Harcra készülnek a cementgyár árnyékában

Vágólapra másolva!
Az egyik településnek nagy üzletet, a másiknak csak környezetszennyezést jelent a Nyergesújfalu és Tát közé tervezett cementgyár. A környékbeliek hiába mondták ki érvényes népszavazáson, hogy nem akarnak gyárat, a befogadó település igent mondott. A svájci beruházók a lehető legjobb technológiáról beszélnek, de a tiltakozók nem hisznek nekik, és azt mondják, harcra készülnek.
Vágólapra másolva!

"A nyergesiek kapják a pénzt, mi meg a port és a füstöt" - mondta felháborodottan a dunántúli Tát község egyik lakója, utalva arra, hogy a szomszéd kisváros, Nyergesújfalu határában cementgyárat építene a svájci központú Holcim ZRt. Táton és a környékbeli településeken attól tartanak, hogy a gyár tovább rontja a térség amúgy sem tiszta levegőjét, és szennyezni fogja az ivóvízbázist.

"A tátiaknak az a bajuk, hogy ők nem kapnak semmit ebből" - legyintett egy nyergesújfalui férfi. Az [origo] által megkérdezett helyiek döntő többsége hasonlóan gondolkodott: egy háromgyermekes édesanya például azt mondta, ő biztos benne, hogy az üzem nagyon modern lesz, abból minimális szennyezés jut csak ki. Egy pékség eladója szerint pedig az a fontos, hogy munkahelyeket teremt az üzem, és a nyergesieknek nem kell Komáromba vagy Esztergomba menniük dolgozni.

A Holcim 2005 augusztusában jelentette be, hogy Nyergesújfalu határában, 63 milliárd forintos beruházással új, évi másfél millió tonna kapacitású cementgyárat építene, és ezzel párhuzamosan bezárná a közeli Lábatlanban működő üzemét. A cég azzal indokolja a döntését, hogy már nem tudja növelni a kapacitását, és az üzem egyre nehezebben tud megfelelni a környezetvédelmi előírásoknak.

A cég idén március 5-én nyújtotta be a zöldhatósághoz az új gyár részletes környezetvédelmi hatástanulmányát a győri zöldhatóságnak, és ezzel reményei szerint a célegyenesbe fordult a terv megvalósítása: idén már megindulhatna az építkezés, 2010-ben pedig az üzem megkezdené a termelést.

A helyiek elmondása szerint a Holcim már kész tényként kezeli, hogy megépítheti a gyárat. A cég által megrendelt közvélemény-kutatásban - a táti polgármester elmondása szerint - például már az a kérdés szerepel: "Most, hogy már eldőlt a beruházás, mit gondol, volt-e értelme a tiltakozásoknak?" A beruházás ellenzői azonban nem adják fel. Ahogy egy táti fiatalember fogalmazott: "Ez a meccs még nincs lejátszva!"

Vigye máshova!

A gyár tervezett helyszíne Nyergesújfalu területén található, de mindössze három kilométerre van Táttól, ráadásul a szél is arrafelé fúj. "Ha Nyergesújfalu garantálni tudná, hogy minden hatás a közigazgatási határán belül marad, nem is elleneznénk a tervet" - mondta az [origo]-nak Szenes Lajos, Tát polgármestere. Szenes szerint az is aggályos, hogy a gyár azon a Duna menti sík területen állna, ahonnan a környék ivóvizét nyerik.

Fotó: tat.hu
A konfliktus forrása: a kép jobb szélén Tát, míg középen állna a cementgyár

A környékbeli települések már a bejelentés napjától ellenezték a tervet. Esztergom, Tát, Tokod, Tokodaltáró és Mogyorósbánya tavaly tavasszal eredményes népszavazáson utasította el a cementgyár ötletét, Nyergesújfaluban azonban eredménytelen volt az ügydöntő referendum, így a helyi képviselő-testület zöld utat engedett a Holcim terveinek.

"Nem a cementgyártás ellen tiltakozunk" - mondta az ellenzők táborát erősítő Illés Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa. Szerinte a környéken vannak hagyományai ennek a tevékenységnek, azt lehetne folytatni Lábatlanban (ahol 1868 óta működik cementgyár). Illés és Szenes azt mondják, a Holcimnak a már nem használt bányaudvarok területén kellene építkeznie, barnamezős beruházásként. Azt kifogásolják, hogy míg az eredeti elképzelésekben öt különböző helyszín szerepelt, addig mára a cég csak Nyergesújfaluval számol.

Az öt helyszín közül a nyergesújfalui az "egyedül alkalmas" - mondta az [origo]-nak Márta Irén, a Holcim kommunikációs igazgatója, mert szerintük Lábatlan városa már körbenőtte a gyárat, a tiltakozók által emlegetett bányaudvarok környéke pedig a Natura 2000 természetvédelmi programhoz tartozik, ezért ott sem tudnak fejleszteni. A szűkebb régiót pedig azért nem akarják elhagyni, mert a közelben lévő bányából még száz évre elegendő alapanyagot tudnak kinyerni.

A cég szerint az új gyár a lehető legjobb technológiával működik majd, sokkal modernebb lesz, mint a jelenlegi. Azt ugyan elismerik, hogy az üzemnek lesz valamennyi hatása a környezetre, de szerintük a lábatlani üzem bezárásával összességében csökkenni fog a káros hatás. A tiltakozók ezt az érvelést azonban nem fogadják el: "lehet, hogy modernebb szűrői lesznek, de háromszor akkora lesz a kapacitása, mint a mostaninak" - véli Szenes Lajos.

Hulladék-veszély

"Mi egy iparvidéken élünk. A cementgyárnál sokkal nagyobb kockázata van annak, hogy a 10-es úton hordják a kamionok a veszélyes anyagokat" - mondta az [origo]-nak Miskolczi József, Nyergesújfalu polgármestere, aki szerint a szomszédok tiltakozása teljesen jogos volt, amíg a veszélyes hulladék égetése is szerepelt a tervekben. Ez azonban mára okafogyottá vált - mondta - mert a képviselő-testület csak úgy engedélyezte a beruházást, ha a Holcim eláll ettől a szándékától.

Az eredeti tervekben az szerepelt, hogy a gyár évi 75 ezer tonna hulladékot, közte 25 ezer tonna veszélyes anyagot (például festék, hígító és lakk) is eléget majd. A részletes környezetvédelmi hatástanulmányban azonban a veszélyes hulladék égetése már nem szerepel, de ez nem nyugtatja meg a tiltakozókat. A cég által "alternatív fűtőanyagként" emlegetett hulladék jelentős része ugyanis használt gumiabroncs, amiből számos mérgező anyag szabadulhat fel.

Fotó: Kovács Áron
Égetésre váró gumiabroncsok Lábatlanban

Illés Zoltán azonban azt sem hiszi el, hogy a cég tényleg felhagyott a veszélyes hulladék égetésének ötletével: a lábatlani gyár ugyanis többször is kért és kapott engedélyt, hogy kísérleti jelleggel veszélyes hulladékot égessen a kemencékben, ami ellen a helyi képviselő-testület többször is tiltakozott. Szerinte már a gumiabroncsok égetése is aggályos, mert az azokban lévő fémhuzalok titánt is tartalmaznak, annak oxidjai pedig rákkeltők.

Márta Irén azonban azt mondta, a cementgyártáshoz épp hogy szükség van az abroncsokra, mivel nagy az energiatartalmuk, és a klinker (a félkész cement) készítéséhez amúgy is adagolnának fémet. A cég álláspontja szerint az 1500-2000 fokon működő kemencékben jó hatásfokkal égnek el a gumik, ami szerintük a lehető legjobb megoldás az ilyen hulladék megsemmisítésére.

Milliárdos üzlet

"Ez egy közel hetvenmilliárdos beruházás lesz, már az építkezés alatt is jelentős iparűzési adót jelent" - magyarázta Miskolczi, miért támogatják a beruházást. A Holcim már eddig is adott 100 milliót a közúti csomópont kiépítésére, ha pedig megkapja az építési engedélyt, további 300 millió forinttal támogatja a várost. Épít emellett egy sportpályát és egy játszóteret, valamint létrehoz egy alapítványt, amely évente 60 milliós támogatást ad a helyieknek.

A Holcim tervei szerint a megszűnő lábatlani gyár 230 alkalmazottját átvenné a nyergesújfalui üzem, sőt, további 52 új munkahely jönne létre. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára már tavaly azt nyilatkozta, hogy munkahelyteremtő támogatást nyújtanak a cégnek, mivel megvizsgálták és biztonságosnak találták a technológiát. Szerettük volna megtudni, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány elbírálása előtt hogyan döntöttek erről, de a GKM nem válaszolt a megkeresésünkre. Miskolczi József mindenesetre arra számít, hogy hosszabb távon az üzem 280 dolgozójának többsége nyergesújfalui lakos lesz, így az ő személyi jövedelemadójuk helyben maradó része is a várost gazdagítja.

Gerencsér Tivadar, az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója az [origo] érdeklődésére azt mondta, a tanulmányt 90 nap alatt kell elbírálniuk, de a hiánypótlások miatt lehet, hogy fél évig is eltart az eljárás. Illés Zoltán már előre bejelentette, hogy egy esetleges, a cég számára kedvező döntés esetén sem adják fel. "Harc lesz, és sok lúd disznót győz" - mondta.

Kovács Áron