdaság fejlődése oldja majd meg. A tudásalapú, információs társadalom köré szerveződő gazdaság kevésbé energiaigényes, mint az anyagfelhasználáson alapuló, ipari országoké - mondta.

MTI/[origo]