Büdös kötőtű árulkodhat a romlott sonkáról

Vágólapra másolva!
Gyanús puhaság, a húsba beleszúrt, majd kihúzott kötőtű rossz szaga, átragasztott címke, nagyon alacsony ár - ezek a jelek mind rossz minőségű sonkára utalnak. A fogyasztóvédők és a Hússzövetség tanácsait követve már a boltban kiderülhet, hogy a húsvéti étellel valami nincs rendben, de a blokkot mindenképp érdemes megőrizni.
Vágólapra másolva!

A Magyar Húsiparosok Szövetsége arra számít, hogy a húsvéti ünnepek előtt körülbelül 4 ezer tonna húsárut, sonkát értékesítenek a magyar cégek. Bár az ünnepi ételeket a napokban kiemelten ellenőrzik az állat-egészségügyi hatóság munkatársai, a fogyasztóvédők szerint a vásárlónak nem árt megfogadni néhány jó tanácsot, ha nem akar csalódni a húsvéti sonkában.

Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-biztonsági szakértője szerint a legfontosabb, hogy precízen el kell olvasni a címkét. A lejárati időt mindig meg kell nézni, a fogyasztóvédők például idén láttak olyan sonkát, amelynek április másodikán, tehát még húsvét előtt lejár a szavatossága. Emellett azt érdemes nézni, hogy a pácsón és a cukron kívül feltüntetnek-e egyéb adalékanyagokat is. Ha igen, jobb más termék után nézni.

Címkét azonban nem mindig ragasztanak a sonkára, ilyenkor a rossz minőség többnyire csak akkor lepleződik le, ha a terméket már hazavitte a vásárló. Otthon viszont már egy egyszerű tesztből kiderülhet, ha baj van a hússal. Dömölki az tanácsolta: a csontos parasztsonkába célszerű beleszúrni egy kötőtűt ott, ahol a forgója van. Ha kihúzás után a tűnek kellemes sonkaillata van, nyugodtan el lehet fogyasztani az ételt, de ha a tű rossz szagú, az a nem megfelelő minőségű hús jele. "Aki sonkát vesz, az tegye el a blokkot, mert a bosszúságon ugyan nem segít semmi, de a pénzét visszakaphatja" - mondta az [origo]-nak az élelmiszer-biztonsági szakértő.

A vásárlás helyszínén a kötőtűs módszert nem lehet alkalmazni, de a húst azért általában kézbe szabad venni. Dömölki szerint ha a sonka nagyon könnyen összenyomható, az azt jelenti, hogy vizes a termék, tehát nem jó minőségű.

Egy nagyon olcsó termék szinte kizárt, hogy jó minőségű - véli Berczik Attila, a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára. Berczik azt javasolja a kisebb pénzű vásárlóknak, hogy inkább kevesebb, de drágább, jó sonkát vegyenek. Az Országos Fogyasztóvédelmi egyesület munkatársa szerint viszont a drágaság önmagában már nem garancia semmire. Dömölki attól tart, hogy régi tanácsuk, miszerint kerülni kell a gyanúsan olcsó termékeket, idén már nem nagyon lesz használható, mert a kereskedők is megtanulták a leckét. Nem akarják elriasztani a vevőket a túl nagy akciókkal, s így a gyengébb minőségű sonkát is drágábban adják.

A Hússzövetség ügyvezető titkára is felhívta a figyelmet a címke megvizsgálására. Szerinte nem szabad megvenni olyan terméket, amelyen látszik, hogy átragasztották a címkét. "Keressék a gyártó nevét, a magyar gyártók többsége ugyanis megtalálható, számon kérhető, vállalják a felelősséget" - fogalmazott Berczik. Hozzátette, hogy érdemes ismert, bevált helyen vásárolni és távol maradni az alkalmi piacokon árult, házilagosan, kétes módszerekkel előállított termékektől.

Janecskó Kata