Csütörtököt mondó kamerákért is folyt a per

A BRFK a végsőkig elment, hogy ne kelljen kiadnia a térfigyelő kamerák helyét, akad ugyanakkor olyan kerület, amely önként közzétette, hol készülnek felvételek a járókelőkről. Jogvédők szerint aggályos a térfigyelési rendszer, de kérdés persze az is, mire jók egyáltalán ezek a kamerák: ugyan 200 méterről is látni lehet velük egy apró matricát, de előfordul, hogy épp akkor mondanak csütörtököt, amikor valaki visszapillantó tükröket rugdos le.

A múlt héten véget ért az a jogvédők által indított per, amelyben a BRFK - végül hiába - küzdött azért, hogy ne kelljen kiadnia, hol vannak a fővárosban térfigyelő kamerák. Bizonyos szempontból érthetetlen, miért kötötte a rendőrség annyira az ebet a karóhoz, ugyanis több kerületben maga a rendőrkapitányság teszi közzé a megfigyelési pontokat. Egy zuglói lakos például pontosan tudhatja, lakóhelyén hol helyeztek el kamerákat, aki viszont az I. kerületben lakik, az legfeljebb észreveheti egy épület falán a berendezést, hivatalos tájékoztatást nem kaphat. Az [origo] az ellentmondásról meg szerette volna kérdezni a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, de nem kapott magyarázatot.

Pedig a térfigyelő rendszerek telepítése mindenhol ugyanabból a két célból történik: egyrészt el akarják rettenteni a bűnözőket, hiszen gyorsan elterjed közöttük, hol lehet ráfázni a kocsifeltörésre. Másrészt utólag is sokkal könnyebb felderíteni a bűneseteket, a rögzített felvétel fontos bizonyíték lehet. Az ellene szóló érvek pedig alapvetően személyiségi jogi és adatvédelmi aggályok lehetnek, hiszen a kamerákkal valóban sok mindent lehet.

Erről az [origo] maga is meggyőződhetett, amikor a VI. kerület térfigyelő központjában járt. A kamerák arra is alkalmasak, hogy a kezelőjük ráközelítsen egy-egy csinosabb járókelőre, de az egyik szolgálatban lévő rendőr kérdésünkre azt mondta: "Mindez csak az első pár napban érdekes, utána úgy hozzászokik az ember, hogy már észre sem veszi." Ebben nincs semmi, az utcán is ugyanúgy utána fordulhat bárki egy szép nőnek - tette azért hozzá a központot irányító Szécsényi András, de azt elismerik, hogy sok különös dolgot láttak már.

Csak rendőr kukkolhat

Terézvárosban a rendszer összesen 71 kamerával működik, valamint két járőrautóval, amivel ott teremhetnek a lefülelt bűncselekményeknél. A törvény szerint az egész folyamat adatkezelésnek számít, ezért csak hivatalos személy, rendőr végezheti, akit köt a szolgálati titoktartás, civil nem kerülhet a monitor elé. A szolgálatot általában szabadidős vagy nyugdíjas rendőrök vállalják, akik órabérért ülnek a képernyők előtt. A felvett anyagot nem lehet megőrizni, a rendszer 72 óránként mindent letöröl. Az persze gond, ha három napnál később fordul a rendőrséghez az, akinek ellopták az autóját.

Egyetlen esetben őrzik meg a felvételt: ha rendőri eljárás indul - akár állampolgári bejelentésre, akár hivatalból -, és szükség van rá. Ez azt is jelenti, hogy az, akit felvesz a kamera, csak akkor nézheti meg a felvételt, ha abból bűnjel lesz. Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet ügyvivője ezt elfogadhatatlannak tartja. Mint mondta, a törvény kimondja, hogy saját adataival mindenki maga rendelkezik, de erre a térfigyelő kamerák esetében jelenleg mégsincs lehetőség.

Egyszer leverik, egyszer másfelé néz

A rendszer hatékonyságát is többen megkérdőjelezték, több olyan bűnesetről is tudni, amikor fabatkát sem ért a közelben lévő kamera. Az [origo] egyik munkatársa a VII. kerületi rendszerben bízva utána akart járni, ki rúgta le autójának visszapillantó tükrét, de arról tájékoztatták, hogy az a kamera éppen meghibásodott. A TASZ pedig jelenleg is visz egy pert, mert amikor egy szerintük jogszerűtlen rendőri intézkedést rögzítő anyagot akartak kikérni, azt a választ kapták, hogy az esetről pont nem készült felvétel.

Szécsényi András szerint viszont természetes, hogy az automatikusan irányt váltó, illetve a kezelő által vezérelt kamerák nem tudnak egyszerre mindent felvenni, és meg is hibásodhatnak. "Most is több kamera rossz, ráadásul rendszeresen megrongálják, leverik a berendezéseket. Előfordult az is, hogy ugyanott egymás után többször elvágták az optikai kábelt" - magyarázta.

Információs egyenlőtlenség

A megfigyelési pontok nyilvánosságra hozataláért küzdő TASZ nemcsak a BRFK ellen nyert pert, hanem a IV. kerülettel szemben is, hasonló eljárás pedig jelenleg is folyik öt másik kerület ellen. Baltay Levente, a jogvédő szervezet ügyvivője az [origo]-nak azt mondta, hogy minden esetben a bűnmegelőzési érdekre hivatkoznak a kerületek, vagyis arra, hogy a kamerák helyének pontos ismerete a bűnözőket segíti.

A bűnmegelőzés valószínűleg a XIV. kerületben, Zuglóban is fontos, a helyi rendőrség mégis közzétette, hol vannak a térfigyelő kamerák. A rendőrkapitányság vezetője, dr. Takács Péter elmondta: a helyi lapban megjelent mind a 68 felvevő listája. Szerinte a Városligetben - többek között a fákra felerősítve - működő 34, és más pontokon elhelyezett további 34 kamera miatt esett vissza lényegesen a közterületi bűncselekmények száma.

A figyelőrendszer hatékonyságát dicsérte Terézváros polgármestere, Verók István is, bár mint mondta, konkrétan ezt mérni nemigen lehet. A kerület vezetője szerint a térfigyelő rendszernek köszönhető, hogy náluk a fővárosi átlag alá csökkent az autólopások, a rablások száma. Hozzátette, az állampolgárok nagyobb biztonságban érzik magukat, és tudják, hogy a kamerák őket védik, mert egyetlen panasz vagy negatív észrevétel sem érkezett még a berendezések miatt.

Gergely Zsófia