A metró-igazság pillanatára vár a főváros

Vágólapra másolva!
Bár Demszky Gábor főpolgármester a múlt héten még arról beszélt, hogy minden nagyon szép és jó a négyes metró finanszírozása körül, munkatársai szerdán elismerték, hogy vannak problémák. A fővárosnak például nincs B terve a finanszírozásra, a városvezetők még mindig abban bíznak, hogy sikerül rávenni az Európai Uniót, vállaljon nagyobb részt a jelenleg 485 milliárd forintnál tartó beruházás finanszírozásában.
Vágólapra másolva!

Jelenlegi áron 485,6 milliárd forintba kerül a négyes metró teljes beruházása, ami több mint 120 milliárddal haladja meg a 2005-ben tervezett árat - derül ki abból az előterjesztésből, amelyet a jövő héten tárgyal a fővárosi közgyűlés. A növekedés nagyobb része, mintegy 80 milliárd forint a kapcsolódó beruházásokból származik, míg 40 milliárd a műszaki tartalom változásából, főként az állomások építési költségeinek elszabadulásából ered.

A főváros vezetése egy szerdai sajtóbeszélgetésen elismerte, az Európai Unió a tárgyalások jelen szakaszában a beruházást kisebb részben finanszírozná, mint azt a főváros tervezte. Dancs Gábor közlekedésért felelős tanácsnok erről azt mondta, az EU jelenleg körülbelül százmilliárdot fizetne ki a kohéziós alapból a metróra. Dancs ugyanakkor hozzátette, hogy "eljön majd az igazság pillanata", vagyis szerinte változni fog a helyzet, mert az Európai Bizottságnak ki kell helyeznie a pénzeket, azok nem ragadhatnak bent.

Demszky Gábor főpolgármester március 14-én - nem sokkal azután, hogy az Európai Bizottság egyik szóvivője megerősítette, sokallják a költségeket - még azt mondta, minden rendben van a metró finanszírozásával, az unió még több pénzt akar adni, mint amennyit a kormány és a főváros kért (körülbelül 250 milliárd forint).

Arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha az unió mégsem támogatja akkora összeggel a tervet, mint azt a magyar fél szeretné, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes azt válaszolta, hogy nincs B terv, csak A terv van. A kormány és a főváros közötti 2005-ös szerződés 320 milliárd forintig fedezi a költségeket. Ami ezen felül van, az jelenthet gondot, hiszen a túlköltést a fővárosnak kell állnia.

A többletköltségek kisebb része a műszaki tartalom változásából ered - magyarázta Becker László metróbiztos. A legnagyobb tételt ebből az állomások költségei jelentik, amelyeket a közlekedési felügyelet csak úgy engedélyezett, ha azok egyterűek lesznek, ami teljesen más szerkezetet jelent. Becker szerint ilyet még nem építettek Magyarországon, ezért "a kivitelezők beárazták" azt: így például a Kálvin téri megálló szerkezete a 2005-ös 5,7 milliárd helyett 9,3 milliárdba, a Keleti pályaudvari 6,7 helyett 13,8 milliárdba kerül. Dancs ugyanakkor azt mondta, nincs tudomásuk arról, hogy a cégek árkartellt hoztak volna létre.

A nagyobb tételt azonban a kapcsoló beruházások jelentik a fővárosi vezetők szerint. Ebbe a 80 milliárdos csomagba a főváros megpróbált minél több dolgot belezsúfolni, hogy azokat legalább részben a kormánnyal és az unióval fizettesse ki. Az I. szakaszban olyan projektek kerültek a metróberuházásba, mint például a kelenföldi P+R parkoló (5,3 milliárd) és az M1-M7 autópályákról bekötő út (11,3 milliárd). Itt szerepel a 2-es villamos föld alá vitele a Fővám téren (2,2 milliárd), de a Népszínház utcai parkrendezés is (1,6 milliárd). A II. szakszban a Thököly út és a Bosnyák tér felújítása 15,4 milliárd forintba kerül majd.

Kovács Áron