Nem mondtak hirtelen halált a tubesi radarra

Nem szavazta meg a pécsi közgyűlés csütörtökön azt a rendeletet, amely meggátolta volna a NATO-lokátor felhúzását a közeli Tubesre. Ezzel azonban nem szállt el az ellenzők utolsó lehetősége. Ha előbb sikerül módosítani az építési szabályzatot, mint ahogy a honvédelmi tárca elkezdi az építkezést, meg lehet torpedózni a radaépítést.

A pécsi közgyűlés nem szavazta meg csütörtöki ülésén a változtatási tilalmat a Tubes-hegyre, vagyis nem gördített akadályt az elé, hogy a Honvédelmi Minisztérium elkezdje a NATO-lokátor építését - közölte az [origo]-val Kablár János, a pécsi MSZP frakcióvezetője. A többséget alkotó MSZP és az SZDSZ képviselői nemmel szavaztak (a kisebbségben lévő Fidesz-KDNP-Összefogás Pécsért Egyesület képviselői igennel), a módosítás így nem léphet hatályba.

Kablár a döntést azzal indokolta, hogy a pécsiek többségét nem érdekelte a lokátor ügye, az erről rendezett népszavazás érvénytelen lett, így nincs felhatalmazásuk fellépni ellene. A politikus hozzátette: ennek ellenére jobban örültek volna, ha nem Pécs közelében épülne fel a radarállomás. Az MSZP-s frakcióvezető szerint a radarnak jobb helye lett volna a Zengőn, az azonban, hogy ez nem valósult meg, a beruházást ellenző Sólyom László köztársasági elnök felelőssége. (Sólyom valóban tiltakozott az ellen, hogy a Zengőn épüljön radar, de a tiltakozó demonstrációkon az előtt vett részt, hogy megválasztották volna.)

Azt, hogy a helyi MSZP sem támogatja teljes szívvel a radar építését, a Civilek a Mecsekért Mozgalom szerint az mutatja, hogy a pécsi közgyűlés kezdeményezte a Tubesen az építési szabályzat módosítását. Vagyis azt, hogy a honvédelmi területté minősítését vonják vissza, és nyilvánítsák a csúcsot újra egészségügyi erdőnek, ahol viszont tilos építkezni. Nagy Erzsébet, a környezetvédő civil szervezet aktivistája szerint a visszaminősítés azonban fél évig is elhúzódhat. Ha addig a honvédelmi tárca elkezd építkezni, akkor az ellenzőknek nem marad lehetőségük meggátolni a beruházást.

Nagy szerint az építést úgy lehetett volna gyorsan megvétózni, ha megszavazzák a változtatási tilalmat. Az aktivista szerint azt, hogy ezt nem tették meg, azt mutatja, hogy a helyi MSZP nem mer konfrontálódni a minisztériummal. A környezetvédők szerint érthetetlen az is, hogy a szocialisták miért dobták be újra lehetséges helyszínként a Zengőt. Szerintük praktikusabb lenne, ha a korábban felmerült helyszínek valamelyikén (Hármas hegy, Tenkes, Mórágy) épülne meg a lokátor.

Közben a Honvédelmi Minisztérium arra számít, hogy őszre (tehát nagyjából az építési szabályzat módosításához szükséges féléves határidő lejárta körül) megszerezhetik az építéshez szükséges összes engedélyt és megkezdődhet az állomás építése. Bocskai István, a minisztérium szóvivője az [origo]-nak azt mondta: a radar megépítése az országnak fontos, de a tárca számára nem hanyagolható el a pécsiek nyugalma sem. Bocskai elmondta: a minisztérium ezért egy tájékoztató irodát hoz lére Pécsett, ahol a helyiek minden radarral kapcsolatos kérdésre választ kapnak. Ezenkívül egy civilekből, szakértőkből álló monitoring bizottságot is létrehoznak, amely ellenőrzi majd az építést.

A kormány március 7-én jelentette be, hogy a Tubesen épül meg a NATO-lokátor, miután érvénytelen lett az erről rendezett helyi népszavazás. A lokátort eredetileg a Zengőn akarták megépíteni, a környezetvédő civil szervezetek ezt azonban élesen ellenezték. Szerintük az építkezés súlyos károkat okozott volna a természetben. A lokátorépítés támogatói viszont azzal érveltek, hogy nem igazán van más megfelelő helyszín a radarnak, és ha csúszik a beruházás, akkor NATO-forrásoktól eshet el Magyarország.

Szabó András